Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-21 / 51. szám
kodik egy nemcsak végtelen, de örök energia létele mellett, a melyből minden emberi élet származik, a miben minden emberi élet végelemzésben egyesítő elemét leli meg Az embernek ki kell tanulnia ezen egyesítő kapcsot. Meg kell tudnia, mik a helyes viszonyok maga és embertársai között. Ha ebben téved, mindenféle baj éri. Meg kell fejtenünk a helyes viszonyt alkalmazó és alkalmazott, kor mányzó és kormányzott, szülő és gyermek között. De ezt a viszonyt nem ugy csináljuk, hanem csak felfedezzük. Az ember viszonyainak természeténél fogva kényszerítve van keresni az emberiség, a materialis, az aesthetikai mögött a végtelent és az örökkévalót. Tudván azt, hogy minden jelenség mögött valami isteni van, iparkodunk papok, isteni tisztelet, szertartások utján ennek az isteninek megismerésére. A vallási kíváncsiság tudni akarván a végleien és örökkévalóról, megteremti a hitvallásokat, a theologiákat; a félelem vallása létrehozza az áldozati rendszert; a remény vallása jutalmat vár szolgálatai fejében ezen vagy a másvilágon. Végre oda jut a vallás, mely a tünemények mögött lévő végtelent az emberiség eszményképéül, annak örök és végtelen kormányzójául képzeli, hogy ezen végtelent tiszteli, imádja, s utoljára — szereti. Nemcsak a papok, a hierarchiák, a papnők, a szertartások, imakönyvek, de az egész emberi élet folyása a végtelen, az isteni kutatására fog szolgálni. Minden tudomány, művészet, sociologia, üzlet, kormányzás épugy mint az istenitisztelet végelemzésben nem egyéb, mint törekvés megérteni e nagy szavak tartalmát: becsületesség, igazságosság, hűség, részvét, kegyelem, szeretet. Hiába próbálja az atheista, az agnosztikus megakasztani az isteni után való kutatásunkat: mi előre törünk. Bennünk van az inger. Isten magából teremtett bennünket, s visszahí minket magához. Könnyebb volna az embernek étvágyát eltompítni. elkészített ételek helyett csak az azokat alkotó elemeket adván be néki; könnyebb volna az emberből az ambitiót kiölni, mint lelkünk azon vágyait, a melyek bennünket az örök és végetlenhez kötik, szeretetett sugallanak embertársaink, tiszteletet Isten iránt. Mi ebben a városban a különféle vallások képviselőit fogadtuk. Örvendünk, hogy van mondani valójuk hozzánk, de legjobban a felett, hogy megmondhatjuk nekik, mit találtunk mi kutatásaink közben : megtaláltuk a Krisztust. Nem ugy állok itt, mint a keresztyénség magyarázója vagy védője. A keresztyénségben időnként sok folt esett az emberi beavatkozástól. Néha nagyon is az értelem vallása lett. a hitvallások utján. Néha az áldozatok vallása lett, a félelem miatt. Néha nagyon önző reményeket táplált: jutalmat keresett és várt. Tengerentúli barátaink, nem a keresztyénségről akarunk mi szólni néktek, hanem a Krisztusról! Mit keres az emberi nem általános igazságvágya? Egymáshoz való viszonyaink helyesebb megértését, és a minden jelenségek mögött lévő végtelent, Istent. Mi megtaláltuk a Krisztust; szeretjük, imádjuk és elfogadtuk, mert semmi próféta nem képviselte e tökéletes aranyszabályt: A mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azonképen cselekedjetek azokkal. Mi evvel nem azt mondjuk, hogy ő az emberiség egyedüli eszményképe. Mi elismerjük Isten szavát minden prófétákban, minden időkben. De mi azt hiszszük, hogy ebben a Krisztusban, türelmében és