Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-15 / 11. szám

illetőleg ad utasításokat, ki Lipcsére alkudozott a fejedelemmel s aztán mikor ez kezébe bocsátotta és Ferdinánd által Széchy a jószágot magának beíratta, rászedte a fejedelmet s annak csakis ezer aranyát küldé meg, a miért ez lefoglaltatta az — már az első elpártoláskor is lefoglalt Enyiczkét, a Széchy jószágát.1 A beszterczebányai értekezlet eredmény nélkül oszolván szét, a fejedelem 1623. szept. 2-ikán, Debreczen melletti táborából országgyűlést hívott össze Kassára, szept. 10-kére. 19-kén pedig előnyomult hadaival. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** Magyar írók élete és munkái. A m. t. Akadémia megbízásából Szinnyei József által írt e derék irodalomtörténeti munkából megjelent a III-ik köt. 6-ik füzete, mely Friedlieben—Gáj közti magyar írók életrajzát és munkásságát ismerteti. Ebben a füzetben a Friedmannok, Frimek, Frivaldszkyak, Frőhlichek. Fuchsok, Futtaky Gy., Fürediek, Füssv Tamás, Füzesséryek, Gaálok. Gabányi, Gáj Lajos s több más hazai író életrajzi adatai, munkáik jegyzéke és a róluk szóló dolgozatok sorozata olvashatók. Az egyházi írók közül Futó Mihály, őri Filep Gábor, a Fülöpök, Fűziek, Gaálok vannak ismertetve. Az egész munka eddig megjelent részében 5881 életrajz látott világot. A hézagpótló munkát melegen ajánljuk az iro dalomkedvelőknek s a nagyobb iskolák és egyházi testületek könyvtárainak. A hat kötetre terjedő munka negyedévenként ötíves füzetekben jelenik meg; előfizetési ára 10 füzetre 5 frt, 5 füzetre 2 frt 50 kr, mely összeg a Hornyánszky Viktor könyvkereskedésébe Budapestre (Akadémia bérháza) küldendő. ** Kalászok az életnek kenyeréhez. Különféle alkalmi beszédek gyűjteménye. Szerkesztik K. Tóth Kálmán debreceni és Papp Károly budapesti lelkészek. — A gyakorlati lelkészet körébe vágó ismeretes folyóirat Il-ik évfolyamának 1-ső füzete fekszik előttünk, csinos kiállításban, 10 ív terjedelemmel. Tartalmát képezi: négy adventi beszéd, Zábrák Dénestől, Petri Elektől, Hamar Istvántól és Poszvék Sándortól; két karácsonyi beszéd Szász Károlytól és Nemes Károlytól; egy nagypénteki beszéd K. Tóth Mihálytól; két húsvéti beszéd Szász Károlytól és K. Tóth Mihálytól; egy áldozócsütörtöki beszéd Papp Károlytól; károm pünkösdi beszéd Poszvék Sándortól, Sántha Károlytól és Szász Károlytól; két keresztelési beszéd K. Tóth Kálmántól és Varga Józseftől: két esketési beszéd Dombi Lajostól és névtelenül; suspiriumok versben, közönséges alkalmakra, aratásra, reformációra, templomszentelésre, keresztelésre, konfirmációra és esketésre, németből fordítva Ladányi által. A Függelékben K. Tóth Kálmán imáinak folytatása, és pedig öt áldozócsütörtöki, nyolc pünkösdi, hat üjkenyéri. — A változatos és gazdag beszédgyűjteményre, mely kitűnő veterán szónokok és jeles fiatal prédikátorok beszédeit félváltva közli, különösen fölhívjuk a gyakorlat terén működő lelkészek figyelmét. Ez az első füzet főként ünnepi pré-1 Szilágyi Sándor »Belhlen G. és a kassai pap«. 16. lap. (Ered. gy.