Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-15 / 7. szám

hangon és személyeskedéssel is szaturálva igyekszik bizo­nyos Rékai L. megdönteni: de mi csak megmaradunk a mellett, hogy a földet, kaszálót semmi áron, a terménye­ket pedig legfölebb tíz evre szabad megváltani. Hisz a föld értéke hazánban egyes vidékenként 80— 1000 /o"ka 1 5 átlagban pedig 25 — 30%-kal emelkedett egy emberöltő alatt. * A budapesti reformátusok közművelődési egyesületében f. hó 11-én este Szász Károly püspök tanulságos felolvasást tartott. A családtagok szerepéről szólt a háztartásban. A szép felolvasás eszmemenetét a fel­olvasás végén ekként foglalta össze: Összefoglalva a mon­dottakat, a családtagok között így oszthatjuk ki a szere­peket : Á férj és apa szerepe: az ész és előrelátás, akarat és erő; a nő és anyáé, a gondosság és rendtartás, szerető szív és gyengéd kedély; a gyermekeké: engedelmesség és jó igyekezet s a cselédeké : hűség és munkaszeretet. Ily elemekből alkotva: boldog lesz a család, virágzó a háztartás. Szívből kívánom legyen mindnyájunk családja, és háztartása ilyen s lengje át azt istenfélelem és vallá­sosság, kölcsönös szeretet, türelem és engedékenység!« — A közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a ref. főgim­názium nagy termét zajos tetszéssel fogadta az épületes felolvasást, melynek végeztével Petri Elek, mint az egyesü­let elnöke néhány szívből jött szóval mondott köszönetet a fáradhatlan püspöknek. * A protestáns irodalmi társaság felolvasásai f. hó 9-én vették kezdetöket a lutheránusok Deák-téri dísztermében. Először Szász Károly püspök tartott rövid elnöki megnyitó beszédet, melyben néhány erőteljes vonás­sal jellemezte és ajánlotta a közönségnek az idei felolvasó cyclus eszmekörét. A protestántizmus ethikai és socialis erőit, és hatását kívánják feltüntetni a felolvasások. Azután dr. Szabó Aladár theol. tanár olvasott fél a protestáns hittani elvek társadalmi hatásáról. A kegyelem és hit, felolvasó szerint, az a két sarkelv, melyen a protestántiz­mus vallási és erkölcsi rendszere felépült; e kettő együtt az az éltető erő, mely megteremtette és íentartja a prot. keresztyén társadalmat. A kegyelem az erkölcsi élet erő­forrása, a hit a kegyelem isteni erejének egyéni meg­gyökerezése. Majd ezeknek a hitelveknek a társadalmi hatását tüntette fel a kötelességérzetben, a vallásos élet­ben és a szórakozásban. Tömör és életteljes fejtegetéseit gyakorlati példákkal is illusztrálta, minek következtében, noha súlyos elvont eszméket fejtegetett, unalmas és szá­raz sehol sem volt. Nagy hitereje és nemes pathosza mindvégig tanúlságossá és épületessé tette felolvasását. A művelt közönség, mely eléggé megtöltötte a nagy termet, nagy figyelemmel hallgatta s a végén zajos tet­széssel jutalmazta a lelkes felolvasót. — Jövő alkalommal, február 16-án, Kenessey Béla olvas fel a prot. egyház társadalmi munkásságáról. * Az egyházpolitikai javaslatok ügyében két jelentős eseménye volt a hétnek. Egyik a nemzeti párt állásfoglalása, illetőleg az a határozata, hogy a törvény­javaslatot nem teszi pártkérdéssé. Maga Apponyi gróf következőleg formulázta álláspontját: »A zsidó recepció­ról és a vallásszabadságról szóló törvényeket megalkotjuk. A házassági reform terén pedig létrehozzuk azt, a mit két év óta vallott; az egységes állami házassági jogot és egységes állami bíráskodást. A házasságkötés formájára nézve szabályként fentartandó a lelkész által való házas­ságkötés ; olyan esetekben, amelyekben egyházi házassági akadály forog fenn, amelyet az állami házassági törvény nem ismer, polgári hatóság előtt való házasságkötésnek van helye. Az általános polgári anyakönyvvezetést életbe léptetjük, a mikor közigazgatási szervezetünk ezt lehetővé teszi. A 68-ilú törvény revizióját mellőzzük, mindaddig, míg a protestáns hitfelekezetek vagyoni állapotát meg­felelően nem rendeztük; de a februáriusi rendeletet visz­szavonjuk, és az állami anyakönyvezés behozataláig, a törvény végrehajtásáról olyan módon gondoskodunk, mely a lelkiismeretet nem sérti.