Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-23 / 47. szám

RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) II. A fölkelés publicistái igazolása: Querela Hungáriáé; Attes­tatio; Refutatio; Defensio. A vesztegetésre vonatkozó vádat egyszerűen vissza­utasítja a Refutatio; a prímásnak a templomok kérdése tárgyában mondott szavait kiigazítja. Azon vádra, hogy a királyválasztáskor nem a nádor adta az első szavazatot, azt mondja, hogy ennek csakis a királyi ház kihalása után való választásánál ad helyet a törvény, most pedig kihalás nem történt. 1652. jun. 2. — 1608-ig nem volt nádor s még sem volt törvénytelen a királyválasztás. Pázmányt is védelmébe veszi a Refutatio, mint a ki nem a bécsi békét támadta meg, hanem csak az ujabb törekvéseket: mert csak 1618-ban kezdettek sürgetni a protestánsok, hogy a jobbágyoknak át kell adni a temp­lomokat. De ezt teljesíteni a kegyúri jog nem engedi. Ferdinándot szószegéssel is vádolják ; pedig az 1619. aug. 13. bezárt országgyűlés köszönetet mond a királynak a koronázási föltételek és az országos törvények telje­sítéseért. Dc ha nem teljesítette volna is, nem ő az oka a Refutatio szerint; mert midőn a német választó gyűlésre utazott teljes hatalmat adott a nádornak és a rendek maguk egyeztek bele, hogy a sérelmek tárgyalását el ha­lászszák. Ferdinánd koronázási hitlevele 17-ik pontját is meg­tartá; Mátyás életében nem avatkozott az ország kor­mányzásába. A Refutatio szerint az sem igaz. hogy a protes­tánsok vallásuk szabad gyakorlatában egyházi és világi főurak által zavartattak; de ha igaz volna is: Ferdinánd­nak kellett volna bepanaszolni azt, nem lázadáshoz fogni. A katholikusok passive viselték magukat; ellenben a protestánsok nagy méltánytalansággal; ujabb engedmé­nyeket akarnak kicsikarni, a kathol. földesurak templo­mait elvenni és a jobbágyoknak adni s a jezsuitákat az országból kiűzni. Ha ennek a katholikusok ellene szegül­nek, csak lelkiösmereti kötelességüket teljesítik. A magyar katonaságot is joga volt a királynak a maga költségén az országból kivinni; maga az utóbbi országgyűlés elismerte, hogy a királyt jogában gátolni nem lehet. Hogy Lipót herceg (el akarván vitetni a koronát az országból) irt valamit e tárgyban a nádornak, az nem tartozik Ferdinándra. A hajdúk kiirtásáról s a bányavárosok sérelmeiről sem tud semmit Ferdinánd. Ezek azok a súlyos és igazságos okok, gúnyolódik végre a Refutatio, melyeket a lázadás igazolására fel­hoznak. De hogy ezek mily csekély értekűek, igazság és őszinteség nélkül valók, a fennebbiekből eléggé világos. (?) Biz ez a protestánso k előtt nem tünt ki, épen azért j^jjgfutatiora >>Querélarum" Juglyti regni Hungáriáé de­fwisio«-val feleltek A »Defensio* Pázmány erőszakoskodásának bebi­zonyítására névszerint megemlíti, hogy az érsek Kanizsai Pálfi Jánost, Komáromi Seraphin Pált, Szenczi Molnár Lukácsot s más papokat elűzött és helyökbe mise szol­gáltatókat tett; példákkal bizonyítja Homonnai zaklatásait és részletesen előadja, hogy 1616 ban az erdélyi fejede­lem csak nagy hadsereggel és véres ütközettel tudta meg­menteni magát és Erdélyt. (Ma már nyíltan tudjuk, hogy Homonnait Pázmány biztatta föl s a bécsi udvar is támo­gatta. Fraknói: »Pázmány Péter* 89. lap.) Ezek miatt kelle Bethlennek Lippát a töröknek átadni s mégis a németpártiak reáfogják, hogy önként adta át. A Refutatio e gyűlöletes eseményeket csak »némi zavarok* kifejezés­sel jelöli s alkalmat ad a protestánsoknak, hogy a »De­fensio*-ban épen a Homonnait támogató katholikusok és ausztriásokat nevezhessék törvényszegőknek, hűtlenek­nek és ezt mondhassák: »Ha a katholikusoknak szabad mindenféle méltat­lanságot elkövetni, miért tilos a protestánsoknak magukat védelmezni, midőn II. András törvénye értelmében fegy­vert foghatnak a törvényszegő király ellen!« Azt mondja a Refutatio, hogy 200 év óta csak az utóbbi 3 év alatt volt béke s a katholikusok igen büszkék az 1615. december 1-sei bécsi confoederatióra s az 1617-ki nagyszombati békére. De arról hallgatnak, hogy épen a bécsi confoederatióval sértették meg a bécsi béke III. articulusát; mert tanácskozásaikból kizárták a néhai nádort Tburzó Györgyöt. Csakis igy sikerülhetett a 60 falut átadni a töröknek. A császári és török diploma közötti csekély elté­rés nem adhatott okot a faluk átadására. A diplomák kiállításában való hiba nem egyedül az elnök hibája; mert mindkét részről tekintélyes, a dologban jártas em­berek voltak jelen s a törökök bizonyára felszólaltak volna, ha magukra nézve valami sérelmest láttak volna az ellenfél diplomájában. A török-beütés nem kielégítő oka a 60 falu átadásának. Hiszen igy nemcsak Magyar­országot, hanem Ausztriát is át kellene adni a töröknek. Mért nem követel vissza ez okon néhány erősséget a klérus a töröktől, hiszen a hajdúk elégszer beütnek török területre?! Azt hánytorgatják, hogy e falvak nem úgy adattak át, mint Lippa, mert ezek csak bántatlanságukat vásá­rolták meg az adóval, másként keresztyén fenhatóság alatt vannak. De Lippát az erdélyi rendek adatták át; ama falvakat pedig néhány katholikusok, a rendek és a nádor tudtán kívül törvénytelenül adták át. A katholikusok Lippa átadásának is kétszeres okai. 1610-ben Báthori Gábor ellen indították Forgách Zsigmondot és Báthori a török segély reményében igérte oda; később Homonnait usziták Bethlen Gábor ellen s ugy kényszerült ez a Báthori igé­retét teljesíteni. Hazugság, hogy a zsitvatoroki béke 15., 16. és 17. pontjai értelmében 700 falunál többet engedett át Thurzó György nádor, mert a 15. pont azon várakról szól, me­lyeket a töröktől viszszavettek; a 16-ik az esztergomi falukról; a 17-ik a Kanizsához tartozó falukról és a nemesek adómentességéről. Tehát nem átadásról, hanem felszabadításról van szó e pontokban. A Refutatio egy névsort is közöl, mely Nógrád-, Abauj-, Komárom-, Torna-és Borsodmegyéből átadott falvak számát tartalmazza. Ezekről nincs szó a diplomában; sőt a 15. pont azon helyeket számlálja el, melyek e vármegyékben a béke által fölszabadultak a török alól. Tolnai és baranyai fal­vak átadásáról is szól a Refutatio, mintha bizony e vár­megyékben lehetett volna szó, vagy alkalom a falvak átadásáról II. Lajos óta. Ezek szerint nincs megcáfolva a Querela Hungáriáé azon állítása, hogy 60 falut tör­vénytelenül adtak át a töröknek Az erdélyi fejedelemmel kötött béke, nemcsak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom