Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-10 / 32. szám

e világon nem találhatna protestáns lelkészt, ki az ő szája, ize szerint tudna prédikálni. El kell ismernünk, hogy a talentum a lelkészeknek sem adatik egyenlő mértékkel, de kötelességeinket teljesíteni igyekezünk. Hirdetjük mindnyájan az igét, szántunk, vetünk, plántálunk, gyomlálunk, és ha munkáink közben elfáradunk is, lankadni nem fogunk soha, mert él szivünkben az a Krisztus, kinek szolgálatára köteleztük magunkat! Lovasberénv. Urházy Lajos. RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) VII. Alvinczi magyar papi segédei Kassán. Egyházfegyelmi állapotok. Az iskola Kassán. Alvinczi Péter buzgó lelkipásztor is volt és magyar hallgatói érdekeit szivén viselte. Hasonlót mondhatni, magyar papi segédeiről Kecskeméti Imréről és Kovássnai Imréről is.1

Az előbbi 1615. táján meghalt Kassán; az utóbbi pedig szepsi pap lelt Abauj-vármegyében és Szepsi Lám Mihály után, abauj-tornai reform, esperes. Végre 1638. jun. 8. meghalt. Jeles szónok vala, kinek hire meszsze vidékre elhatott.2 A magyar gyülekezet gyarapodása s még inkább talán Alvinczi hirneve és népszerűsége nagyon fájt a kassai német gyülekezet papjának, Bndeus Jánosnak. Budeus nemcsak merev lutheránus, hanem valóságos ubiquisla volt; mert alkalmasint reá céloz. Bod Péter midőn »Magyar Áthenásában* azt mondja, hogy »1616. táján az augustai vallást követő ubiquitariusok, kik Krisztus testének mindenüttjelenvalóságát állatták, . . . erősen vitatták a magok sententiajokat és sok nyughatatlanságot szerzettek Alvinczinek; de azokat is alkalmasint kifizette stb.3 Már fentebb mondottuk, hogy Kassa városa féltvén saját protestantizmusát, tüntetőleg hangsúlyozta az ágostai vallástételhez való ragaszkodását, az államhatalommal és katholicizmussal szemben. A város német lakosai is határozott lutheránusok voltak: de, a magyar gyülekezet valósággal kálvinista volt. Alvincziről fentebb szólva, igyekeztünk kimagyarázni az ő álláspontját. 1613-ban maga mondja, hogy ő »a biblica religióhoz« ragaszkodik, s határozottan tiltakozik ugy a kálvinista, mint a lutheránus elnevezés ellen. De mig a széles látkörü Alvinczi, a recatholicatio hódításait látva, félt az egységbukástól Kassán, sőt a két protestáns felekezet egyesítésén buzgólkodott, és e végből ellene volt minden olyan mozgalomnak, a miből a clerus fegyvert kovácsolhatott volna a protestántizmus ellen: addig az ő magyar segédei nem voltak ily ildomosak, sem előre látók. Budens felhasználta Alvinczi segédeinek nagyon is nyilt kálvinistaságát; továbbá azt is, hogy maga Alvinczi bár elismerte az ágostai vallástételt, az ostya használatán kívül, alig követte másban a lutheránus szertartásokat: a templomi szószékből támadta meg Alvinczit és társait, kálvinistasággal és eretnekséggel vádolván őt és mindazokat, 1 Pajkos Endre ref. lelkész úr közleménye. 2 1624-ben, Kis-Várdán, halotti beszédet tartott az ifjú Bedegi Nyári Ferencz felett. Ez a beszéde kijött: »Négy szép halottas prédikáció* cím alatt Bártfán, 1624. Szabó Kár. xRégi magy. könyvtár* I. k. 239. lap. 3 Bod P. Áthenás* 8. lap. kik a magyar egyház élén állottak. Alvinczit egyenesen gyűlöletessé akarta tenni a tanács előtt és igy eltávolítani Kassáról, anynyival inkább, mert tudta, hogy már egy magyar papnak pl. Károlyi Andrásnak, kálvinistasága miatt kelle elhagynia a kassai egyházat. És ha Budeus a mindenható tanácsot és városi communitást megnyerheti, — miután ezek — ragaszkodtak az augustana konfeszsziohoz: ez nem is látszott nagyon lehetlennek. Alvinczi igazolta magát a tanács előtt és megnyerte azt. Most azt kívánta a tanácstól, hogy vonassa vissza Budeussal vádjait. Budens látva a tanács ragaszkodását Alvinczihez: Alvinczi önigazolását és a tanács határozott kívánságára viszszavonta vádjait. Az egyesség tehát és béke a kassai magyar és német papok között egy időre helyreállt. A városi hatóság pedig a városi szabályrendeletbe, melyet 1615-ben készítettek, a vallási és egyházi ügyeket szahályozólag, a következő »artikulusokat* iktatta be: 1. Mivelhogy Isten kegyelmességéből ecclesiánkban jó, tudós és hasznos predicatoraink vannak, provideáljon ő kegyelmök, hogy az iskolában is, mind magyar, mind német nyelven való tudós és szorgalmas tanítók legyenek, kik az ifjúságot a szabad tudományokban és jó erkölcsökben hasznosan és dicséretesen taníthassák és informálják : kiváltképen jó tudós emberre legyen gondja, a kire a. magyar kántor és collega tisztét is bizhassák. Szükséges az is, hogy tiszteletes uraim minden kántorban (évnegyedben) egyszer-egyszer az iskolába bemenjenek, az tanítókhoz és tanulókhoz hozzá lássanak és az ő profectusokra és az disciplinára szorgalmatos legyen ő kegyelmek ; mert az iskola az ecclésiának seminariuma. 2. Minthogy »egv ecclesiában vagyunk és egyféle ceremóniával élünk ezen szabad királyi városban, kire hittel is köteleztük magunkat« a város igazságát felváltván, mind — magyar, német és tót — kivánja az becsületes község, hogy a tanácsbeli urak azon cerimoniákkal és szentségekkel gyakran éljenek és egymásnak példát adjanak. . . . 22. Minthogy közönségesen szó vagyon és prédikátor uraim is jelentgetik, hogy sok gonoszság vagyon városunkban s az iszonyú fertelmesség igen eláradott, méltó az becsületes tanácsnak vigyázni ... és büntetni. . . . 31. Minthogy a szitok és átkozódás igen eláradott az emberek között, kiváltképen a lélek-mondás még a gyermekektől is hallattatik az utcán: a becsületes tanács találjon valami remediumot, hogy azt az iszonyú szitkot városunkból kiirtsák és tisztítsák, mert annak csak a jó rendű faluban is tilalma és büntetése vagyon. . . . 50. Ez is jött a becsületes község eleibe, hogy némely embert a prédikátor uraim házoknál esküdtettek meg: azért kérjük a becsületes tanácsot, parancsolja meg a prédikátor urainknak, hogy többször ne legyen, hanem felhivassák és a templomba bemenjenek és ott esküdjenek meg. . . . 52. A halottnak való harangozást délelőtt 11 órára teszszük régi szokás szerint s megtiltatik bárkinek is 12 órakor harangozni.« 1 A mi az iskolát illeti: Kassának (Wallaski, Fessler s Toldi szerint) már Hunyady Mátyás király alatt volt gymnasiuma, melynek 1 Kassa város jegyzőkönyvéből és ill. Alvinczi 1625-ki lemondó leveléből. P. E. úr közi. folytán.