Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-27 / 30. szám

Geleji István, hogy viszszakiáltó lelkiismerettel irta, a mit irt, jól tudván, hogy a reformátusok nem űgv értenek és cselekesznek*.1 A Kalauz mellett újra kiadta Alvinczi ellen irt »0t levelét« — is. E >Kalauzban* az előbb ismertetett Ujfalviféle mozgalmat is felhasználja Pázmánv argumentumul. »A váradi kalvinista prédikátor — Újfalvi Imre — mondja Pázmány, nemcsak a prédikáló székből nyilván kiáltotta, hanem egy néhány zsinatban erősen vitatta: hogy a Debreczenben lakó kálvinista superattendens Antikrisztus. Azért halálos. sententiája után sok ideig sanyarú fogságban gyötrődék. Tanítását egyéb bizonyságok között azzal erősítette, hogy az apostolok egyenlők voltak hatalmukban, egyiknek felsősége, birodalma nem volt a másikon. Azért Luther a pápát Antikrisztusnak nevezte, mivel magának fölebbvaló hatalmat, bíróságot, uralkodást tulajdonított: a debreczeni attendenst ugyanezen okból Antikrisztusnak mondhatjuk. Mert az ő szolgatársának nyakára akar ülni, azokat fogsággal és egyéb hatalmaskodással sanyargatja*... Az új tanítók az Antikrisztus elöljárói. Ez kitűnik Luther és Kálvin tanainak és tetteinek az Antikrisztus tanaival és tetteivel való egybevetéséből. Az Antikrisztus elszakasztja az embereket a Krisztustól, erre széles utat nyitnak az újítók. Az Antikrisztust a bűn emberének nevezi a szentírás; Luther és Kálvin szerint »a mi jó cselekedeteink olyanok Isten előtt, mint... az undokságok, bűnök, kárhozatra méltó latorságok.* Az Antikrisztus buja és fajtalan lesz; ilyenek voltak az »Antikrisztus evangelistái« Luther, Kálvin, Béza«.2 De elég ez épületes (?) és »elmés találmányoknak vastag folyamatjából* mutatványul.' (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** A »Kalászok«-nak egy évi próba ideje lejárt. Az előfizetők száma s az általános érdeklődés, mely különösebben a református egyház lelkészei részéről nyilvánult, bátorítja a szerkesztőket arra, hogy e folyóiratot továbbra is fenntartsa. A késedelmes befizetések, valamint, a nálunk szokásossá lett, hátralékok miatt ugy a nyomdánál, mint a honoráriumok kiszolgáltatásánál nehézségek támadtak, melyek mind ez ideig eloszlathatok nem voltak, mégis dacára annak, hogy a szerkesztők nemcsak a szerkesztés fáradalmai s gondjaiért semmi jutalomban nem részesülhettek, de saját kiadott munkáikért sem nyerhették meg a honoráriumot: a közérdekért továbbra is fentartják a folyóiratot. Az irói honorárium mennyiségét nem állapítjuk meg, attól tesszük függővé, mily arányban jelentkeznek az előfizetők, s hogy folynak be az előfizetések. Programmunk a többek által kifejezett óhajtáshoz képest lényegesen változik; amennyiben egy füzetben közönséges vasárnapi, egy füzetben ünnepi, egy füzetben temetési és egy füzetben vegyes tartalmú s különösebb esetekre vonatkozó beszédeket fogunk adni. Előfizetés egy 1 Bod P. : »Magyar Athenás* 218—219. lap. 2 Franki V. : »Pázmány P. és kora* I. köt. 127-129. lap. évre: 4 frt. Az előfizetési pénzek Hornyánszky Viktor úrhoz küldendők. Budapestre, Akadémia épület. A »Kalászok*. szerkesztői. ** Ujitás az iskolai térképek terén. A Lampelféle könyvkiadó cég (Wodianer F. és fiai) rendkívül érdekes kivitelű megyei térképeket kezd közzébocsátani, melyek népiskoláink körében bizonnyal csakhamar a legszélesbkörü elterjedésre fognak szert tenni. E térképek ugyanis — egybehangzóan a tanterv ama követelésével, hogy a népiskolában a szemléleti oktatásnak a lehető legtágasabb tér biztosíttassék — nemcsak a közigazgatási beosztást, a városokat, folyókat, vasutakat, megyei utakat stb. tüntetik föl a legáttekinthetőbb módon: hanem, a mit eddig még sehol meg nem kíséreltek, feltüntetik egyúttal, a térkép keretéül alkalmazott színezett rajzokban, az illető megye terményeit, lakossága viseletét, foglalkozását, a megye legfontosabb épületeit, vidékeit; sőt még ennél is tovább menvén: a megye területén lefolyt legfontosabb történelmi eseményeket is rajzban mutatják be. Igy pl. az előttünk levő csongrádmegyei térkép kerete a következőket ábrázolja: a megye címerét, a szegedi rakodót, halász-szerszámokat, a csongrádi népviseletet egy parasztleányon és egy kanászon, a szegedi gőzmalmok és annak gyártmányait, a szegedi szappant, búzát, tengerit, dohányt, paprikát, egy ménest, és végre bemutatja ügyes képben a pusztaszeri gyűlést. Hasonló módon van bekeretezve Krassó-Szörény megye térképe Herkulesfürdő rajzával, az oláh népviselettel stb. A kiadók, a kik eszméjüket szabadalommal is védik, igen olcsón, 20 és 30 krajcárjával árulják a térképeket. ** Az Athenaeum Képes irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 8-ik füzet, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalommal és illustratiókkal. A cikkek során: Badics Ferencz befejezi az előbbi füzetben kezdett tanulmányát a XVI. századi elbeszélő költészetről, itt a regényes vagy szépbistőriákról szólván; Beöthy Zsolt Szép próza cim alatt először a misztérium-drámákról s ezek magyar nyomairól szól, eredeti felfogásával egészen uj világításban tüntetvén föl a költészetnek ez ágát, majd a dramatizált polémiákat s a Balassi Menyhárt áruitatásáról fenmaradt »comoediát* jellemzi; a cikk második részében az aesopusi meseirókkal (Pesti és Heltai) s a novella legrégibb maradványaival (Salamon és Markalf, Mánkóczi; Poncianus stb.) s végül Báthori István megható prózai zsoltáraival foglalkozik. E cikk egyszersmind befejezi a XVI. század irodalmának ismertetését s visszatekintőleg Beöthy találóan mutatja ki e kor munkáiban a műfaji kialakulásokat. A következő cikk: A katholikus visszahatás, melyben Széchy Károly az 1606—1676-ig terjedő időszak vallásos és irodalmi harcainak fejtegetését kezdi meg. A szöveget 14 illustratio díszíti: ritka munkák cim- vagy kezdő lapjai, aláírások, arcképek stb.; különösen érdekes: egy középkori misztérium-dráma előadásának egykorú rajza. Külön mellékletekül: Károlyi híres vizsolyi bibliájából van közölve egy lap szép, továbbá a Pesti fabuláinak és Sylvester nyelvtanának nyomdailag is érdekes