Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-09 / 6. szám

hitvallás határozatlan megnevezői 6510. V. Felekezetnélküliek 6243. Az összes lakosság: 49,428.470. Itt megjegyzendő, hogy Németországban több külföldi katholikus (lengyel, cseh, olasz munkások), mint protestáns (angol, amerikai) tartózkodik; továbbá, hogy a dissidensek a szabadvallásuak közé volnának sorozandók, és végül teljesen hiányzik az ó-katholikusok rovata, kik eléggé helytelenül a róm. katholikusok rovata alá foglaltattak. A római-, ó- és gör. katholikusokat összefoglalva az ezer szerinti számítás ilyen táblázatot mutat: Ezer lakosra esett: Prot. Evang. szekták Katii. Izrael. Mások 1867 621 4 — 363 1 12-4 — 1871 623 1 2 362 1 12-5 03 1880 626 2 359 124 1 1885 626 2-7 358 2 12 0 3 1890 627-7 29 357-7 11-4 02 Ez a táblázat a protestánsok fokozatos relativ emelkedését s a katholikusok relativ apadását mutatja. A mellett még figyelembe veendő, hogy 1871. a túlnyomóan kath. Elzasz-Lothringia annektáltatott, a melylyel szemben Helgoland szigetének 1890. csak 2086 lakosa, s ezek közül 2073 protestánsa volt. A protestánsok erősebb emelkedése nagyobb műveltségökben, jólétökben és mozgékonyságukban találja magyarázati alapját. Az izraeliták számának relativ apadása Amerika, Franczia- és Angolországba való kivándorlásukra, s kevésbé az áttérésekre vagy vegyes házasságokra vezethető vissza. A protestantizmus relativ apadása Poroszországban — egyéb okok mellőzésével — a lengyelek erős szaporodásából értendő. Ezer lakosból esett Poroszországban: Evangéli-Prot. Kath Izraeliták kusok szekták 1864 60-9 0.3 37-4 1-4 1867 65 1 04 332 13 1890 642 0-3 34-2 1-24 Az 1871., 1880., 1885. és 1890-iki népszámlálás a protestantizmus állandó relativ apadását, s a katholicizmus emelkedését mutatja. A belső kolonizáció azonban valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy a protestantizmus s a németség fog inkább terjedni a porosz tartományokban, mint a katholicizmus s a lengyelség. Az 1360. gör. kath. bevándorlottak közül vannak óhitű szektások; ide tartozik az I. Miklós cár által úgyszólván odaajándékozott »énekesek koloniája« Potsdam mellett stb. Handjery herceg, az ismert német konservativ birodalmi képviselő is gör. kath. Sőt Lengyelország felosztása alkalmából néhány mohamedán tatár alattvalót is nyert Poroszország. Szászországban a katholikus lakosság német és cseh bevándorlottakból áll, s a többi északi és délnémetországi tartományokban sem változott a katholikusok állása. Württembergben p. o. ezer lakosra esett: Evang. Prot. szekták Kathol. 1880 692 1-300 1885 691 2-7 300 1890 691 33 299 Még kedvezőbb a protestántizmus állása Bajorországban, Baden és Elzasz-Lothringiában. A protestántizmus 1880 —90-ig állandóan emelkedett, és pedig az ezer szerinti számítás szerint Bajorországban 281-ről 281'6 és 281-9-re, Badenben 350-ről 156'1-re és 363'4-re, és Elzasz-Lothringiában 197-ről 202-re és 212-re. Röviden: »a német birodalom felekezeti statisztikája igen kedvezően üt ki a protestántizmusra nézve«, a melynek még a vasúti hálózat és a turistaság is igen kedvez. Ausztriában 1789. Krones adatai szerint 156.865 protestáns lakott. 1880. és 1890. e szám 399.530 és 436.352-re emelkedett. Ezer lakosra esett: 1880-ban 1890-ben Katholikus és ókatholikusok 914 911 Evangélikusok 18 18 Görög katholikusok ... 22 22 Izraeliták 45 48 Egyebek 1 1 Az ókatholikusok számát 1888. csupán Csehországban tiz ezerre becsülték. Ma már Bécsben is van nagyobb gyülekezet. Az Ausztria-Magyarországban lélekszám is befolyás tekintetében folyton emelkedő izraeliták természetes szövetségesei a protestántizmusnak s a liberalizmusnak az államveszélyes vatikáni ultramontánizmussal szemben. Bécsben a lakosság 3%"a

? tehát 42.000 prot. lakik majd háromszor annyi izraelitával szemben. Érdekesen, de kissé egyoldalúan nyilatkozik Beyschlag i. közleménye Magyarországról, amelynek felekezeti statisztikáját Keleti, Vargha és Bartha feldolgozásaiból sokkal alaposabban ismerjük. Fájlalja »Magyarország félig tót vidékein« a németség eltagadását, szerencsétlen politikai viszonyait, az elkeresztelés kérdését stb., habár másrészt örömmel konstatálja, hogy a magyar protestánsok 1892. energikus falanxot képeztek az ultramontánizmussal szemben. Igaza van abban: »Unter den reichsten Magnaten ist der Protestantismus wenig oder gar nicht, vertreten; aber die einflussreiche Klasse des mittleren und kleinen Adels ist grossentheils, um nicht zu sagen grösstentbeils, reformirt«. A felekezetek figyelembe nem vétele Nagybritania népszámlálásánál azon az alaptalan föltevésen alapul, hogy a felekezeti statisztika az állami egyház nagy veszteségeit mutatja a szektákkal szemben. Pedig a protestántizmus Nagybritaniában és Írországban is emelkedőben van. Legalább Írországban határozott emelkedés konstatálható. Ezer lakosra esett: 1881-ben 1891-ben Katholikus 765 754 Protestáns 224 244 A katholicismus apadása az Amerika és Nagybritaniában való tömegesebb bevándorlásokra vezethető vissza. Francziaországban Keltie szerint 1872—1881-ig az ezer szerinti számítás alapján a protestánsok 16-ról 18-ra emelkedtek. A protestántizmusnak a nem ultramontán katholikusok között is sok a barátja, a mit gazdag bankárainak, nagykereskedőinek, tudósainak, kiadóinak, szerkesztőinek, hivatalnokainak és népképviselőinek köszönhet. Már 1721-ben megjövendölte Montesquieu, hogy a protestantizmusé a jövő, s hogy a katholicizmus nem fogja túlélni az 500 évet. I. Napoleon dicsérettel emlékezett meg szent Ilona szigetén Wasa Gusztáv nyilt föllépéséről a protestántizmus érdekében, és a szemrehányás egy bizonyos nemével illette I. Ferencet és V. Károlyt, mivel Francziaországot.és Németországot protestánssá nem tették. Sőt Talleyrand Memoir-jai 1790. nyiltan a francia klérus úgynevezett civilkonstitutiója mellett küzdöttek, mivel e nagy államférfi attól tartott, hogy Franciaország különben presbiteriánussá lesz. Quinet, La révolution, 1865.. 5. kiadás 1868. cimü művében korholta az 1789-ik év vezérférfiait. mivel Francziaországot protestánssá nem tették. S tudjuk, XIII. Leó pápa is egész határozott-