Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-04 / 1. szám

rium-féle intézetek. Azután a lelkész-egyesületek, majd a theologiai egyesületek ismertetésére tér át, később a lelkészi gyám- és nyugdíjintézetekkel foglalkozik. (Vége köv.) Sz. F. BELFÖLD. A római püspökök közös pásztorlevele. A püspökök pásztorlevele a napokban megjelent A pásztorlevél első fele az egyházpolitikai javaslatok vallásellenes irányát és célját bizonyítgatja; második fele a híveket hithűségre és állhatatosságra buzdítja. Ez a buzdító rész következőleg hangzik: Krisztusban szeretett testvérek és híveink! E szomorú időkben, e nagy veszélyek között, a melyek katholikus szivünkre nehezednek, nem lehet nem szólanunk A mi szánk megnyilt hozzátok, a mi szivünk kitágult. Buzdítottunk, lelkesítettünk benneteket vallásunk szent ügyének védelmére. Kedves drága atyánkfiai, a mi örömünk és koronánk, igy álljatok az Úrban. Vegyen szivetek bátorságot az Ur utaiért és szentséges Atyánk legújabb intelme szerint a mi példánk által is megerősítve karoljátok fel mindnyájan szent vallásunk ügyét lelkesen és védelmezzétek állhatatosan. Hálát adván Istennek az ő kimondhatatlan ajándékáért, hogy felvett benneteket az ő anyaszentegyházába, fokozzátok e szomorú napokban Isten szent malasztjával hűséges ragaszkodástokat e dicső édes atyátokhoz. Ne ismerjetek el szent vallásunk ügyeiben más tanítót, mint az egy mesterünket, Krisztust, a ki szentegyházunk által hirdeti szent tanát; emlékezzetek meg arról, hogy Krisztus Jézus szent tanát, melyet szentegyházunk s abban a legfőbb tanító, Krisztus földi helytartója hirdet, nem lehet, nem szabad a sziv kamarájára, a magánélet rejtekére szorítani. E szent tanra kell tekintenetek a közélet terén is, polgári jogaitok gyakorlásában, polgári kötelmeitek teljesítésében és szorgosan, férfias bátorsággal kerülni mindazt, a mi e szent tannal ellenkezik. Nem szabad — mondja szentséges Atyánk — más elveket vallani a magánéletben és másokat a közélet terén, ugy, hogy az egyház tekintélvea magánéletben elismertessék, a közélet terén pedig mellőztessék. Emlékezzetek a régi napokról, kérdezzétek atyáitokat és tudtotokra adják, elődeiteket és megmondják nektek, mily bátran, mily lelkesen kell szent hiteteket vallani és védelmezni, édes hazátok érdekében is. Az ő dicső példájukon lelkesüljetek! De még egyre kérünk benneteket Krisztus Jézusban. Gyámolítsátok bennünket buzgó imáitokkal, kath. szent vallásunk és édes hazánk jólétének védelmében. Kérjétek forró imában a királyok királyát, az uralkodók urát, a ki által uralkodnak a királyok s alkotnak törvényt a törvényhozók, világosítsa meg szent malasztjával törvényhozóink elméjét, gyámolítsa, erősítse akaratukat, hogy szentegyházunknak, szent hitünknek, katholikus lelkiismeretünknek alkotmányilag is biztosított jogait megvédjék. Kiváló buzgalommal esedezzetek Magyarország Nagyaszonyához, szentegyházunk isteni Alapítójának Boldogságos Szűz Anyjához, esdjen számunkra szentséges Fiainak ^trónjánál oltalmat. Esedezzetek Szent István királyunkhoz, tekintsen le reánk irgalmasan, védelmezze meg hathatós közbenjárásával Istennél drága örökségét, a melvlyel e hazát megajándékozá, védelmezze meg kath. szent hitünket. Mi viszont imádkozunk érettetek, hogy erősítsen, bátorítson benneteket Krisztus Jézus, szentegyházunk láthatatlan feje, szent hitetek védelmében. Kegyelem nektek és békesség az Istentől, a mi Atyánktól és az Ur Jézus Krisztustól. Amen. Kelt Budapesten, 1893. évi november hó 30-tól december 7-ig tartott püspöki tanácskozmányunkból. A közös pásztorlevelet a püspöki konferencián résztvett, összes főpapok aláírták. A kihirdetés módozatait illetőleg minden főpap a saját egyházmegyéjében külön intézkedik. * * * A hercegprímás a közös pásztorlevelet tartalmazó körlevelében a következőket rendeli el az esztergomi egyházmegyében: 1. A legközelebbi Vízkereszt ünnepén, vagyis 1894. január 6-án olvastassék fel a népnek a szószékről ezen körlevél az egyházmegye minden templomában, a melyben isteni tisztelet tartatik. 2. A Vízkeresztre következő vasárnapokon és ünnepeken magyarázzák meg a lelkészek a hallgatók értelméhez mérten ezen körlevél tartalmát, fejtsék ki azt előttük bővebben, hogy a fenyegető bajokat megismerve, az azokat elhárító eszközökről gondolkodjanak s minden egyes hivő, egyesítvén főpásztoraival erejét, oda törekedjék, hogy a közelgő veszedelmeket elhárítsák. Beszédét azonban ugy tartsa a szónok, és oly szavakkal éljen »ne fervor proprium pectus, oratio aliena pectora indecoro pulset tumultu*. 3. Hogy pedig e szorgoskodásnak a kivánt és óhajtott eredménye is meglegyen s hogy a jó, a mit a mennyei Atya az őt kérőknek ád, minden lélekben uj életre keljen s teljes erőben legyen, valahányszor ezen körlevél ünnepen vagy vasárnapon a templomban tárgyaltatik, ugyanannyiszor szent mise előtt a legfelségesebb Oltáriszentség is a rendes szokás szerint kitétessék az oltárra s a hivők előtte imádkozzák el a mindenszentek litániáját, utána pedig énekeljék el a »Hallgasd meg Uram, hallgasd meg könyörgésünket* s a régi »Ah! hol vagy magyarok tündöklő csillaga* éneket.