Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-29 / 13. szám

hogy az emberi szivnek meg van az a képessége, hogy egy időben több barátnak is tudjon örülni. A baráti szeretet örömét találja a szolgálatkészségben és a jótéteiben. Már a régiek annyira természetesnek találták, hogy a jó barátoknak egymás irányában mindent meg kell tenni, hogy ezt nem is hangsúlyozták, hanem csak azon határt jelölték meg, hol a baráti szívességnek már meg kell szűnni, mert egy magasabb kötelességgel, pl. a család, a haza vagy Isten iránti kötelességgel jőne összeütközésbe. Ennek megfelelőleg a művészetben a barátságot egy hajadon fejű és durva ruhába öltözött ifjú alakjában jelképezték, a szolgálatkészség kifejezéséül. Ruhájának szegélyére ez volt felírva: élet és halál, annak jeléül, hogy a barátság állandó; homlokán pedig ez a felirat állott: nyár és tél, a mi azt jelentette, hogy a barátság szerencsében és szerencsétlenségben mindig ugyanaz és soha nem változik. Az ilyen barátságnak tanulságos példáival találkozunk már a mesés ó-korban. Igy Orestesés Piládes vetélkednek egymással, hogy melyikök áldozza fel magát Dianának, hogy annak képét Taurisból elhozzák. Achilles leghűbb barátja Patroclus sírján boszút esküszik Hektor ellen, és őt meg is öli. Örökre szép jelképe a baráti szeretetnek Castor és Pollux ikergyermekek, kik az égiek által a csillagok közé vétettek fel. s ma is gyönyörű hasonlattul szolgálnak azon barátoknak, kik ugyanazon gondolatkörben egy érzelemvilágot futnak be pályájukon. A baráti szolgálatkészségnek önfeláldozásnak azonban alig van találóbb, meghatóbb példája, mint Jézus magatartása Lázár halálánál és feltámasztásánál, Midőn értesült arról, hogy Lázár, kit szeret va'ia, beteg, majd hogy már meghalt, Júdeába megy. Jól tudta, hogy ott élete veszélyben forog, s bár a tanítványok is figyelmeztették őt, mondván: »Mester! most is meg akarnak vala kövezni téged a zsidók, és ismét oda mégy ?* — ő nem gondolt a maga életével, sokkal nagyobb volt benne barátjának elvesztése feletti fájdalma, és a részvét Mária és Mártha iránt, mint az életösztöne. Elmegy tehát Bethániába, és ott Márthának gyönge hitét égő lánggá élesztette, Máriával együtt szomorkodott, s gyászukban oly benső részvétet tanúsít, hogy szemei könnyel teltek meg. s a körül állók felkiáltottak: »íme mennyire szerette Öt/« Megható jele a baráti szeretetnek, mely gyöngéd, mint a női szeretet, erős, mint a halál, és jóságos, mint az ég. Azonban a barátság bensősége nemcsak a szeretet ama tényében nyer kifejezést, melylyel az ember barátjának szükségeiben segítségére van, hanem és még inkább abban a készségben, melylyel barátjának jótéteményét és segítségét fogadja, vagy épen igényli magának, kifejezvén ez által azt, hogy mily nagy bizalommal van a másik fél szeretete iránt. A Megváltó barátságának bensőségét semmi sem bizonyítja ékesebben, mint az evangéliumban azon jelenet, midőn Jézus már a keresztfán függve, felszólítja Jánost, a szeretett tanítványt, hogy Máriát, az ő anyját, vegye magához és legyen neki hűséges gondviselője Jézus nem kérdezte Jánostól, hogy hajlandó-e erre. volt győződve készségéről, s e bizalom a legnagyobb megtiszteltetés volt, melylyel tanítványának ragaszkodását viszonozhatta. Megható, gyöngéd nyilvánulása ez az igaz barátságnak. Jól ismert jellemvonása továbbá a barátságnak, hogy a jó baratok örömest keresik egymás társaságát, szívesen vannak egymással, mert jól érzik magukat együtt; tudják, hogy tartózkodás nélkül nyilatkozhatnak, kitárhatják szivök legbensőbb titkait, mert egyik sem él vissza a másiknak: bizalmával. Két dunamenti kálvinista papról beszélik, hogy egymással igen jó barátságban éltek, mindennapos vendégek voltak, s órákat eltöltöttek egymásnál csendes hallgatagságban, búcsúzáskor pedig azzal váltak el egymástól, hogy holnap ismét összejőnek — beszélgetni. Bár első tekintetre komikusnak látszik ez a hallgató társalgás, de ebben még is az az igazság van kifejezve, hogy beszélgetés nélkül is kellemes lehet a baráti együttlét, sőt a jó barátoknak épen egyik becses kiváltsága az, hogy nekik egymás társaságában szabad hallgatniok, a nélkül, hogy visszatetszést szülne. Értik ők úgy is egymás gondolatait. De ha azután egyszer megnyílik a beszéd ajtaja, akkor a kedély egész gazdagsága feltárul; a legtitkosabb gondolat, melyet az ember talán még maga előtt is alig merészel előhozni, valamint a legmerészebb ítélet tartózkodás nélkül nyilvánul, s a bizalomra bizalommal felel. A ki e szellemi élvezetnek jótékony melegét nem érezte, az az emberi életnek legbecsesebb javait, a társas érintkezésnek legvonzóbb sajátságait nem ismeri még. A tanítványoknak azonban volt alkalmuk ezt érezni és tapasztalni. Jézus azon világos kijelentéssel hívta el őket, hogy vele legyenek, s földi működése alatt valóban állandó kísérői voltak neki. Gyakran elvezette őket a puszták csendes magányába, hogy zavartalanul élvezzék az együttlét örömeit. S hogy mily benyomást nyerhettek ilyenkor a tanítványok, elképzelhetjük azon két tanítvány nyilatkozatából, kik Emmaus felé menve az Úrral beszélgettek: »avagy nem gerjedezett-e a mi szivünk, mikor nekünk szólott az úton, és mikor magyarázta nekünk az Írásokat?* Különösen a három kedvelt tanítvány élt át néhány ilyen kedves órát a Megváltó környezetében, midőn az ő titokteljes és megmérhetetlen gazdag gondolatvilágába egy-egy mély bepillantást vethettek, mint ez pl. a megdicsőülés hegyén történt, hol látták az ő dicsőségét, vagy a Getsemane kertben, hol ő maga kérte, hogy vele együtt viraszszanak. Jézus földi működése alatt soha oly megindítóan nem nyilvánult az ő tiszta baráti vonzalma, mint azon végzetes órában, midőn részvétükhöz fordul, arra kéri tanítványait, hogy halálos szorongásai között mellette maradjanak és vele imádkozzanak. Különben a barátság is, mint minden emberi viszony, eredménye után ítélendő meg. Ha mi a barátságnak becsét és erkölcsi értékét a gyakorlati élet szempontjából akarjuk méltányolni, azt kell kérdeznünk: mi volt az a barátság reánk nézve, s társadalmi és erkölcsi életünkben minő változásokat idézett elő ? Azon evangéliumi barátság, életében néhány megragadó vonásban feltűntetett. a próbát is kiállotta. Gondoljunk csak vissza