Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-08 / 10. szám

úgy, a mint a vallásra irányulnak, vagyis vallási szem­pontból, azt tapasztaljuk, hogy vannak vallásalakok, melyekre nemcsak a természet üt jellemző bélyeget, hanem a társas élet is, de nagyon primitív módon: vannak továbbá olyanok is, melyekben a félelem a bizalommal váltakozik és a társadalmi külső élettől vágy­éi vannak zárva vagy kapcsolatos viszonyban állanak azzal; van végre olyan is, melynek jellemző sajátsága csak a bizalom és a vallásos társadalmi élet hol mindkettő sza­badon fejlődhetik egymás mellett, de egymást áthatva, nemesítve a fejlődés örök, eltör öl hetetlen törvénye szerint. Ha ezt a három osztályt a belső okokból megalkotatt hármas osztályozással összevetjük, azt tapasztaljuk, hogy az első megegyezik a természeti, a második az átmeneti vallásokkal és a harmadik a tiszta szellemi vallással. Minden positiv vallásalakokat a fejlettségi fokozat­nak megfelelően ezen három osztály valamelyikébe sorozzuk a következő módon: 1. Természetvallások: Afrika, Amerika és a tulajdon­képeni Ausztrália őslakóinak vallása, Európában pedig a régi finneké: kis és nagy naturismus, totemismus, animis­mus, shamanismus, fetisismus; II. Átmeneteti vallások: 1. a félelem és bizalom váltakozásával, a társadalmi élettől külön a formai ok jellegével, symbolikus — mythologiai — dogmatikai irány­ban : a) a Rig-Véda árja vallás, b) germán, c) egyptomi, (l) Zarathustra, e) brahmanismus, budclhismus. f) Iszráél vallása a VIII. század, mint határpont előtt; 2. a félelem és bizalom váltakozásával, a társadalmi élettel kapcsolatban, a tartalmi ok jellegével, symbolikus — mythologiai — theokráciai irányban: a) Assyr és Bábel, b) chinai, e) Iszráél vallása VIII. századon innen, d) syro­feniciai, e) római, f) görög, g) Mahommed vallása; III. tiszta szellemi vallás, hol a félelem helyét teljes bizalom foglalja el és szent, profán dolgok között különb­ség nincs, mert minden szent; hol formai és tartalmi ok magas egységben olvadnak össze egymásba. Keresni és nem adni akartuk az igazságot, csak keresni a hozzá vezető helyes utat, midőn a vallásalako­kat a fennebbi három osztályba soroztuk. Nem érhet az a vád, hogy előlegesen felvett tételekből: formai, tartalmi, természeti és emberi okokból indultunk ki, mert ezek közül egyiket sem mellőzhettük a vallásalakok osztályo­zásának kérdésével. E négy ok teszi a vallások sokféle­ségét, eltérő alakulását. A két első adja az egységet, de ebben az egységben ott rejlik már a sokság is. Egyik inkább fokozati különbséget hoz létre, a másik az egyes vallásalakokat inkább typussá teszi. E két ok kutatása a psychologián alapul és ezzel a tapasztalaton ; a két utolsó hatásának, befolyásának megfigyelése pedig a tapasztalaton és úgy a psychologián, tehát a négy oknak egységgé tömö­rítése nem előlegesen alkotott szabálytétel, hanem utóla­gosan levont következtetés, és pedig a történeti eredmény szem előtt tartásával is. Hittani szempontból a három osztályt így is kifejezbetnők: I. a vallásos hit, a mennyi­ben Istennek természetben történő nyilvánulása által ébresztetik fel; II. a vallásos hit tovább fejtve az erkölcsi világ által; III. a vallásos hit a tökéletes váltságvallásban, mely mint ilyen, egyesíti magában az első kettőt is. Ez az osztályozás is a fejlődés történetén alapul. Molnár Lörincz. KÖNYVISMERTETÉS. Ultramontán vallástanítás és történetírás. Katholikus Egyháztörténet. Néptanodák, polgári és iparos iskolák használatára írta Horoáth János lelkész és népiskolai hitelemző. Kunfélegvháza, Ranczay József könyvkereskedése, ára 30 kr. Wekerle S. miniszterelnök egyik képviselőházi beszé­dében az egyházpolitikai viszály indító okáról többek között ezeket mondá: A római kath. egyházban van egy szűkebb iskola, mely szakított a kath. egyház tudományos szellemével, mely a szeretet vallásában a türelem és fele­baráti szeretet helyett a türelmetlenségnek és a gyűlölet­nek magvát hintegeti, a mely átvitte azt a szellemet először szűkebb körre, később a szószékre és a szószékről a nagy társadalomba. Annak illusztrálására, hogy ezt a gyűlölködő szelle­met hogyan csepegtetik be már az iskolában a gyermekek lelkébe, álljanak itt mutatványul a fentcímzett népiskolai »Kath. Egyháztörténet«-ből a következő szemelvények* 1. §. Az egyház életbelépése. ... »Az apostolok és a közönséges hivők Jeruzsá­lemben egy házba gyülekeztek, és ugyancsak ott részesül­tek a Szentlélek áldásaiban. Akik ezen házban összegyűlve voltak, azok mindannyian kizárólagosan keresztyén katho­likusok voltak. Itt tehát se lutheránusnak, se kálvinistának helye nem volt, a mint nem is lehetett . . 5. §. A pogányok térítése. . . . >Szt. Péter, miután sok országot, világot bejárt, végre 42-dik évben Rómába jött és onnan mint első pápa kormányozta az anyaszentegyházat. Szt Péter a jeruzsá­lemi üldözés alkalmával Antiochiába jött és pápaságának első éveit itt töltötte. Pápai székét utóbb innen Rómába (42—67.) helyezte át.« 8. §. Katholikus egyház alkotmánya. . . . »b) Az apostolok a szent lélek vétele után. Krisztus parancsa szerint a világ minden részére elmentek, hogy hivatásuknak megfeleljenek. Amely község Krisztus tanítását befogadta, ott a hívőket azonnal megkeresztelték és megalapították a kath. isteni tiszteletet. A megkeresz­telteket megbérmálták. Naponta a szent Miseáldozatot bemutatták. Gyóntattak, szóval minden lelki szükségletet kielégítettek.« 9. §. Hitélet. ... »Az istenitisztelet foglalata pedig abból állt, hogy az ó-szövetség szentiratokból egyes részleteket olvastak föl; azután pedig az egyház papja szentbeszédet tartott, végre pedig a szent miseáldozat mutattatott be. A legelső keresztyének az új-szövetségi bibliát nem használták, a mint nem is használhatták, miután az új-szövet­ségi biblia az Ő idejökben a szó teljes értelmében nem létezett. Az új-szövetségi biblia egyes részletei különböző szer­zőktől egészen különböző időkben állíttattak ki. Az isteni­tisztelet alkalmával időjártával csak ily értelemben vétet­hettek ezek használatba. Az egyes részletek összefoglalása pedig abban az * Mi pedig különös figyelmébe ajánljuk az ily modorú val­lástanítást és történetírást a nm. vallás és közoktatásügyi miniszté­riumnak, valamint az ország törvényhozóinak is. Szerk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom