Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-19 / 16. szám

gát, mert Isten levén szerzője, az ő titkairól, céljairól és mun­káiról tartalmaz útmutatást. Tehát a theologia ama része, mely ez isteni mű prezerválásával és magyarázatával foglalkozik, igen fontos és hasznos«. Ő, a pápa, már rég elmélkedett »a Szentírás nemes tanulmányozása« újra élesztésének és ajánlásának eszméje felől. Felhozza Jézus és tanítványainak példáját, s érvelését így fejezi be: tö­rekvésünk, hogy mindnyájan, különösen a szent sereg katonái megértsék Krisztus és apostolai példájából, hogy azok mily tisztelettel viseltettek a Szentírás iránt. Bárhol akarjunk tanítni, akár a tanultak, akár a tudatlanok kö­zött, a keresztyén oktatás seholsem talál jobb fegyver­tárat Isten szeretete és dicsősége megmutatására, mint épen a Szentírásban és Jeromosnak igaza volt, midőn ezt mondá: a ki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust! A pápa különösen ajánlja a szentkönyv tanulmá­nyozását azoknak, kiknek igehirdetés a kötelességük. »A szentírásnak különös előnye az. hogy szent lélek ihletése által tekintélyt nyer a szónok, inspirációt apostoli szabad­ságra, meggyőző ékesszólást minden körülmények között. Tényleg a maguk erejében bizó szónokok lehetnek bril­liánsak. de gyengék, hidegek maradnak az isteni érvek nélkül, mert Jer. 23, 29 szerint Isten igéje olyan, mint a tűz, és mint a pörölv, mely szétmorzsolja a kősziklát is. Istennek beszéde élő és ható. sőt hathatóbb minden kétélű fegyvernél; és elhat az-akaratnak és az elmének, a tagoknak egybekötöztetéseknek és a velőknek oszláso­kig; és megítéli a gondolatokat, és a szívnek indulat.it. Majd áttér a pápa az egyházi atyáktól vett idéze­tekre. ezekből bizonyítván a Szentírás tanulmányozásának dicséretes, épületes voltát. Jeromos ezt mondja: »()lvasd gyakran a szent írásokat; vagy jobban mondva, ne tedd félre sohase a szent könyvet; tanuld meg, a mit tanítnod kell, a presbyter beszéde mindig a Szentíráson alapuljon*. A pápa kiemeli azt az áldott tényt, hogy Isten igéje a szent Lélek inspirációja segítségével Íratott, s misem építheti annyira az ember lelkét. Benne hiba nincs, mivel az igazság kútfejétől származik. Ezen enciklika szétküldésének oka a rationalismus tagadásaiban és a magasabb kritika tanaiban keresendő. A protestántizmus alig van felemlítve. A pápa melegen érdeklődik az iránt, hogy a hamis tudományok megcáfol­tassanak, a Biblia tanulmányozására több tanszék állít­tassék fel a róm. kath. papnevelő intézeteknél és egye­temeknél a tanárok megválasztására nagy gond fordít­tassék. Sürgeti a keleti nyelvek tanulását is. A szöveg­kritikára ezt az utasitásd adja, nem az a kommentátor feladata, hogy a maga véleményét mondja el, hanem a szerzőét Jeleztük e fontos levelet körvonalaiban. Minden­esetre hatása lesz ez enciklikának; mert bár ez ajánlás csupán a vulgatára vonatkozik és belőle tett fordításokra, de ezekben is előtérben vannak az evangélium igazságai és sok buzgó olvasó el fog jutni ez által Krisztus isme­retére. Mert az kétségtelen, hogy minél tisztábban fénylik az egyházakban és a lelkekben a Biblia világossága, annál inkább elhomályosul a vakhit és a hitetlenség. Az Isten lelkéből és igéjéből örök világosság napja tündököl. Balogh Elemér. Az orsz. lelkészi gyámintézet alapszabály­tervezete. {Szusz Domokos püspök által a konventi gyámintézeti bizottság elé terjesztett Javaslat. I FEJEZET. Altalános határozatok. 1. §. A magyarországi ref. egyetemes egyház 1891—3. évi országos zsinatának 321. sz. a. kelt végzése alapján, az ev. ref. hitvallású lelkészek leendő özvegyeinek és árváinak gyámolítására országos gyámintézet alapíttatik. melyből az alábbi §§-ban megállapított feltételek korlátai között, az özvegyek állandó évjáradékban, vagy egyszer s mindenkorra szóló végkielégítésben, s az árvák nevelte­tési segélyben részesíttetnek: a befolyó évi jövedelmek egy részének folytonos tőkésítése által pedig az országos zsinat, határozatának megfelelően, oly alap létesíttetik, mely egyfelől az országos gyámintézet állandó föntartását s fejlesztését biztosítsa, s másfelől az országos lelkészi nyugdíjintézet mielőbbi megalapíthatását is lehetővé tegye. 2. §. Az intézet címe: Országos ev. ref. lelkészi özvegy-árvai gyámintézet. 3. §. Az országos gyámintézet tagjai lenni kötelesek: «) a Magyarország területén levő ref. egyházköz­ségekbne ez idő szerint működő s az idők rendén szol­gálatba lépő rendes lelkipásztorok és állandóan alkalmazott helyettes lelkészek ; b) az összes körlelkészek (misszionáriusok) és c) a Románia és Horvát-Szlavonországok területén működő ref. lelkipásztorok és misszionáriusok. 4. §. A 3. §-ban megnevezett, esetleg jövőben szer­vezendő hasonminőségű állomásokon alkalmazandó lelké­szek, h. lelkészek és misszionáriusok is, tekintet nélkül nős vagy nőtlen állapotukra, a gyámintézet tagjai sorába lépni kötelesek lesznek. 5. Állandó segélyezésnek tekintendő a lelkész özvegyét megillető évjáradék s a lelkész árváinak nevel­tetési segélye: — ellenben egyszer s mindenkorra szól a végkielégítés és a temetési segély. 6. §. Állandó segélyezésre, vagy egyszer s minden­korra szóló végkielégítésre igényt nem tarthat azon lelkészi özvegy vagy árva, kinek néhai férje, illetve atyja, állásáról önként lemondott, vagy állásából akár polgári, akár egyházi bíróság Ítéletével ehnozdíttatott. 7. §. A segélyezés mennyisége a férj, illetve atya beszámítható szolgálati idejének tartamától függő, és annak kulcsául a szolgálatban, minden mellékjárandóságok nél­kül, csupán rendszeresített íizetés címén utoljára élvezett javadalmazás összege szolgál. 8. §. Beszámítható szolgálati időnek tekintetik az az időtartam, melyet a most élő papi egyének ezen sza­bályzat életbeléptetésétől, az ezután hivatalba lépők pedig állomásuk elfoglalásától kezdve Magyarország és társországai­nak területén, továbbá Romániában és Bukovinában létező vagy ezután szervezendő s a magyar egyetemes ref. egy­ház főhatósága alá tartozó s tartozandó egyházközségek­ben mint rendes lelkész, helyettes lelkész, körlelkész, vagy misszionárius szakadatlanul és egyfolytában tölt el. 9. §. A szolgálati idő folytonosságának számításánál félbeszakításnak nem tekintetik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom