Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-16 / 46. szám

leveleit, melyekben ezek szintén lemondanak. A ház elnöke lelkes frázisokban üdvözölte az esetet, egyik képviselő pedig azt indítványozta, hogy ennek a világtörténeti eseménynek külön napot adjanak az uj köztársasági naptárban. November 10-én aztán megtartották az első ész-istenitiszteletet a Notre-damei templomban. A dóm középhajóján emelkedett a filozófia temploma, a melyhez két oldalt az Ész és a Szabadság trónusa támaszkodott. Maillaud színésznő játszotta az Ész szerepét, kijött a templomból és helyet foglalt a szabad francia nép körében. Az opera kardalos hölgyei himnuszt énekeltek, Chaumette ünnepi beszédet mondott. Erre az egész gyülekezet a konventbe ment, melynek elnöke megölelte az Istennőt és maga mellé ültette, azután az összes tagokkal a dómba ment, »viszonozni az Ész látogatását«. November 13-án felhatalmazták a községeket hogy fogadják el a plébánusok lemondó nyilatkozatát, 15-én felszólították a plébánusokat, mondjanak le állásukról, 22-én penziót biztosítottak a hitszegő klérusnak, 23-án a párisi községtanács elhatározta az összes templomok bezárását. De nem sokára jött aztán a/ reakció is. November 26-án Danton a konventben hevesen protestált ez istentelenség, a legfőbb valóság e megbecstelenítése ellen, 28-án a tanács visszavonta a templomok bezárására vonatkozó határozatát, december 14-én Robespierre nyilatkozatot ad ki a filozofizmus ellen, három hónap múlva fejét vették az ész-vall ás apostolainak, köztük Goblet püspöknek is, s ezzel az Ész-imádásnak vége szakadt. — Csak némely tudósok és felvilágosultak hódolnak még ma is az ész-csinálta isteneknek és dogmáknak, az evangélium igaz Istene és örök igazságai helyett. * Schaff Fülöp halála. A new-yorki ref. kollégium hírneves theol. tanára e hónap elején New-Yorkban elhunyt. Európai, schweitzi származású ember volt, Churban született 1819-ben, Berlinben tanult és ott is habilitáltatta magát 1842-ben; de 1844-ben már Amerikába költözött s azóta ott működött mint tanár előbb az andoveri, hartfordi és 1871 óta a new-yorki lelkészképző kollégiumban. Egyháztörténelem volt a főtárgya, irodalmi tevékenységet is főként ezen a téren fejtett ki. Az amerikai gazdag református theologiai irodalom elsőrendű alakja. Művei az egyetemes egyházé mellett különösen az amerikai protestántizmus történetével foglalkoznak. Dogmatörténeti és symbolicai dolgozatai között a »Bibliotheca Symbolica*, »A ker. egyházak hitvallásai* a leghíresebbek. Nagyon sokat tett az európai theol. irodalomnak az amerikaiak között való megismertetésére. E nemben egyik legszebb munkája: »Germany, its Universities, Theology and Religion*. Rokonszenves, hitszilárd, bibliás theologus, az amerikai reformátusok Neandere, ki nagyon szép apologétikai műveket is irt. E nemben egyik legsikerültebb dolgozata: »Krisztus személyisége«, mely Kecskeméthy F. fordításában 1885-ben magyar nyelven is megjelent az angol eredetinek 12-ik kiadása után, Tevékeny részt vett az északamerikai reformátusok egyháztársadalmi mozgalmaiban, lelkes tagja volt a presbyteriánus szövetségnek, és a folyó évi szeptemberben a vallások chicagói világparlamentjében még egy hatalmas értekezéssel szerepelt. * Az egyházpolitikai törvényjavaslatok tárgyában Wekerle miniszterelnök a képviselőház nov. 9-iki ülésében végre nyilatkozott. Országszerte nagy izgalommal várták a király beleegyezésének publikálását, melyet Wekerle következőleg terjesztett a ház elé. Méltóztassék megengedni, hogy Helfi Ignácz képviselő ur felszólalásának arra a részére a mely ennek a pártnak magatartására és a házassági jogról szóló törvényjavaslatnak a költségvetéssel való összefüggésére vonatkozik, egyáltalán ne reflektáljak, hanem válaszomban röviden annak kijelentésére szorítkozzam, hogy a házassági jogról a kormány által készített törvényjavaslatnak alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjesztésére ő felsége a felhatalmazást megadta. E felhatalmazás alapján közelebb leszünk szerencsések a törvényjavaslatot a t. háznak bemutatni. Hogy nem mutatjuk azt be azonnal, annak oka az, hogy ily nagyfontosságú javaslatot nem szeretnénk bemutatni a nélkül, hogy ne tudjuk hozzá fűzni annak indokolását is, mely ugy álláspontunknak, valamint a javaslatba felvetett kérdéseknek kellő megvilágítására okvetlenül szükséges, hogy minden félremagyarázás már előzetesen is elkerültessék. Reménylem, hogy a közelebbi időben — e közelebbi idő alatt nem egy-két napot, hanem viszonylag rövid időt értek, (felkiáltások balfelől: mennyit ? !) ilyenekre terminushoz kötött kötelezettséget nem vállalhatok — de azt hiszem, a közebbi két hét alatt e javaslatot előterjeszthetem. Elő fogom továbbá terjeszteni ezzel a javaslattal kapcsolatosan az 1868: LIII. t.-c. némely határozmányainak módosításáról, jelesül a gyermekek vallásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot is«. — Kommentárt e nyilatkozathoz nem irunk, de két rövid észrevételt még is teszünk rá. Egyik, hogy a miniszter egy szóval sem említi a »kötelező polgári házasság«-ot; másik, hogy annál határozottabban ígéri az 1868. LIII. törvénycikknek a beterjesztendő törvényjavaslattal kapcsolatosan eszközlendo »módosítását*. * Református egyházunk zsinatja király ő felsége által a vallás és közoktatási kormány utján a törvényekre tett észrevételek figyelembe vételére és a kivánt módosítások megtétele végett november 14-én a Lónyayutcai főgimnáziumban rövid tanácskozásra ismét összeült. A tagok teljes számban megjelentek November 13-án előértekezlet tartatott, melyen Tisza Kálmán indítványára megállapodtak abban, hogy a módosítások elvi megállapítását a másnapi ülésben eszközlik, a szövegezést pedig az illető szakbizottságokra bizzák. November 14-én a teljes ülés a szokásos módon megnyittatott, a tagok névsora felolvastatott s azután a módosítások rövid tanácskozás után megállapíttattak, a tanügyi módosítások szövegezése pedig a tanügyi bizottságra bízatott. A javasolt szöveg a szerdai ülésben elfogadtatott s ezzel a zsinat a törvény kinyomatására, kihirdetésére stb. vonatkozó intézkedések megtétele után berekesztetett. A tárgyalás részleteiről jövő heti számunkban bővebben. * Zsinati értekezlet. Budapesti theol. tanárkarunk kezdeményezésére Szász Károly dunamelléki püspök ur a zsinat tagjait nov. 14-én értekezletre hivta össze, melyen a zsinatnak kivált lelkészi tagjai, de a világiak is, továbbá más érdeklődők is szép számmal megjelentek. Az értekezlet tárgyát a lelkészi értekezletek szervezése, vallásos összejövetelek rendezése és a vallásos iratok terjesztése képezte, mely kérdésekben az előadók javaslatára érdekes megállapodások történtek. Az egyetemes egyházi értekezlet lefolyásáról és az elfogadott javaslatokról az idő rövidsége miatt bővebben a következő számban irunk.