Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-30 / 48. szám

H a r in i n e 11 at o (1 i k évfolyam. 48-dik szám. Budapest, 1893. november 30. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Süerhe^/lBsígs IX. ktrUlvf, npri-uiru ü:í. íz A in, hová » kéíiratok ciinzeiidök. Kin«l<i-tiiv»tal : Hornyánxtki/ Viktor köi»yvk>-rexlw(1&8t (Akadémia Oérháza , hová xr. elöfiz. és hirdet, díjak intézeudök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZÖTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Kisazet<(l Ara : Félévre: 4 frt SO kr; egéts évr« : 9 frt. Kyytt trném ára 90 kr. Sehlaueh bibornok támadásai. A nagyváradi biboros püspök memoranduma két irányba fútta meg a harci riadót. Egyenes támadást intéz a magyar állam ellen és fanatikus kirohanást tesz a protestantizmus ellen. Az állam védelmét az illetékesebb politikai sajtóra és a hazafias közvéleményre bizva, a protestantizmus megtámadása ellen mi is felemeljük tiltakozó szavunkat. Mert azt tartjuk, súlyosan vétenénk hivatásunk ellen, ha szó nélkül hagynók azt a hamis ós gyűlölködő felfogást, melyet az emlékirat szerzője a protestantizmusról és interkonfesszionális törvényeinkről terjeszt. A memorandum telve van gyűlölettel a protestántizmus iránt. Mint Severus, az ellenröpirat szerzője is megjegyzi : »Gyűlölet a protestántizmus, sőt minden ellen, a mi nem római kath., ezt harsogja Schlauch emlékirata«. A protestantizmusnak már születése is botrány az ő nézete szerint. Hogy érvényesüléséért s a jogegyenlőségért küzdött, ez a teljesen jogosult tény, Schlauch szerint, bűnös merénylet nemcsak a katholicizmus, hanem a magyar állam ellen. »Ha volt küzdelem, mondja egy helyen Schlauch, az nem az állam küzdelme volt saját hatalmának az egyház elleni megvédése érdekében, hanem az akkori kath. államnak küzdelme a terjeszkedő és bontó protestantizmussal szemben. És aki Magyarországon a házassági jog fejlődésének történetét megirni akarja, annak a protestantizmus küzdelmét a kath, állam és annak kath. házassági joga ellen kell leirniaa .... Azok az üldözések, melyekkel a római kath. tulbuzgóság a protestánsokat századokon át sújtotta, Schlauch szerint a jogos önvédelem kifolyásai valának. »Fel lehet, úgymond, mindezt ugy tüntetni, mint a protestantizmus üldözését ós elnyomását; de valóban nem volt az más, mint a kath. állam védekezése az egységes házassági jog megbontása ellen.a íme Schlauch bibornok történeti felfogása ós pragmatizmusa! Akárcsak Janssent olvasná az ember, a mint a középkori eretnek-üldözéseket ós az inquisitio borzalmait az események elferdítésével ós az okok elcsavarásával szépítgeti. »Mily elfogultság, mily logikai salto mortale!« kiált fel méltán Severus. Az állam és a hatalmas kath. egyház védekeztek a gyenge protestantizmus ellen! A farkas és a bárány meséje jut eszébe, mikor ilyeket olvas az ember. Az a leszorító, elnyomó és a mikor csak tehette, tűzzel-vassal pusztító egyházpolitika, mely a »Lutherani combarantur« első elhangzása óta a mult század végéig uralkodott ebben az országban, az mind csak védekezés, az állam védekezése volt »az egységes házassági jog megbontása ellen«. A bécsi ós a linczi békekötések folytonos kijátszása, a törvényekben nyert jogaink örökös megnyirbálása, templomaink elfoglalása, papjaink gályára hurcolása, híveinknek lázadás ürügye alatt lemészároltatása: halld meg jó magyarom, ez mind csak védekezés, az állam védekezése volt »az egységes házassági jog megbontása ellen«. Nem ugy, nem igy, biboros püspök ur. A protestantizmus és katholicizmus közötti százados küzdelemnek valódi indító oka az az elnyomó, az a kizárólagos uralomra törekvő, az az ultramontán szellem, mely a memorandumban is oly érdekesen nyilatkozik; az a zord, türelmetlen, intranzigens lelkület, mely a hit dolgában másként gondolkozókat nemcsak anathómával sújtja, hanem ha tehetné, most is kész volna máglyára hurcoltatni. »A protestantizmus lenvügözóse, valamennyi felekezetnek az egyenlőség és paritás alapjáról való leszorítása, illetőleg erre az alapra való feljutásának meggátlasa: ez volt mindig alapgondolatuk a római egyház tulzóinak«. Ezt az üldöző rendszert proklamálja Schlauchnak az interkonfesszionális törvényeinkről való felfogása is. Esküdt ellensége a vallások jogegyenlőségének és jogviszonosságának ; egész hévvel neki