Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-23 / 12. szám

emlék-bizottságtól kérelmezi), Szerencs 45, Vámos-Ujfalu 90, Véke 100, Bábonv 70, Ládbesenyő 90, Gálszécs 90, Szölöske 75, Zemplén 50, Beje 90, Feled 45, Szentkirály 45, Komjáti 75, Ptruksa 70, Viszoka 70, Nyarád 45, Pinkócz 45, Nagy-Szelmencz 45 frt. b) Lelkészek: Nagy Gábor 70, Bodnár Lajos 30, Kovács János 45, Páloczi József 45, Réthy Pál 75, Sallai Sándor 45, Demeter János 45, Némedi József 45, Rácz Endre 45, Rozgonyi László 45, Erdélyi Sándor 45, Hajzer Endre 45, Kálniczky János 80, Molnár István 45, Szegő Béni 60, Keresztúrv Károly 45, Sághi Sándor 50, Vajányi János 30, Imre István 45, Kaposi György 45, Péter József 45, Ragályi Géza 50, Benedek János 45, Rásky Endre 45, id. Szakái István 45 frt. IV. A tiszántúli egyházkerületben, a) Egyházak: H.-Dorog 50, Nyir-Acsád 80. Kis-Lónva 100, T.-Szalka 80, Derczen 80. Fejércse 50, Gecse 50, Gelénes 50, Makkos Jánosi 50, Nagy-Bégány 50, Zápszon 50, B.-Sámson 50, Füzes 50, Nagv-Szredistye 50, Orosháza 50, Resicza 50, Szkulya 50, Pelbárthida 50, Rév 80, Albis 50, Alsó-Ábrány80, Ér-Adony 50, Poklostelek 50, Apagy 80, Benk 50, Encsencs 50, Lövő-Petri 50, Bamocsaháza 50, Tisza-Szt.-Márton 50, Rákóczi 50, Tisza-Nagv-Rév 50, Mátyfalva 50, Tisza-Keresztur 50. Aranvos-Medgyes 50, Pettyén 80, Apa-hegy 50, Lázári 50, Magosliget 50, Nagy-Kolcs 50, Pálfalva 50, Rozsály 50, Bere 50, Parasznya 100, Bél-Zerind 50, Csermő 50, Ménes-Gyorok 150, Szt.-Leányfalva 50, Szintye 50, Janosfalva 50, Csaholcz 80, Cs.-Ujfalu 50, Géberjén 50, Gyügye 50, Hermánszeg 50, Kölese 50, Mánd 50, Puszta-Darócz 50, Rápolt 50, Sima 50, Szamos-Ujlak 50, Zsarolyán 80 frt. b) Lelkészek: Fodor Benjámin 50, Bánóczi Endre 70, Batta Ferdinánd 50, Bereczky János 50, Bereczky József 50, Darcsi Miklós 50, Deli Tamás 50, Kölcsey Zsigmond 50, Miklós József 50, Nemes Ferencz 40, Peterdi Pál 40, Péter Sándor 60, Jászter József 30, Vajas Sándor 30, Nagy Bertalan 40, Somogyi Lajos 40, Veress István 30, Bokross Benedek 50, Hegedűs Ferencz 40, Balogh Imre 50, Csuka Ferencz 60, Egeressy Imre 50, Fazékas Mihály 80, Kalas István 40, K. Szabó József 60, Lénárt Péter 50, Sass Károly 50, Sipos János 40, Szathmári János 30, Unghvári Gyula 30, Bakos Kálmán, Bekén y János 40, Csatári Zsigmond 50. Görömbei István 40, Kéri András 30, Molnár Ferencz 40, Nagy Kálmán 50, Nagy Lajos 50, Nemes István 50, Nemes Menyhért 50, Pásztor István 40, Szabó Aladár 30, Tóth Gábor 50, Juhász Tamás 40, Papp Károly 50, Deák Mihály 50, Gvorfy Ede 40, Sárkány Lajos 40, Szabó József 50, Szép Ferencz 40, Balajthy Károly 50, Barkász Albert 50, Bodor Pál 50, Gál Péter 70, Hajdú Albert 60, Pásztor István 50, Papolczy Zoltán 50, Szentgyörgyi Zsigmond 50, Kéry Pál 60, Kiss Lajos 30, Lányi Kálmán 40, Turóczy Gyula 40, Andorkó Sándor 50, Bélteky Gyula 40, Csépke Péter 50, Domián Pál, Ferenczy Imre 30, Gönczy Sándor 40, Losonczy Gusztáv 50, Nagy Bernát 50, Nyiri Gyula 50, Osváth Pál 70, Pásztor Lajos 50, Szeöke József 40, Jakab Antal 50 frt. V. Az erdélyi egyházkerületben, a) Egyházak: Vajdahunyad 70, Alpestes 50, Nagy-Rápolt 50, Zalathna 50, Maroskapud 50, Maros-Gezse 50, Szászujfalu 100, Miriszló 50, Szt.-Mihályfalva 50, Damos 50, Jákótelke 30, Pata 50, Érkávás 50, Lecsmér 30, Hagymáslápos 80, Bacza 50, Kudu 50, Sófalva 60, Somkerék 80, Tacs 50, Szászmáté 60, Oroszfája 50, Erdőszengyei 50, Köbölkút 80, Erdőcsinád 50, Szt.