Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-22 / 8. szám

mokat hagy budai egyházrészünk hitéletében. Az az egyházi ébredés és folyton erősödő vallásos közszellem, mely Budán oly örvendetesen tapasztalható, első sorban a Kecskeméthy Krisztusért, égő lelkének tulajdonítható, isten kegvelrne segítse őt hasonló szép dolgokra új otthonában, a paksi gyülekezetben is! * A protestáns irodalmi társaság felolvasásai. Február 16-án a Deák-téri díszteremben Kenessey Béla theol. tanár olvasott fel a protestáns egyház társadalmi munkássága cím alatt. Tömör áttekintésben ismertette először az őskeresztyének jótékonyságát, melynek láttára Julián az ismeretes szavakra fakadt: Ezek a galileusok hogy szeretik egymást! Majd a római egyháznak az érdemlő cselekedetek elvére épített jótékonyságát méltatta néhány szóval, s azután az evangéliumi protestantizmus társadalmi tevékenységét jellemezte. A protestáns alapvonás itt is a kegyelemből fakadó élő hit, mely hisz és azért munkál, szeret és azért tesz jót. A jótékonysági tevékenységben, mondá többek között, külföldön a kálvinisták serényebbek és előhaladottabbak mint a lutheránusok. de hazánkban fordítva áll a dolog; s ez a különbség felolvasó szerint a két fő-reformátor egyéniségéből s jellemök alapvonásainak itt hívebb, ott kevésbbé hű követéséből származik. A jótékonyság munkáit a megóvó, megtartó és hódító szeretet szerint osztályozta s a belmisszió e fajta intézményeit sorban ismertette. Legtöbbet a szegénvügygyel foglalkozott. A hazai protestantizmus társadalmi tevékenységét még nagyon kezdetlegesnek találja, de az ébredésnek most már mégis több figyelemre méltó jelét tapasztalja. Végül miután rámutatott arra, hogy a külföldi prot. egyházak bámulatos társadalmi tevékenysége a pápás egyházra is serkentőleg hatott, lelkes szavakban int az egyháztársadalmi jótékonyság felkarolására. A lő teendő e téren a tevékenység gyülekezeti szervezése a presbyteriumok vezetése alatt. — A közönség, mely nem egészen töltötte meg a termet, zajosan megtapsolta a magas röptű és szépen kidolgozott félolvasást. Szász Károly püspök pedig egy rövid felszólalásban azt az észrevételt tette a felolvasásra, hogy a luth. és kálvinista jótékonyságnak hazánkban a külföldtől eltérő sajátságai nem annyira vallási, mint inkább faji okokra vihetők vissza, mert a német kálvinistáknál hazánkban is eléggé szervezett belmissziói tevékenység van. — Jövő alkalommal február 23-án Szöts Faricas fog felolvasást tartani a protestantizmus erkölcsi világnézetéről. * Középiskoláink köréből A karczugi ev. ref. gimnázium tanárkara február 3-ikán a tanszermúzeum javára felolvasó estét rendezett. Az este sikerült voltának ékes bizonysága a 202 frtnyi tiszta jövedelem. — A dunamelléki ref. főgimnáziumok tanártestületei, mint halljuk, február 22-én küldöttségileg tisztelegnek a közoktatási miniszternél, hogy megköszönjék neki az országos tanári nyugdíjintézetről benyújtott törvényjavaslatot. * Orgona hangverseny. Február 17-én a 111. orgona hangversenyt rendezte Szotyori Nagy Károly a Kálvin-téri templomban. A műsor jobbára klasszikus darabokból és változatosan volt összeállítva. Az önálló orgonaszámokat Altdörfer V. a soproni evang egyház kitűnő orgonistája játszta kifogástalan technikával és művészi bravúrral. Egressy G. Etelka kisasszony gyönyörű tenorjával szépen énekelt egy részletet az lllés-oratoriumból. A férfi kar két ízben szabatosan és erőteljesen adott elő néhány vallásos darabot. Az orgona kíséretet mind a solo- mind a karénekhez Stojanovits Jenő szolgáltatta, közepes sikerrel. A közönség nem egészen töltötte meg a templomot. * Vallásos összejövetelek Pátkán. Fehérmegyéből irják Lapunknak : Ügylátszik, hogy a belmissziót sürgető cikkek nem maradnak pusztában kiáltó sző. A gyülekezetek pásztorai és tanítói ebben az irányban is mind többen teszik kezöket az evangéliumi munka ekeszarvára. A pátkai lelkész Biczó Pál, megértve maga is az idők jelét a tél folyamán az iskola nagy helyiségében vallásos összejöveteleket rendezett, melyeken ő és a tanító, különösen az aktuális kérdésekről népszerű, eszméitető felolvasásokat tartottak. A híveknek igen megtetszettek ezek az összejövetelek; el is terjesztették a hírét, úgy, hogv a legutóbbi összejövetelen már a falubeli kath. atyánkfiai is részt vettek, nagy lelki örömmel fogadván a nekik szokatlan lelki táplálékot. Részünkről őszintén gratulálunk a megkezdett munkához, s reméljük, hogy a siker, a hívek öntudatra ébresztése nem fog elmaradni! (—y—v) * A latin Írásbeli az érettségi vizsgálatokon. Az orsz. közoktatási tanács középiskolai szakosztálya ez évi február 16-án Heinrich Gusztáv dr. elnöklete alatt ülést tartott. A napirend első tárgya a gimnáziumi érettségi vizsgálati latin pensum volt. A miniszter felhívta a tanácsot, tegye tanulmány tárgyává, vájjon a magyarlatin seriptum, melynek mellőzését mind az irodalomban, mind a szakkörökben több oldalról sürgették, az érettségi vizsgálat lényegének s a latin nyelvtanítás eredményének kockáztatása nélkül, mint tanulmányi végső cél, el volna-e ejthető, s ha igen, milyen más intézkedéssel pótolható? A kiküldött bizottság (Hóman. Fináczy, Kármán, Csengeni javaslatát a szakosztály magáévá tette s hosszabb, érdekes eszmecsere után oly értelemben határozott, hogy a latin seriptum, mely egész latin tanításunk jelenlegi módszerével és feladatával nincsen összhangban, minden aggodalom nélkül elejthető. Helyébe a szakosztály a következő feladat kitűzését javasolja: 1. Latinból magyarra való fordítás az iskolában tárgyalt írók nem olvasott részeiből, még pedig a) költőiből 20—25 sor és b) prózaiból 25—30 sor. továbbá 2. a fordításul adott szövegeknek a tanár által kijelölt néhány helye grammatikai és stilisztikai, néhány helye pedig tárgyi (mitológiai, arheológiai stb. szempontból megmagyarázandó. A feladat szótár nélkül oldandó meg. — A napirend második tárgyaként a középiskolai szakosztály előadója tett az 1892—93-ik tanévi érettségi ügyiratokról összefoglaló jelentést, melyet a tanács néhány módosítással helyeslő tudomásul vett. * A gyülekezetek életéből. Hód mező- Vásárhelyről irják: Az ev. ref. egyháztanács f. hó 5. 6. napjain tartott gyűlése a debreczeni egyetem részére eszközlendő szűkebb körű gyűjtéssel jegyzőjét megbízta; majd a vasárnap kellő megszentelése végett vasárnap-ügyi bizottság alkotását, az istenkáromlások, utcai fajtalan beszédek, nóták s megbotránkoztató magaviselkedések ellen a városi tanácsnok erélyes intézkedésre való felkérését elhatározta;