Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-16 / 46. szám

* Egyházi aranykönyv. A dévai Hunyadij-templom restaurálására szépen gyűlnek az adományok Ujabban király ő felsége 100, Erzsébet királyné ő felsége 100, gróf Kuun Géza 100, özv. Salamon Ferenczné 100, báró Nopcsa Ferencz főudvarmester 50, Nopcsa Matild báróné 50 Szeged város 50, Ferenczvárosi dohánygyár 90 frt 50 kr. Czegléd, Karczag, Kecskemét, Szatmár városok 10—10 frt, feketehegyi ref, egyház 12 frt 70 kr , Tápió Szele 8 frt, Gálosi ev. egyház 16 frt 60 kr, Józsefvárosi dohánygyár 32 frt 50 krt stb, adtak erre a célra. Az eddig begyűlt adományok összege 4622 frt 58 kr. — A szarvasi evang. egyház, mely a legnépesebbek közül való az országban, uj templom építését határozta el. A 24 ezer lélekből álló gyülekezet eddig 50 ezer frtot gyűjtött össze e célra és jó módú, hitbuzgó tagjaitól még sokkal többet remélhet. * A gyülekezetek köréből. Ó-Verbászról irják Lapunknak : Lélekemelő ünnepélye volt az alsóbaranyabácsi egyházmegyében Uj-Verbász anyaegyház filiájának, az ó verhászi németajkú kisded egyháznak. E kis filia, mely 262 lélekből áll, a téglát nem számítva, 7000 frttal diszes kis templomot épített orgonával s a toronyban két haranggal épített egy tágas modern tantermet s egy oly tanítói lakást, mely ritkítja párját, három tágas szobával, konyhával, gazdasági melléképületekkel, mindezt Ízléssel berendezve. Mind ezt a kis gyülekezet köszönheti a saját buzgalmán kívül Kármán József lelkésznek, ki egész lélekkel azon volt, hogy Ő-Verbásznak temploma, iskolája, tanítói lakása legyen ; a kivitelben nagy része volt Vóth József segédlelkésznek, ki a híveket három éven át példás kitartással buzdította. A felavatás november 5-kén volt, mely alkalommal a templom zsúfolásig megtelt különböző vallású s állású közönséggel. A felavató beszédet Szabó Péter esperes megbízásából JPoór József új-sziváczi lelkész tartotta, alapigéül felvévén 26. zsoltár 8. versét. Bátori Gábor uj-verbászi segédlelkész keresztelt s imádkozott magyarul; végül Tóth József Német-Gyönkre választott lelkész tartott egy mélyen átgondolt és átérzett s nagy ékesszólással előadott hazafias zárbeszédet. Miután a községben búcsú volt s ezt a napot a világi örömök dominálják, ezért az űri szent vacsora kiosztása alkalmasabb időre halasztatott el. Ez életrevaló leányegyház, hisszük, hogy rövid idő múlva tanító-káplánsággá lesz s egy tized elmultával anyaegyházzá fejlődhetik. Adja Isten! * A Tabitha-nőegylet működéséről az 1892/93-iki munkaévben kiadott kimutatás az önzetlen és hivalkodás nélküli felebaráti szeretetnek szép bizonysága. A Tabithanőegylet a székes főváros területén lakó szegényeket valláskülönbség nélkül, ruhával, kenyérrel és fűtőanyaggal gyámolító egyesület. Tagjai október közepétől április közepéig minden héten egyszer, szerdán d. u. 2 —6-ig a Deáktéri főgimnáziumban tartják összejövetelöket, mely alkalommal ruhavarrással foglalkoznak. A lefolyt munka-évben 24 összejövetelt és ugyananyi választmányi ülést tartott, melyeken 815 darab uj ruha és fehérnemű készíttetett. Továbbá 515 folyamodó-közül rendes heti kenyér-segélyben 84 egyes és 183 család részesült, ruhaneműekkel 342 egyén, cipővel és csizmával 466 egyén, fűtőanyaggal pedig 64 egyén segélyeztetett. Az egyesület pénzbeli bevétele összesen 5137 frt 78 kr., kiadása 4102 frt 79 kr., pénztári maradványa 1034 frt 99 kr. volt. Az egyesület nagyobb