bátorságában, hősiességében és önfeláldozásában, végtelen részvétében és szeretetében oly eszményképet találunk, a mely minden mást túlhalad, legyen az irva költő tolla által, festve művész ecsetjével, vagy az emberiség történetébe vésve. Nem azt hiszszük mi, hogy Isten csak Palesztinában szólott: beszél ő minden népekkel, minden időkben. A mi meggyőződésünk az, hogy semmi más kijelentés tul nem haladja, utói nem éri azt a transcendentalis emberi életet, a mely 18 századdal ezelőtt Palesztinában folyt le. Minden vallás annak az eredménye, hogy az ember keresi Istent, a mennyei Atyát. Az incarnatio üzenetét, ezt az örvendetes hirt küldjük mi Afrikának, Ázsiának, a kinai birodalomnak és a tenger szigeteinek. A mennyei örök Atya is keresi azon gyermekeit, a kik őt keresik. Nem ismeretlen ő. nem rejtőzik fátyol mögé, nem hallgat örökké, de kijelenti magát. Lehet, hogy néha félremagyaráztuk Krisztusban való hitünket. Lehet, hogy metafizikai meghatározásúikban inkább pontosságra, mint igazságra törekedtünk. Ö maga mondotta, hogy Ő az ajtó. Az ajtó előtt nemcsak azért vagyunk, hogy rábámuljunk, szép faragásit megnézzük; kinyitjuk azt, és bemegyünk rajta. Ezen az ajtón át jő Isten az emberi életbe; ezen az ajtón át megy az emberiség az isteni életbe át.. Az ember keresi Istent, az incarnatus Isten keresi az embert; mi ezen élet terhes álmai után megelégedve ébredünk fel, mert az Ő képébe és hasonlatosságára leszünk formálva«. E beszédet nagy tapssal, éljenzéssel fogadták. Azt hiszem, olvasóink is találnak benne méltánylani valót. Balogh Elemér. IRODALOM. ** A Téli Újság, népünk e közkedveltségű vallásos lapja december elején ismét megjelents azóta immár három szám látott belőle napvilágot. Szerkesztője, Budai János h.-böszörménvi lelkész nemes ambitióval és szép sikerrel végzi a szerkesztés munkáját. A lap kiállítását és expediálását meg a buzgó Hornyánszky-cég végzi teljes odaadással. Olvasó közönsége is évről-évre gyarapszik, a mi azt mutatja, hogy ez a vallásos lapunk egészen jó uton halad. Az idei évfolyam főként az egyháztörténelem népies ismertetését tűzte napirendre. ** Toldi Miklós. Regényes korrajz Nagy Lajos korából, irta Donászy Ferencz. Számos finom kivitelű, korhű képpel. Az Athenaeum kiadása, ára csinos kötésben 3 frt 50 kr. — A Toldi-monda sikerült feldolgozása ifjúsági olvasmánynak. Az előszóban azt írja róla Szilágyi Sándor, hogy Donászy Toldija kedvenc olvasmánya lesz a magyar ifjúságnak. Érdekelni fogja őket a jó és rossz testvér küzdelme. Azaz érdekes mese, melylyé a szerző Ilosvay száraz és szűkszavú adatait átalakítá. Nagy Lajos fényes udvarának s a lovagkornak festése. Ugy vagyok meggyőződve, hogy Donászy a munka megírásával s az Athenaeum annak kiadásával hasznos szolgálatot tettek ifjúsági irodalmunknak. A könyvben lapozgatva, Szilágyi eme kritikáját igazolva találjuk. Bátran ajánljuk alkalmi ajándékul a serdültebb ifjúságnak. A 394 lapra terjedő vaskos kötet megrendelhető az Athenaeumnál, Budapest, Ferencziek-tere. ** Gyöngyössy Sámuel Közönséges és alkalmi imáira hirdet előfizetést Harmathy Bal kiadó Debreczenben. A jónevü irónak posthumus munkája az, mely két kötetben fog megjelenni. Tartalma az első kötetnek: tavaszi 1 —12. azaz két heti, nyári szinte, őszi szinté és téli szinte 1—12 ima, adventi 1—6 azaz egy heti. H-ik kötet tartalma : bűnbánati egy heti l—6, közönséges reggele-