Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-13 / 28. szám

A pápai kollégium számára Márton Ltván készítette az első szervezetet. Volt e szerint a kollégiumban négy osztályú elemi iskola, hat osztályú gimnázium s ezt követte három éves akadémiai tanfolyam, melyben theologiát és bölcsészetet minden tanulónak együtt kellett hallgatni. Ez utóbbi beosztás eltért mind a pataki, mind a debreczeni kollégium szervezetétől és midőn a Márton I. rendszere felett véleményadásra felkért debreczeni tanári kar ezt nem helyeselte, kivitelét lehetetlennek tartotta, Márton I. az erkölcstanával együtt kiadott »Pápai kollégium tudományos planuma recensioja«-ban azzal okolta meg, »hogy a mi secularis és ecclesiai hivatalokra igyekező ifjaink ne ugy taníttassanak ifjú korukban, mint ugyanazon egy statusnak két egymással ellenkező tagjai, hogy egyik csak egy, másik csak más tudományokra készíttessen, hanem ugy, hogy mind a két rendűek ugyanazon egy tudományos pailérozódással bocsáttassanak ki a status közszolgálatára.* Mert embereknek vagyunk — úgymond — híjával; embereket pedig csak ugy nevelhetünk, ha a statusnak olyatén oszloptagokkal szolgálunk, akik nem holmi rhapsodistica tudományokkal töltettek meg, hanem akiknek gondolatuk és tudományuk egy bizonyos harmóniában határozódik. Mindazonáltal Márton István terve csak pár évig volt érvényben, mert már 1805-ben a theologia négy évre terjesztetett ki és a bölcsészet csak az első két évben adatott elő. A szigeti lyceumnak Bethleni Háry Péter rektorprofessor adott igen jeles tantervet, mely 1802-ben »A szigeti h. h. főiskola tanításbeli systemája* címen meg is jelent. E systemában az emberi nevelés végcéljául a humanitást tűzi ki. »Az embernek — úgymond — arra kell törekedni, hogy emberséges legyen Erre pedig eljut, ha mind erkölcsileg, mind értelmileg kiműveli magát s külsőképen is díszes, művelt embereknek tetsző viseletre törekszik.« Általában Háry nevelési nézetei igen érdekesek s eredetibb gondolkozáson alapulnak, mint a többi e korbeli ref. főiskolai szervezetek, amelyek többé-kevésbbé mind a Rátióhoz alkalmazkodnak. Beosztás tekintetében e systema a debreczeni szervezet alkalmazása. A gimnázium itt is nyolc osztályból áll. a két első oszály az elemi vagy magyar iskolát alkotja Fel vannak véve benne a mai elemi iskolai tárgyak, csakhogy kisebb terjedelemben, jó formán a mai beszéd- és értelemgyakorlatok formájában. Mindkét osztályban majdnem ugyanazok a tárgyak és a II. csak nagyobb, tágasabb gyürüzetben ölelte fel az élső osztály tananyagát. A sajátképeni gimnáziumnak Háry humanisticQ-reál irányt adott; az osztályok következők voltak: Első, második, harmadik deák classis. Német classis. Rhetorica- és poeticaclassis. A magyar és deák iskolán felül volt még egy négy osztályú theologiai tanfolyam is mennyiségtannal, görög és latin nyelvészettel, bölcsészettel és a hittudományok egész körével. (Folyt, köv.) Marton Sándor. TARCZ A. A veszprémi reformált egyház múltja. if. Patliai István veszprémi lelkész lesz 1614. Az egyház fénykora. Gál Imre lelkészségében második templomot építuék 162(5. E miatt való kellemetlenségeik. Majdnem az egész őrség református. Gál Imre meghal 1669-ben. A veszprémi reformált egyházra vonatkozó adatok rendszeres következetességben az 1614. éven veszik kezdetüket, mely évben Pathai István, a dunántúli vagy veszpréminek is nevezett egyházkerületnek püspöke veszprémi pappá levén, elkezdte az anyakönyv vezetését.' Melyik hónapban ment Pathai Veszprémbe? nem tudjuk, de hogy az említett esztendő elején már ott volt, bizonyos azon levélből, melyet 1614. februárius 14-érői Veszprémből keltez, írván azt Kanizsai Pálfi János pápai lelkészhez.2

