Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-20 / 29. szám

5. Anno 1663. mikor a török Érsek-Ujvárt megvette, az ott való szép eklézsia is elszéledetf, a melyben tanítottanak sok tudós emberek, mint Nikos János, a ki püspökséget is viselt, Szathmári Ötvös István, a ki is mikor a török megvette, onnét kijővén, ide Kocsra plántáltatott és itt dicséretesen tanított; szép tractája vagyon a menynyei jelenésekre, a melyet itt irt. És itt az Úrban elnyugodott. 6. Ezután következett Nógrádi István. Komárombul hozták ide 1667. esztendő tájban; ez itt holt meg. 7. Anno 1670. mikor a templomok elvétetnek az evangélikusoktól, akkor a nagyszombati prédikátort is Losonczi Farkas Jánost kiűzték és veszedelmes bujdosásban lévén, úgymint a kinek élete után sok felül incselkedtenek, mivel hires ember volt. azért ebbül a bujdosásbul ide hozattatott tanítónak, de kevés ideig lakott itt, mert a veszprémi eklézsia elvitte és holtig ott szolgált. 8. Ezután lett Ürményi Tamás 1674. Ez óvári prédikátor volt, onnét ki verettet vén az ellenkezőktől, hozattatott ide. Ennek idejében citáltattanak a prédikátorok Pozsonyba és onnét sokan a gályákra vettettenek sanyarú fogságra, kik közül az én boldogult atyám is volt, a ki győri prédikátorságbul citáltatott a többekkel együtt és a neapolisi gályákrul négy esztendeig való rabsága után megszabadult. Ez azért az Ürményi Tamás az alatti ez helyben minden megakadályoztatás nélkül tanított és a mely környékben levő gyülekezeteknek tanítói a fogságra oda voltanak. a tanításnak hallgatásáért vasárnaponként ide gvülekeztenek. Az időben ezt a helyet zálogban birta gróf Zichy István igen kegyelmes ur, a kinek kegyelmes patrooiniuma által élhettenek ez szabadsággal. Innét vitetett Étére. 9. Bécs szállása előtt valamivel t. i 1680. esztendő tájban hozatott Losonczrul Csúzi Cseh Jakab szentírás magyarázó doctor; innét vitetett Komáromba és itt tanított mind addig, miglen kiüzettettek. 10. Mikor Bécs alá ment a török 1683. ez helyet a tatár egészben felégette, de ottan hamar a lakosok haza szállván, építeni kezdették és az alkalmatossághoz képest tanítót hoztanak Szenczi Sámuel nevűt, a ki Tatában functio nélkül lakott az háborúban és onnét hozattatott ide. 11. Ez után hozták Ürményi Tamást másodszor Etérül 1687. esztendőben és innét ment Ácsra. 12. Ez után hozták Lepsényi Gergelyt Mocsárul Anno 1690., két esztendeig lakott itt és a pápai eklézsia elvitte; jó tanitó ember volt, igen szerette a nép, sokat is marasztotta az eklézsia, mindazáltal ugyancsak elment. 13. Ez után hozta eklézsia Karcsai Pétert Simontornyárul Anno 1693. Ez egynehány esztendeig épületesen tanított, de véletlenül járt nyavalyás, mert midőn egy alkalmatossággal násznépével menyegzőbe menvén a Vértes alá Zámolyra, kocsisa részeg lévén, a kocsit felfordította, mely esésben egyik lábaszára összetörvén, azután egynehány hétre nagy kinos fájdalma között megholt Anno 1697., és itt eltemettetett. 14. Ez az Úrban kimúlván felhatározott esztendejének előtte hozattatott helyébe Radványrul a Csilizközbül Udvari János Anno 1698., a ki hét esztendőknek forgása alatt dicséretesen építette az eklézsiát. . . . Ifj. Thót Ferencz. KÜLFÖLD. Egy érdekes könyv. H. Ezelőtt négy évvel láttam először Sohm Rudolfot. Magas, szikár ember. Komoly, de nem épen barátságtalan tekintettel. Mikor belépett a tanterembe, a melyben előadásait szokta tartani, néhány száz diák lábdübörgéssel adott kifejezést tetszésének. De azután csend lett az óra végéig, nem ügy, mint azoknak a tanároknak az óráin, akiket a »Student«-had halálra kínoz folytonos zakatolásával. Kíváncsian vártam az előadást. Hogy is ne? Németországban ritka tünemény az a tanár, a ki, mint Sohm, szabadon ád elő. De bizonyára az olyan tanár is ritka, a ki a tárgy teljesen tudományos tárgyalásába annyi elevenséget, erőt és lelkesedést tudna önteni, mint Sohm. Sohm sajátképeni tárgya az egyházjog, de tudnivaló, hogy neki e tekintetben is sajátságos, eredeti, szinte az egyházjog terén forradalmat keltő nézetei vannak. Ő, a jogász-ember, hangsúlyozza, hogy az egyház, az igazi keresztyén egyház életében a jogszabályok teljesen alárendelt szerepet játszanak. Sőt, hogy a Krisztus egyháza, a mikor alakult, a lelkekben titokteljesen működő isteni kegyelem munkájának eredménye volt s hogy a jogszabályok akkor lettek alkalmazásba véve s akkor hatalmasodtak el abban az emberi intézményben, a mit még mindig a Krisztus egyházának neveztek, a mikor az a benső ihletésszerü hiterő megfogyott, vagy egészen el is enyészett. Ebből azután az következik, hogy minél több külső intézkedésre, irott törvényre, szabályrendeletre, utasításra, eljárási szabályzatokra van szükség valamely »egyház«-nak nevezett intézményben s minél kisebb a szívekben élő hit cselekedetekre hajtó impulzusa, annál kevésbbé hasonlít az ilyen intézmény a Krisztus egyházához. íme, tehát az egyházjog tanára, a ki le tud szállani ama titokteljes mélységekbe, a melyekből az igazi keresztyén élet fakad. Az ilyen ember bizonyára alkalmas vezető lehet, hogy az események tömkelegében a Krisztus egyházának nyomait megtaláljuk. Mindjárt müve elején egy rövid fejezetben, tartalmas mondatokban, rendkívüli biztossággal rajzolja elénk annak a kornak a képét, a melyben a keresztyénség megszületett. Az első fejezet cime: A világ. Érdemesnek tartom e fejezet elejét és végét hamaros fordításban közölni. Különben is szándékozom a szerzőt ez ismertetés folyamán többször is megszólaltatni. Az első fejezet igy kezdődik: »Visszaszállunk időszámításunk első századába. Strassburgban a légionárius áll őrhelyen s a római parancsszó hangzik. A Rajnánál és a Duna mellett, az Eufrates és Nilus partjain, az Atlas tövénél s a Pyrenáek mentén a római sas uralkodik. A császárság létrejött. A római állam hatalmasan fejti ki erőit. Bölcs kormányzás folytán^ virágoznak a tartomá-58*