Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-12 / 15. szám
És 1626. május 11-ken az ügy elintézése végett csakugyan összeült az egész tanács. Alvinczi is megjelent személyesen s úgy az ő saját maga. mint magyar lelkésztársai nevében, vádolta Budeust, hogy felbontja a két (magyar és német) náció között a békességet; őket erővel kálvinistákká akarja tenni. Istent hívja bizonyságul, hogy az öt város által acceptált augustana confessiot minden punctumiban megtartja míg él; de Budeus az minapi prédikációjában is azt merte mondani, hogy ők a pad alá bujtatják az Istent: hogy ez minemű káromlás, kiki elgondolhatja. »Ő hiszi és tanítja, hogy a Jézus Krisztus egy hatalmas Isten, ki igaz ember és igaz Isten, mindenütt elválbatatlanképen jelen vagyon igaz Istensége és embersége szerint és hogy nem köttetett egy helyhez, hanem mindenütt realiter omnipotens és soha egymástól el nem válik az emberség az istenségtől*. Az úrvacsoráját illetőleg értelme az: hogy »az sumptioban igaz. valóságos, szentséges testet és vért veszszük megfoghatatlanképen Krisztus sz. szava szerint 1 és hogy az (úrvacsora), nem puszta jel. hanem ugyan valóságot veszünk lelkünk üdvességére; de hogy ama capernaitico — mandueationem et crassam illám ubiquitantem nem amplectálja — azzal legyen calvinista, ítélje meg az Isten. Ő bizony sem lutherista, sem calvinista ; mert a szent Írásból azt tanulta, hogy sem Kephastól (Péter apostol), sem Apollóstól (PáJ apostol segédje) nem kell neveztetni, hanem a Jézus Krisztusról. Tudja, hogy Luther Istennek drága edénye... de Melanchtont Isten rendelte mellé s bár nem mindenben egyeztek; mindazáltal nagy szépen és hasznosan építették Istennek egyházát; nem úgy mint Budeus uram ... ki csak egyenetlenségre és separatióra hozza. Szánja Isten ... Azért még tart egy búcsú prédikációt s maradjon Budeus; mert ö vele nem prédikál, sem az ő (magyar) szolgatársai*. Budeus erre nem mentegette magát, csak azt kérte, hogy ügye egyházi bíróság elé vitessék. A tanács beleegyezett. Az egyházi bíróság Kassán 1626. május 19-kén ült öszsze. Ezt alkották: Zapplerius M. Péter (egykor kassai német pap) öt városi superintendens. lőcsei lelkész (f 1645J, az eperjesi papok, Kassa város belső és külső tanácsa. Zapplerius felszólítá Alvinczit békére és ez kijlentette : hogy kész rá, ha Budeus a szószékből kijelenti, hogy a kálvinista nevezet alatt nem Alvinczit és a kassai magyar ekklézsiát értette; ő is ki fogja jelenteni a szószékből, hogy a mi egyenetlenség volt köztük, az elenyészett. Budeus erre így válaszolt: »Azt nem teszem.« Erre az lett a bíróság végzése, hogy »mivel Budeus uram nem engedelmes: viseljen gondot magáról*. Budeus a felmondást elfogadta s csak azt kérte: 1. A község cselekedje meg azt, hogy a mint Kassára jött, Lőcséig cselédeivel és minden portékáival vitessék el. 2. Egész esztendei salláriumát adják ki; mivel Kassára jövetelekor sok kárt vallott stb. 3. Testimonialist adjanak ártatlanságáról és hogy a kálvinisták miatt bocsátják el. •L Kiköszönő predicatio tartására tűzzön határidőt neki a tanács. Kérelméből a tanács a három elsőt teljesítette, azon kivételei, hogy a kálvinisták miatt való elbocsátásáról bizonyítványában hallgatott: a negyediket pedig megtagadta.2 Igv végződött a versengés egy időre s a szakadás 1 Alvinczi ez eljárása a komjátlii unió pontjaival megegyezik. 3 Kassa város jegyzőkönyve 1625 és 1626 P. E. közöl. az Alvinczi eletébe nem történt meg, de halala utan nem sokára a kálvinista és lutherista irányt követők külön szakadtak, nem nagy szerencséjére a protestantismusnak Kassán. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** A Hajnal 3-ík számából is az az erő- és hitteljes lélek szól, mely az előzőkben nyilatkozott. »Segítsünk« címen Szaló Aladár buzdít a keresztyén szeretet munkásságára. Petri Elek a budapesti »Beformátusok közművelődési egyesület«-ét, ennek szervezetét s eddigi működését ismerteti. Majd Hamar Istvánnak a budapesli »Lorántffv Zsuzsánna-egylet« varró-óráján tartott lendületes felolvasása következik, mely megkapó vonásokkal rajzolja a szeretet munkáját az angol társadalomban. Csinos kis belmissziói cikket írt Búzás Lajos, ki a baranyai Bissén tartott vallásos felolvasásokon nyert tapasztalataival számol be. Van a füzetben két prédikációvázlat, a tárcában Hegedűs Istvánnak >A Miatyánk képben* című gyönyörű költeménye. A »Belmissziói mozgalmak* című közleményből látjuk, hogy a >Hajnal« alapjára 222 frt gyűlt be, melyből immár négy egyház (névszerint a kémesi és bissei ref., az abelovai és sajógötnöri ev.) számára küldtek vallásos könyveket »Egyházközségi könyvtár* alapítására. — Csak előre a megkezdett jó úton! ** Beszéd március 15-én. lrla s a »csermői casinoegylet* által rendezett ünnepélyen elmondta Vadas Gyula csermői ev. ref. lelkésztanító. Ára 30 fillér, kapható a szerzőnél. A tiszta jövedelem fele a szegény iskolás gyermekek segélyezésére alakult »Csermői fillér-egylet* javára fordíttatik. — Hazafias és vallásos szellemű lendületes beszéd. ** A Vallás és Egyház című lap, melyet Zoványi Jenő szerkeszt es ad ki Kolozsvárit, 4-ik számában következő tartalommal jelent meg. Kiss F.: A keresztyén szeretet. — Sántha Károly: Nem hagy el az Isten. — S. Szabó József: Isten a kezdet és a végezet. — Dicsőfi J.: A farizeus és a publikánus. — Az Irodalomban részletes lapszemle. — Előfizetési ára egész évre 2 korona. ** Bibliát a konfirmándusoknak. A konfirmáció idejének közeledte alkalmával tudósítom az érdeklődőket, hogy a 18 kros újtestamentomok 25°/0 árleengedéssel és bérmentesen kaphatók nálam, Moody András a Skóí-Biblia-Társaság képviselője, Budapest. Rudolf-rakpart 7. sz. ** »A Magyar Mese- és Mondavilág* című irodalmi vállalatból (írja Benedek Elek, kiadja az Athenaeum) megjelent az 5-ik füzet az eddigiekhez hasonló gazdag tartalommal és szép képekkel. E füzetben a mesék sorozatát egy monda váltja fél »Az Isten kardja« cím alatt, mely a Hun-mondakör egyik legszebb részét képezi. A füzet ára 25 kr., s kapható minden könyvkereskedésben.