Sajnos, hogy az anyakönyvi bejegyzéseken kívül, nincs más adatunk Pathai idejéből, de avval is örök emléket állított magának, mert a ritkaságok közé tartozik azon időben még az anyakönyv. Ezen anyakönyvi bejegyzésekből látjuk — mint már fentebb is említettem — hogy mily virágzó volt a XVI. század elején a veszprémi reformált egyház. Bizonyára háborítatlanul gyakorolhatták istenitiszteletüket, mert ellenkező esetben Pathai azt feljegyezte volna, vagy Kanizsai Pálfi Jánoshoz küldött leveleiben megemlítette volna. S mivel ezek közül egyiket sem tette, határozottan állíthatjuk, hogy a hírneves dunántúli püspök prédikátoroskodása alatt, a veszprémi reformált egyház virágzása tetőfokán állott; ekkor volt boldog, melyről nincs története.3

A veszprémi reformált lelkészek életrajzában ezen dolgozat is bővebben foglalkozván a Pathaira vonatkozó adatokkal, tárgytalanná válik itt rajzolni az ő szereplését. melyből legnagyobb rész úgy sem Veszprémre, hanem a hazai protestáns egyház és irodalom történetére vonatkozik. De annyit még is meg kell említenem, hogy Pathai István prédikátorsága alatt oly virágzásnak indult már a veszprémi reformált egyház, hogy második templom építéséhez kezdett. Ez a templom a várbeli katonaság számára volt tervezve Gál Imre lelkészségében. »1626. szept. 21-én, mint az anyakönyv-bejegyzés szól, választotta az egész sereg a templom építésére néző dolgokban Palothai Ferenc lovas hadnagyot, ő kegyelmét és Oroszi István gyalog vajdát, hogy ő kegyelmük prédikátor urunk Gál Imrével együtt a templom építésére néző dolgokban gondot viseljenek, és valamelyikünket a sereg közül mi dologban az épületre megtalálnák engedelmességgel leszünk.«4 Ezen határozat után azonnal hozzá láttak a munkához, az egyház külső építéséhez. Ugyanazon a napon megalkudtak »a veszprémi vitézlő sereg templomához való mészégetéséről 28 magyar forintban és szegődtek meg a veszprémi vitézlő sereg templomának kőből való rakattatásáról és* pagimentumának megöntésétől, vakolásától, meszelésétől és minden kőmivesi munkájától száz hűsz magyar forintban, melyről őket a munkálódás közben és a munkát elvégezvén contentaljuk. Melynek erősségére adtunk foglaló pénzt, hogy fogadásukat meg ne másolják tallér 1. Ha pedig valamelyik kőmivesnek fogyatkozása lenne, a többi tartozzék gondját viselni. Lett ezen végezés 1 Az anyakönyv 167. lapján ezek olvashatók: »Catalogus copulatorum conjugum per dominum superattendentem Stephanum Pathainum, ubi notante personarum nomina et dies promulgationis, anno domini 1614.« 2 Fabó András: »Codex Diplomaticus.« Pest, 1869. 84. 85., és 86. lapokon. 3 Curiosumként ide irok két anyakönyvi bejegyzést, mely mig azt is bizonyítja, hogy már ekkor magyarul vezettetett, annak célját is megfejti: 1. 1617. jan. 24. Egy Cseh tótot Jakabot esküttettem meg egy tót asszonynyal Dorkóval. Veszprémben megfogták volt a legényt, mivelhogy elszökött volt, meghasasítván és hitét adván elsőbbet az asszonynak. Így végeztünk : hogyha valamelyik fél elszökik, a másik én tőlem bizonyságlevelet vegyen, hogy én előttem esküdött meg, és valahol találja megfogatván megbüntethesse. 2. 1618. jan. 23. Nagy János vette Szappanos János leányát, Dorotheát. Ezen Szappanos Jánosné felelt az ő leányának ideje felől, hogy 14 esztendős, jövendő gyalázatjának kötele alatt. Veszprémi ref. egyház anyakönyve 171. lap. 4 Ugyanott 397. lap