-fehérvári kápt.) dikációkat hoz, a Il-ikban közönséges, a Ill-ikban alkalmi egyházi beszédek, a IV-ikben temetési beszédek lesznek. A mostani füzetben jobban meg vannak választva a beszédek. mint a mult évi füzetekben, melyek között mind az elméleti, mind a gyakorlati kritika több selejtes beszédet is talált. Ezt a haladást örömmel és elismeréssel konstatáljuk. A már most is észlelhető szigorúbb szerkesztői kritika mind a vállalatnak, mind általában az egyházi irodalomnak csak javára fog válni. Van végül egy kérésünk is a »Kalászok* nt. szerkesztőségéhez. Szíveskedjenek számot vetni a folyton erősbülő belmiszsziói és evangelizáló mozgalmakkal s vegyenek föl majd az ^alkalmi beszédek* füzetébe néhány olyan beszédet és fölolvasást is. melyeket a belmisszió munkájában még kezdő lelkészek a »vallásos összejöveteleken és estélyeken* fölhasználhassanak. Ezzel nemcsak a belmisszió ügyének tennének nagy szolgálatot, hanem ennek a fontos gyakorlati lelkészeti ágnak irodalmi úttörői is lehetnének. — A »Kalászok» negyedévenként, 10 íves füzetekben jelenik meg, előfizetési ára egész évre 4 frt, az előfizetési díj Hornyánszkyhoz küldendő Budapestre (Akadémia bérháza). ** Kant ethikája. Philosophiai tanulmány. írta dr. Szlávik Mátyás, az eperjesi kollégium tanára. Eperjes, 1894, 36 lap, ára 1 korona. — Díszesen kiállított és értékes tartalmú füzet. Rövid bevezetés után a Kant-féle ethika alapelveinek ismertetése, majd az alapelvek bírálata s végül a Kant híveinek és elleneseinek méltatása képezi a füzet tartalmát. Szerző szerint Kantnak a fölvilágosodásból eredő bölcsészete az ethika terén is forduló pontot jelez. Rendszerének komoly erkölcsi jellege és ethikai mélysége van. Bizonyítja ezt Kantnak a »categoricus imperativus«-ról, az erkölcsi autonómiáról, az akarat szabadságáról, a lelkiismeretről a »malum radicale«-ról való tanításával. A bírálati részben kimutatja Kant ethikájának formai egyoldalúságát, merev törvényszerű álláspontját, túlzó individualizmusát stb. A Kant követőiről és elleneseiről szóló harmadik szakasznak különös érdeket ad a magyar kantianusok és anti-kantianusok ismertetése. Köteles S., Márton István, Pucz Antal, Jeremiás S., Szabó András, Sárvári Pál voltak a legnevesebb követői, Budai F., Rozgonyi J., Szigethy Gy., P. Horváth Á, Eresei Dániel a leghevesebb ellenfelei. — A tanulmány nagy szakismerettel, helyes kritikával s nagy tárgyszeretettel van írva, de itt-ott némi idegenszerűség van a stvlusában. Felhívjuk rá az ily tárgyak iránt érdeklődök figyelmét. Kapható szerzőnél Eperjesen. ** A Gyakorlati Bibliamagyarázatok című szakfolyóirat január-februári füzete Garzó Gyula gyomai ref. lelkipásztor szerkesztésében megjelent. Ebben a füzetben Gsíky Lajos debreczeni theol. akadémiai tanár magyarázza Pál apostolnak a Filippiheliekhez írt levelét. Angol forrásból. főként Barnes műve nyomán készült gyakorlati magyarázatok. A négy részből álló levelet 12 magyarázatba osztja be a szerző. Hitépítő melegséggel készült fejtegetések. Egészen szem előtt tartja a szerkesztőnek ismeretes irányelvét: A gyülekezetben szolgáló írásmagyarázónak nem az a hivatása, hogy a hit titkait a viszketeges elme bölcsességével feszegesse, hanem inkább, hogy azt keresse mindig, a mi nyugalmat ad szivünknek az