Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-30 / 48. szám

az iskola gondozásától elesik, mi marad akkor az autonomia számára ? Egyházi kérdésekben, a katholikus egyház speciális szervezete mellett, a laikusoknak igen kevés szavuk lesz s ha esetleg a főkegyur nem hajlandó a maga jogait megosztani az autonómiával, s ha a törvényhozás az alapokat, a melyeknek katholikus rendeltetését ő világosnak tartja, de a melyek jogi természete még tisztázva nincs, nem akarná kiadni: mi marad akkor az autonómiának ? Végül örömmel konstatálja, hogy a közoktatás, a kultura ügyével összenőtt nemzeti érdekek tekintetében teljes a Házban az egyértelműség. S ő bátran hivatkozik ötéves miniszteri működésére, melynek folyamán nem volt egyetlen adminisztrácionális intézkedése, a melyet nem ez a szempont vezetett volna. De hivatkozhatik az általa iniciált törvényhozási intézkedésekre is, a minők a tanítók nyugdijának, a tanítók fizetésének, a kisdedóvás ügyének rendezése. A mi pedig a jövőt illeti, ismét hivatkozik a jelentésében programúiba vett nagyobbszerű alkotásokra. S meg van győződve, hogy a mint a miniszter azokat beterjeszti, a képviselőház készségesen magáévá fogja tenni. De az ott részletezetteken kívül még két intézkedés lebeg a miniszter szeme előtt. Egyik az, hogy a tanítók képzésére jövőre okvetlenül nagyobb befolyást gyakoroljon a kormány, mint eddig, a másik pedig az, hogy a papnevelés is kellő állami ellenőrzés alatt álljon. »Igen távol áll tőlem a szándék, mondá erre vonatkozólag. hogy ily intézkedések utján csorbítsam a felekezeteknek ügykörét, teljes mértékben akarom azoknak egyházi önállóságát elismerni, respektálni, de a magyar államnak érdekeit kiszolgáltatni egyáltalán semmiféle egyháznak, semmiféle felekezetnek nem vagyok hajlandó. És miután a magyar állam érdekeinek biztosítása nagyon kívánja, hogy a papnevelés kellő ellenőrzés alatt álljon, okvetlenül fog kelleni e tekintetben is törvényhozási intézkedést provokálni.« R. L. IRODALOM. ** Költemények cím alatt részint megjelent, részint még ki nem adott verseiből egy kötetet szándékozik kiadni 13—15 ívnyi terjedelemben Jánosy Zoltán debreczeni főiskolánk széniora. Előfizetési ár fűzött példányé 1 frt 20 kr, díszkötéses példányé 2 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek december hó 15-ig a »Csokonai* nyomda- és kiadótársasághoz Debrecenbe küldendők. Gyűjtők 6 példány után 1 fűzött, 10 után 1 díszkötéses példányt kapnak. Felhívjuk rá a költészet kedvelők figyelmét. ** Lelkészi gyámintézeti statisztikai adatok jelentek meg egy jókora füzetben, melyet a ref. konvent megbízásából Széli Kálmán bizottsági előadó állított össze. A füzetben először egyházmegyénként ki vannak mutatva a gyámintézetek vagyona, tagdíja, segélye, tagjai, segélyezettjei; a lelkészek életkora, a lelkésznék életkora, a kiskorú gyermekek életkora; azután egyházkerületenként összegezve vannak ugyanezek az adatok; végre az öt egyházkerületből összesített adatok vannak összeállítva. A gyámintézekre vonatkozó adatok végösszege szerint az 1892-ik évi december 31-én volt a ref. egyházban 1975 lelkész, 1644 lelkészeié, 3629 kiskorú gyermek, 1.183,538 frt gyámintézeti vagyon, tagdíjul befizettek 1.4,532 frtot, segélyül kiosztottak 50,915 frtot, segélyeztek 613 özvegyei és 209 kiskorú