Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-30 / 48. szám

nek nincs még lelkészi gyámintézete, a többi 53-nak van. Legtöbb tőkéjű gyámintézetek I. Dunamelléken a felsőbaranyai 39 ezer, a pesti 38 ezer. a solti 30 ezer frttal; II. Dunántul a b.-somogyi 38 ezer, a komáromi 24 ezer frttal; III. Tiszáninnen a gömöri 32 ezer, az abauji 27 ezer frttal; IV. Tiszántúl a békés-bánáti 76 ezer, a debreezeni 71 ezer, a felsőszabolcsi 71 ezer, a bihari 53 ezer, a nagyszalontai 52 ezer, az alsószabolcs-hajdnuidéki 37 ezer, a szatmári 37 ezer, az érmelléki 36 ezer, a beregi 34 ezer, frttal; Y. Erdélyben a marosi 43 ezer, a görgényi 21 ezer, a szilágy-szolnoki 19 ezer frttal. * A vallás és közoktatási tárca költségvetését nov. 27-én tárgyalta le és fogadta el részleteiben is a képviselőház. A költségvetési vita jelentősebb mozzanatairól külön tudósítást adunk, melynek végét tér szűke miatt a következő számra kellett halasztanunk. * A harmadik kath. nagygyűlés Szabadkán november 26-án folyt le. Tüntetés volt ez is az egyházügyi javaslatok és a kormány ellen, de már nem oly zajos, nem is oly látogatott, mint a soproni és a komáromi. A gyűlés határozatai ugyanazok, mint az eddigi kath. gyűléseké, de a hercegprímásnak most nem küldtek üdvözlő táviratot s az ultramontán korifeusok közül Zichy Nándor, Szapáry László stb. nem voltak jelen. A gyűlésen gróf Eszterházy Miklós Móric elnökölt, s megnyitó beszédjében egy kissé tartózkodóbb volt. A jövő nagygyűlést Budapestre tervezik az ultramontán reakció vezetői. * Az 1868. LIII. t.-c. módosítása. Félhivatalosan jelentik, hogy az 1868. évi vallásügyi törvény módosításáról és a házassági jogról szóló törvényjavaslatokat még a hét folyamán és együttesen a képviselőház elé terjesztik. Az előbbi javaslat az 1868. LIII. t.-c. 12. és 14. §-ait következőleg fogja módosítani: A házasságra lépők a házasság megkötését megelőzőleg polgári hatósági közeg előtt szabadon állapodhatnak meg az iránt, minő vallásban óhajtják gyermekeiket neveltetni; ily megállapodás hiányában az atya vallása az irányadó. Ha a szülők valamelyike más vallásra tér is át, a gyermekek tizennyolc éves korukig megmaradnak vallásukban; de ha ily áttérés következtében a két szülő egy vallásnak lesz híve, a gyermekek is ugyanezen vallásban nevelhetők. Egy külön szakasz pedig határozottan kimondja, hogy a tör vény nyél ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés ezentúl is érvénytelen és semmi esetben sem birhat jogerővel. * Református ifjúsági egyesületünk felolvasó estélye nov. 27-én fényesen sikerült. A meghívott előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a Lónyay-utcai dísztermet és mellék-szobáit. A közreműködők kitűnően megálltak helyöket. A zongora-számok tetszéssel fogadtattak. Kecskeméthy I. felolvasása élénk, szellemes, kedves volt. Újvári Irén k. a. nagyon szépen énekelt, töbször megismételtették. A szavalatok pompásan sikerültek, különösen Vámosy Margit k. a. remekelt Gáspár István »Beteg-virrasztás« című költeményének művészi előadásával. A közönség emelkedett hangulatban, egy épületes est emlékével oszlott szét. A zsenge egyesület ismét megmutatta, hogy »van benne élni hit, jog és erő*. * Egyházi közalapjaink állami segélye, ugy látszik, a költségvetésben előirányzott 120 ezer forintról 150 ezer frtra fog emeltetni. A képviselőházban november 27-én Pulszky Ágost tette meg az iránt az indítványt, melyet Bánó J. Thaly Kálmán és Fenyvessy F. előadó is pártoltak. A ház az indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasította, s ez nov. 28-án egyhangúlag elfogadta. * A papnevelés állami ellenőrzése eszméjét pendítette meg gróf Csáky Albin miniszter a kultuszvita során. Törvényhozási intézkedést helyezett kilátásba ebben az irányban. Milyen természetű lesz ez a szigorított ellenőrzés? arról nem nyilatkozott. Mire fog irányulni? azt könnyű kitalálni, tekintve a megerősödött nemzetiségi mozgalmakat. Mi a mi nemzeti szempontból kifogástalan papnöveldéinkkel nyugodtan állunk elébe a hatályosbítandó állami felügyeletnek. Hogy a nemzetiségi (tót,rác, szász, oláh) egyházak nem igy gondolkoznak, azt bizonyosra veszszük. Van okuk rá, félni a magyar állam ellenőrzésétől. Az ellenőrzés módjára és formájára azonban mi is kíváncsiak vagyunk. Miniszteri biztosok időnkénti látogatása, alig fog eléggé célra vezetni. Gyökeres megoldása a kérdésnek, nézetünk szerint, az volna, hogy a papnevelést minden felekezetre nézve vigyék be az egyetemekre. Az egyetemek nyilvános élete a legsikeresebb, a legbiztosabb ellenőre annak, hogy minden egyházban a lelkészek hazafias szellemben nevekedjenek. * A római kath. autonomia érdekében a most lefolyt kultusz-vita rendjén is sok pártoló felszólalás történt. Argumentáltak mellette a római egyház érdekéből, a világi elem térfoglalása szempontjából továbbá a nemzeti eszme és a közszabadságok erősítése tekintetéből. Mindez szép és helyes dolog. Rokonszenvvel kisérjük az eszmecserét s nemcsak szives érdeklődéssel szemléljük, hanem tőlünk telhetőleg pártoljuk is az érdekes mozgalmat. Mert azt tartjuk, hogy a szilárd bázisú, erőteljes autonomia nagy nemzeti erőre, szabadságra és haladásra segítené a római egyházat; kiszorítaná belőle az ultramontán tendenciákat s hazafiasabbá tenné klérusát, mert az autonomia nem Rómába, hanem a nemzeti egyház felé vezet. De jól ismerjük a kérdés nehézségeit is, melyek mind hitelvi mind jogi szempontból igen jelentékenyek. Ezekre most nem reflektálva, csudálkozva olvastuk néhány kath. honatya a fölötti panaszát, mintha mi protestánsok ellenségei volnánk a katholikusok autonómiájának. Nagyon tévednek, a kik igy vélekednek. Hisz az autonomia protestáns alkotás, mi tehát csak örülnénk annak, ha római ker. társaink is minél több áldását élvezhetnék ennek a prot. gyümölcsnek. * Római kath. püspökök konferenciája. Vaszary Kolozs hercegprímás e hó 30-ára budavári palotájába ismét értekezletre hívta össze a püspököket. A konferencia első tárgyául a kormány egyházpolitikája, s különösen a polgári házassági törvényjavaslat van kitűzve. Hír szerint elő fogják terjeszteni azokat a döntő okokat is, melyek király ő felségét arra birták, hogy a javaslat előterjesztésére az engedélyt megadja; továbbá a szentszéknek a polgári házasságra vonatkozó leiratát is. Ezután tárgyalni fogja az értekezlet a kormánynak azt a leiratát, melyben azt sürgeti, hogy a budapesti egyetem theol. fakultásán az előadások magyar nyelven tartassanak. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.