Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-12 / 15. szám

Ha rni i 11 clietedik 6vfo 1 y am. 15-dik szám. Budapest, 1894. április 12. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerResztöség: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kia<l<S-hivatal : ílornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden esütörtökön. előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Ef/yes szám ára ÍIO kr. A XVI. és XVII. század belmissziószerű munkássága hazánkban. II. Őseink a XVI. s XVII. században nem elégedtek meg pusztán azzal, hogy lelkészeik a kor szinvonalán álló képzettséggel bírjanak, hogy erős hittel és igazi vallásos buzgósággal tündököljenek, hanem megkívánták, hogy tehetségüket az életben, az Isten országának építésében is érvényesítsék. Megkívánták a lelkipásztoroktól, hogy híveiket tanítsák, oktassák a hit igazságaiban szószékről, de szószéken kívül is; megkívánták, hogy a hívek keresztyéni életére atyai figyelemmel gondot viseljenek. A hitoktatás a szószéken kívül is: ez volt egyik legfontosabb eszköz a XVI. s XVII század prédikátorainak kezében, melylyel egyházunkhoz törhetlen kitartással ragaszkodó, azért áldozatokat hozó, sőt életüket is feláldozó híveket neveltek. Mint Luther, úgy a magyarországi reformátorok is, nagy súlyt fektettek a katechismus tanítására. A nép felfogásához alkalmazott eredeti és fordított katechismus Magyarországon soha nem jelent meg annyi szerzőtől, mint a XVI. században. Gálszécsi, Székely István, Batizi, Dévai, Heltay, Melius, Szikszai, Iiellopeus Bálint, Félegyházi, Beythe István, Syderius-féle katechismusok mellett ott látjuk a Luther-féle és a heidelbergi katechismusokat magyar fordításban. A XVII. század szintén termékeny e téren, vagy eredeti művek, vagy fordítások tekintetében. A katechismus oktatása a lelkész feladata volt és pedig az első rangúak közé tartozott, mit bizonyít a szász »Libellus Reformationis*, a selmeczbányai »Kirchenordnung« stb. Hétköznapokon a segédlelkészek, de vasárnap mindenesetre a lelkész maga volt köteles a katechismusi órákat az ifjúságnak megtartani; míg végre 1696-ban Debreczenben elrendelték a vasárnap délutáni istentisztelet egyenesen katechismus-magyarásatból álljon. A zsinatok, p. o. a zsolnai, szepesvárallyai, szemptei, komjáthi, az egyházlátogatóknak elibük irják, mint fontos kérdést, mely a gyülekezet tagjaihoz intézendő, hogy vájjon a lelkészek rendesen végzik-e a katechismus tanítását; és mint az egyházlátogatási protocollumokból meggyőződhetünk, e kérdés rendszerint az elsők között szerepel. Bizony bizony őseink nemcsak papírra írták, de az életben is megvalósították, hogy a gyermekek katechisálása a lelkész kötelessége. Már a XVI., és méginkább a XVII. században kifejlődve látjuk a hazai protestánsoknál a vasárnapi iskolázást, midőn — a selmeczi »Kirchenordnung« szerint — a felnőtt ifjak, s — a komjáthi kánonok (IV. 1.) szerint az iskolás növendékek külön és csakis vallásos oktatásban részesültek. Az Űrnapja illő megünneplésének tartották őseink, ha e napon az ifjúságot az Űr igéinek szeretetébe vezethetik s abban oktathatják, hogy öntudatos és hithű egyháztagok legyenek. Sőt — mint a »Libellus Reform ationis« mutatja — különös gondot fordítottak a cselédek és iparos tanoncok vallásoktatására, mit p. o. mi egészen elhanyagolunk. Ezért rendeli el a nevezett törvénykönyv, hogy minden évben egy hónapon keresztül, a hétnek bizonyos napján a gazdák és mesterek cselédjeiket és tanoncaikat a munkából bocsássák vallásórákra, hogy azok is részesüljenek az Isten igéjének áldásaiban, kik különben elfoglaltatottságuknál fogva külön vallásos oktatásban nem részesülhetnének a rendes iskolázás befejeztével. És ezen napokon, az ilyen cseléd és tanoncifjaknak szintúgy a lelkészek tartottak vallás- illetőleg katechismus-órákat, mint más, enemű szolgálati viszonyban nem álló ifjak részére. A keresztyén hitélet felkeltésében és ébrentartásában az ifjúságnak adott külön vallás- és katechismus-órákon kívül, nagy, igen nagy szerepet játszik a szentírásnak, ennek népszerű magya-