gyermeket; a lelkészek összes fizetése 1,495.371 frt. A 82 lapnyi füzet csupa számadat, minden szöveg nélkül; de igy is beszédes és tanulságos. Az országos lelkészi gyámintézet szervezésénél nagy hasznát veendik a szakértők. ** A Pallas Nagy Lexikonának füzefes kiadásából megjelent az 51. és 52. füzet, a Chilopodá-tói Cirkvenicá-ig terjedő cikkekkel. Az 51. füzet külön mellékletül hozza Claude Lorrain nak egy az ország, képtárban levő eredeti festménye (Villa a római Campagnában) után készült réznyomatu reprodukcióját, mely a m. kir. államnyomdában készült igen sikerült kivitelben, továbbá a Cölöpépitmények-et és Csanád vármegye térképét, mig a szövegben 7 ábra van. Az 52. fűz. mellékletei : az államvasutak budapesti keleti és nyugoti pályaudvarainak csarnokai, Cseh-Morvaország és Szilézia térképe, továbbá a Cséplőgépek I. lapja. A szövegben 20 ábra van. — A cikkek legkiválóbbika ezúttal a cigányoknak van szentelve, a kikről nagyrészt egy három ívnyi külön mellékleten nagy alapossággal és előszeretettel írtak József főherceg ő Fensége, Hermann Antal és Wlislocki Henrik, kimerítően tárgyalva a cigányok eredetét, elterjedését, életmódjukat, szokásaikat, hiedelmeiket, népköltészetüket és zenéjüket; Wlislocki egy terjedelmes bibliográfiát közöl a cigányokra vonatkozó irodalomról s végre — a mit első helyen kellett volna említenünk — egy rövid cigány nyelvtant és szótárt népszerű főhercegünktől. ** Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beőthv Zsolt) megjelent a 13-ik füzet. Ebben Rupp Kornél értekezik Gyöngyösi Istvánról, a mult századok legnépszerűbb elbeszélő költőjéről; részletesen foglalkozik életével s munkáival, kimutatván azt az eddig kevéssé méltatott hatást, melyet Ovidius gyakorolt Gyöngyösire. A cikk másik része Listius Lászlóval, a Magyar Márs írójával foglalkozik A füzet második cikkében Négyesy László. A XVIII. századi széppróza és színészet cím alatt a kor mulattató olvasmányait: Fortunatus és Szép Magyelona c. kedvelt népkönyveket ismerteti, majd részletesebben méltatja Haller, János Hármas Históriáját és Rozsnyai Dávid Horologium Turcicum-át. Aztán áttér a század régi színészetére, ismertetve Felvinczi György erdélyi színigazgató törekvéseit s végül két Comico-tragoedia c. színművet, melyet egyike énekes-játék, másika moralitás. A harmadik cikkben Badics Ferencz, a vállalat segédszerkesztője, A kuruczvilág költészete cím alatt a Thököly és Rákóczi kori közállapotokat kezdi ismertetni, jellemző vonásokkal méltatván az udvar és a hazafiak ejlentétes érdekeit és törekvéseit. A füzethez külön műmellékletül van csatolva: Felvinczi György szabadalomlevelének hasonmása és Gyöngyösi Murányi Vénus-ának címlapja. A szövegben is nagyérdekü illusztrációkat találunk, köztük a Rákóci-biblia táblájának címeres diszítménvét. A Képes Irodalomtörténet két heti füzetekben jelenik meg s füzetenkint 4-0 krért minden könyvkereskedésben megrendelhető. ** A kötelező polgári házasság és az ultramontán reakció címen Severus álnevű szerzőtől érdekes röpirat jelent meg, mely sikerült válasz Schlauch bibornok ismeretes memorandumára. A hét ívre terjedő polemikus röpirat keményen de igazságosan bánik el a bíboros püspök emlékiratával. Nyolc fejezetre oszlik, ezekkel a címekkel: I. Harc-e vagy játék? II. Az ultramontanizmus