-Gericze 60, Csóka 50, Vadasd 80, Harczó 30, Székes 50, Ny.-Szt.-Benedek 40, Gyalakuta 40. B.-BesenvŐ 50, Asszonynépe 80, Szászvessződ 80, Alsó Sófalva 50, Sárpatak 80, Sándorfalva 40, Nagy-Ajta 80, Bibarczfalva 50, Miklósvár 50, Szacsva 80, Eresztevény 50, Papolcz 80 frt. b) Lelkészek: Albert Imre 40, Pap István 30, Pap Dávid 30, Péter Antal 50, BarthaAntal 30, Sófalvi Miklós 50, Kiss Péter 50, Barabás Árpád 50, Benedek Ferencz 40, Ferenczi Endre 40, Szilágyi János 30, Kovács Ferencz 50, Nagy József 40, Vadas Albert 40, Almási Samu 50, Gáspár Samu 30, Gáspár Lajos 50, Szentkirályi Lajos 50, Szegedi Miklós 40, Jánosi György 30, Veress József 50, Simon Imre 40, Vass István 40, Kövendi Kálmán 40, Málnássy Ferencz 40, Simon Elek 50, Szőts Ákos 30, Vizi János 40, Kiss Pál 40, Bogdán József 40, Benedek József 25, László János 25, László Simon 40, Horváth István 60, Kelecsényi Károly 80, Menyi János 40, Benerédi János 40, Kádár Domokos 40, Böjthe Sándor 40, Gál Gergely 30, Borbáth Márton 70, Bartha Imre 40, Demeter Mihály 50, Barlhos László 50, Havadtői Gerő 50, Jancsó Elek 50, Szakács János 80, Benedek Ignácz 70 frt. Ezek szerint segélyeztettek: I. a dunamelléki egyházkerületben, egyházak 2360 forinttal, lelkészek 480 frttal, II. a dunántuli egyházkerületben, egyházak 1885 frttal, lelkészek 680 frttal, 111. a tiszáninneni egyházkerületben, egyházak 2270 frttal, lelkészek 1210 frttal, IV. a tiszántúli egyházkerületben, egyházak 3570 frttal, lelkészek 3470 frttal, V. az erdélyi egyházkerületben, egyházak 2510 frttal, lelkészek 2110 forinttal. Összesen tehát 20,545 frttal. RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) V. Kassa múltjából. Eredete, sorsa, reformációja. Nemzetiségi és vallásos küzdelmek. A Kassa-városi tanács valláspolitikai iránya. Belgiojoso támadása s zsarolásai. Kassának, melyet Bocskay István fejedelmi székhelyül választott, s hova Alvinczi lelkészül költözött, eredetét homály födi. Állítólag a XI. században KisunaM. hivták s jelentékeny hely volt a Hernád mentén. 1142-ben, II. Geiza alatt, a belételepült szászok még jelentékenyebbé tették. Imre király egy — a Kassa-városi levéltárban levő — oklevél szerint jelentőségét elismeri; V. István ifj. király nagyon kedveli. Hihetőleg ő és ez időtájt belételepült tliüringi és egyéb német gyarmatosok kezdték építtetni, a thüringi grófné, a magyar sz. Erzsébet tiszteletére a ma is fennálló székesegyházat. Az építést később az Anjouk és Hunyady Mátyás folytatták.1 A kassai »vendégek« — mint kiváltság-levelük nevezi őket — kezdetben fából, később kőből építkeztek s 1290-ben IV. László király megengedte, hogy városukat védfalakkal körítsék. lo92-ben Zsigmond király megengedi, hogy az alsó kapu melleti királyi ház köveit is az erődítésekre használják. 1422-ben még egy ujabb körfalat építenek. E körfalon kívül, a város déli részén, a mai alsóváros táján, egy királyi város is állott. Az egész kerített város tojásdad alakú volt, délen és északon kapukkal.2

Védelmét a céhek teljesítették s ugyanezek virágoztatták fel is. Kassa — már 1290. óta — külön területet, képezett Abauj vármegyétől, melyen a polgárság kegyúri és birtokjogot gyakorolt s az általa évenként — sz. György nap-1 »Ország-Világ« 1880. foly. 7. lap. 2 Miskovszky Viktor »Kassa város középkori erődítvényei*. (Kassai főreálisk. 1884/85. évf. 8-16. 1.)