« A 68-iki törvényre vonatkozó felfogását mi is helyeseljük. — A másik jelentős esemény a budapesti szabadelvű katholikusok gyűlése, mely újból igazolta a régi tapasztalatot, hogy a művelt kath. elem jobb és hazafiasabb, mint a Róma járszalagán vezetett ultrainontanizmus. A gyűlés, melyen Szivák Imre excellált egy remek beszéddel, elhatározta, hogy f. évi március 4-én országos nagygyűlést tart, melyben való részvételre párt és felekezeti különbség nélkül minden liberális embert nyilvánosan meghív a rendező bizottság. * A katholikus autonomia létesítése érdeké­ben jelentékeny lépés történt. Csáky Albin gróf kultusz­miniszter előterjesztést tett ő felségéhez arra nézve, hogy harminc tagból álló előkészítő bizottság alakíttassék azzal a feladattal, hogy egyrészt az önkormányzatot majdan szervező országos bizottság egybehivásának módozatára nézve tegyen javaslatot, másrészt pedig, hogy véleményt mondjon az iránt, hogy az 1871-ik évi kongresszus mun­kálata mennyiben volna fölhasználható. — Az előkészítő bizottság 10 egyházi és 20 világi egyénből áll s a herceg­prímás lesz az elnöke. Ö felsége jóváhagyta a miniszter előterjesztését és tudomásul vette az általa javaslatba hozott előkészítő bizottság tagjainak névsorát is. * Gyászrovat. Szabó Imre somorjai ref. lelkész hunyt el a napokban az angyalföldi tébolydában. A sze­rencsétlen fiatal lelkész még csak 38 éves volt, s egy jobb sorsra méltó élet romja felett gyászolva állották körül koporsóját a megtört szívű hitves és a legközelebbi rokonok, kikhez Gáspár István s. lelkész intézett rövid vigasztaló beszédet. Á halottat a budapesti köztemetőbe helyezték örök nyugalomra, ki három kiskorú gyermek­nek és egy megtört szívű fiatal özvegynek hagyott mély gyászt maga után. Nyugodjék a zaklatott élet után csen­desen! — Kovács Kálmán a budapesti ref. theologia IV. éves növendéke e hó 6-án hunyt el Halason. Esztendő s egy hónapi betegsége alatt lassan fogyott el, mint a szo­bában leégő gyertya. Temetése f. hó 8-án volt, végtisz­tességén megjelentek pályatársai közül öten. A háznál Fejes György s. lelkész mondott szép imádságot, a temető­ben pedig Szilády Áron lelkész kérte Istent, magas szár­nyalású, megható imájában, hogy azt a lelket, lelkesedést, mely e Gamálial lábainál nevelkedett ifjúból kiszállt, mi­előtt palást omolhatott volna le vállairól, öntse át a pálya­társaiba. A sírnál a pályatársak nevében Vass Árpád theologus búcsúztatta el a kiszenvedett jó barátot, ki szeretett, tisztelt, becsült mindenkit . . . szerette, tisztelte, becsülte őt is mindenki szerető, jó szívéért, nem közön­séges elméjeért, higgadt komolyságáért. Béke lengjen hamvai felett! * Orgona hangverseny lesz február 17-én d. u. 5 órakor a Kálvin-téri templomban, rendezi Szotyori Nagy Károly zenetanár, közreműködnek Álsdörfer Viktor orgona­művész, Egressy Galambos Etelka úrhölgy, Szotyori Nagy Károly és férfi énekkara. Műsora érdekes és változatos. Jegyek ára : fenntartott hely 2 frt, ülőhely 1. frt. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom