Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-02 / 5. szám

mányok előállítása körül észlelhető, népünk vezérei: lelkészeink, tanítóink, egyházi elöljáróink használják fel társadalmunk evangélizálására, a protestáns öntudat ébresztésére és szilárdítására. Terjeszszék szívvel-lélekkel a protestáns olvasmányokat. Csak meg kell kezdeni, megy aztán az olvasmányok terjedése jóformán magától is. Lám a »Koszorú* két első füzetét 3000—3000 példányban egy hónap alatt elkapkodták. A Tract society magyar nyelvű vallásos irataiból mult évben 73 ezer példány kelt el. A >Téli Újság« 11 ezer példányban forog népünk kezén. Az alig négy hetes »Kis Tükör« körül már 3 ezer előfizető csoportosult s ugy halljuk, hogy »A mi otthonunkínak is szép számú előfizetője van. A sajtó utján való evangélizálás nagyon sikeres evangélizálás! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A nagybányai egyházmegyében a nagyhodosi gyülekezet tagjai egyhangúlag Kovács Zsigmond, nagybányai segédlelkészt választották rendes lelkészükké. * A protestáns országos árvaház köréből. Árvaházunk igazgató választmánya dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt január 28-án ülést tartott, Ballagi A., Bókay János, Farkas József, Haberern Pál, Kéler Napoleon, Koller, Kenessey B., Szilassy Aladár, Szőts Farkas, Zsigmondi J. és Wagner Géza választmányi tagok jelenlétében. Elnök egész sorát jelentette be az ujabb adományoknak: Schneider József és neje kifizették 10 ezer forintos alapítványukat; Fáber Fülöp ezer forint, egy névtelen szintén ezer forint alapítványt tett; dr. Schulek Vilmos egyetemi tanár 50 frt, Beliczay Béla 50 frt, Kéler Napoleon a Pique Dame-alapítvánvhoz 150 frtot adott; a »Prot. egyházi és iskolai lap«-nál 1892-ben 584 frt 63 kr., a karácsonyfára 1693 frt 46 kr. gyűlt be: Fuchs Rudolf ezer forint alapítványt tett, egy névtelen földmives asszony 50 frtot adományozott. A választmány örömmel és jegyzőkönyvi köszönettel vette tudomásul e szép adományokat. Fontos javítás történt az árvaházi tanítószemélyzet anyagi helyzetén, a mennyiben az újjászervezett tanügyi bizottság javaslatára felemeltetett a tanítók és tanítónő fizetése 400—400 frtra (e mellett lakást és teljes ellátást élveznek), mindeniknek hétizbeli 30—30 frt ötödéves korpótlék rendszeresíttetett és szintén 400 frt törzsfizetéssel egy uj tanítói állás szerveztetett. A tanügyi bizottság ügyrendje, a tanítói személyzet munkarendje megállapíttatott és a tanügyi bizottság Szőts Farkas elnöklete alatt Ballagi Aladár, Bókay .János, Doleschall Sándor, Haberern Pál, Farkas József, Kenessey Béla, Szontágh Félix és Zsigmondi J. tagokból kibővített hatáskörrel ujjászerveztetett. * Gyülekezeteink anyagi erősítése egyik lényeges feladata korunk egyházi tevékenységének. A főbaj az egyházi terhek aránytalan megoszlásából származik, emiatt sokszor oly helyeken is szegény az eklézsia, hol a terhek arányosabb megosztása mellett virágzó állapot volna teremthető. Kezdik ezt már belátni a gyülekezeti elöljáróságok, s itt-ott hozzá is fognak az egyház anyagi organizálásához. Erre vonatkozólag egyik bácsmegyei gyülekezetünkből irják lapunknak: A pacséri ev. ref. egyház presbyteriuma részéről most folynak azon munkálatok, melyek az eddig terményekben és párok szerint fizetni szokott egyházi adót pénzül befizetni célozzák: államadó-forint után óhajtván jövőben a szükségletet fedezni. Január 22 én egy alkalomszerű s szorosan ez ügyre vonatkozó prédikációban az egyház jeles szónoka, Szendy Lajos lelkész ur amellett érvelt, hogy minél inkább megáldott Isten valakit földi javakkal, annál nagyobb mérteiken várható tőle az egyház, iskola s átalában a közügy anyagi támogatása. Bizonyára ezen alapigazság helyes fejtegetése s megindító hatása alatt történt, hogy egy ismeretlen egyháztag a temlomi perselybe egy darab száz forintost csúsztatott. » az Isten megfizet nyilván.* * Egyházi aranykönyv. Szilassy Aladárné urnő, a budapest-pesti református nőegylet javára, különös tekintettel a zord időkre, melyek a fővárosi nyomort még borzasztóbbá tették, 100 frtot adományozott. E dicsérésre nem szoruló tettet mi sem dicsérjük, csak annak az óhajnak adunk kifejezést, hogy vajha a jótékonyságnak ez a módja terjedne el minél jobban s a szivekben élő szeretet indításából igyekeznének minél többen segíteni a nyomorultakon. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság február hó 18-ától március 25-éig minden szombaton délutáni 6 órakor az ág. ev. egyház Deák-téri dísztermében felolvasó estélyeket rendez. A felolvasási cyclus a társadalmi tudományok köréből következőleg van összeállítva. Felolvasásokat tartanak: február 18-án Kenessey Béla Az ó-testamentum társadalmi tanairól. Február 25-én Petri Elek Az uj-testamentum társadalmi tanairól Márcins 4-én dr. Csiky Kálmán aSaint Simonizmusról. Március 11-én dr. Pulszky Ágost A jelenkori társadalmi tanokról. Március 18-án Sztehló Kornél A polgári házasságról és március 25-én Szász Károly A protestáns egyházaknak a társadalmi kérdésekhez való viszonyairól. A felolvasásokra szóló meghívókat legközelebb fogják szétküldeni. —Irodalmi Társaságunk itt a fővárosban csak mozog és csinál valamit; de a vidéki központokon lakó tagjai semmi társulati munkásságba nem tudnak belekapni. És mégis a kritikus sárospatakiak a központot, a titkárt okolják a Társaság ügyeinek lassú haladásáért. Nem akarunk ítélni, csak kérdezzük az elégedettlenektől: hát Patak és Debreczen, N.-Enyed és Pápa, Pozsony és Sopron miféle társadalmi akciót mutathatnak fel az Irodalmi Társaság mellett? * Az ág. hitv. evang. zsinat összehivása. Zsinatunk második ülésszakának mult évi junius hó 11 -iki zárüléséből legalázatosabb felterjesztésünkre s ennek csatolmányát képezett zsinati törvényünkre Apostoli királyunk Ö Felségének Bécsien f. hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározása velünk a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. hó 18 án 2807. sz. a. kelt leiratában közöltetvén, mi a zsinat munkálatának most már folytatása céljából a harmadik ülésszak kezdő napjául f. é. február hó 7-ik napját tűzte ki s ugy ezen, mint a következő napokon folytatva megtartandó zsinati ülésekben való személyes