pénzadományokat nyert a mult évben: az állami sorsjáték jövedelméből 906 frtot, a pesti hazai takarékpénztártól 100 frtot, Budapest fővárostól 100 frtot, az egyesült fővárosi takarékpénztártól 50 ft, az országos központi takarékpénztártól 25 frtot, alapítványokból 1600 frtot. Az alapítványok és jövedelmek egy részét az egyesület — mint a Kimutatás mondja — Tisza Kálmánné közbenjárásának köszöni, »ki soha nem szűnő jóakarattal működik egyletünk érdekének előmozdítása körül*. Nagyobb természetbeli adományokkal támogatták az egyesületet a Luczenbacher-cég, Gregersen G., Holl A., Markó A., Hornyánszky V., Blazek és Holub. — A mostani kimutatás is fényesen mutatja, mennyi szépre és jóra képes a keresztyén felebaráti szeretet. * A vallások világparlamentje Chicagóban szeptember ll-ikén nyilt meg és szeptember 27-ig tartott. Bészt vettek benne a világ valamennyi nagyobb vallásának a képviselői. A tanácskozások célja »valamennyi vallásnak egyesülése a vallástalanság ellen« volt. A vallások világparlamentjének általános eszméje a chicagói kiállításon megtartott világkongresszusok elnökétől, Bonneytől származott: a részletes tervet azután dr. John Barrow chicagói presbyteriánus lelkész, a vallásparlament elnöke dolgozta ki. Barrow igazgatása alatt két év előtt bizottság alakult, melybe tizenhat különböző felekezetből hivták meg a tagokat. A bizottság alatt a »nagy tanács* állott, melynek 3000 tagja az egész földtekén a vallásparlament létrejöttén működött. A gyűlés megnyitásakor hatvan tag volt jelen, a kik közül huszonhárom Ázsiából, kettő Afrikából, egy Ausztráliából, a többi pedig Európából és Amerikából volt. A huszonhárom ázsiai közül tizenkettő Indiából, tiz Japánból, egy pedig Kínából volt. Az üles folyama alatt a parlament képe nagyon megváltozott, mert sok tag eltávozott s uj tagok jöttek. A zárgyülésben negyvennégyen vettek részt. * A horvát-szlavonországi evangélikusok köréből leverő hír járta be nem rég a lapokat. Mozgalom indult meg körükben a magyarországi anyaegyháztól való elszakadás és önálló tartományi egyház szervezése érdekében. A hir valónak bizonyult. A horvátországi evangélikusok az érdekelt bács szerémi esperesség f. hó 9-diki közgyűlésében ez iránt kérvényt nyújtottak be, azt sürgetvén, hogy engedtessék meg nekik a magyarországi anyaegyháztól való elszakadás és önálló tartományi egyház szervezése. Az esperességi közgyűlés a kérelemre beható tanácskozás után egyhangúlag a következő határozatot hozta: »Tekintettel arra, hogy Horvát-Szlavonországok területén az evangélikus vallás szabad gyakorlata mindeddig alkotmányos uton és törvényesen biztosítva nincsen és igy annak területén önálló országos evangélikus egyház alkotása nem is időszerű ; — tekintettel arra, hogy zsinati törvényeink szerint az egyházmegyék területének megváltoztatásához az érdekelt egyházközségek és egyházmegyék meghallgatása után az egyházkerületi és egyetemes közgyűlés jóváhagyása szükséges: tekintettel arra, hogv ezen törvények a magyarhoni evangélikus egyház kebelébe tartozó minden evangélikust köteleznek s igy kötelezik a szlavóniai egyházakat is, a melyek a zsinati képviselőkre szavazataikat beadták és igy a törvény megalkotásába közvetve befolytak : a horvát-szlavonországi egyházak által megválasztott választmánynak átirata tudomásul nem vehető: a közlött jegyzőkönyvben említett szlavóniai egyházak kiválása, mert az egyházi admínisztratio hatóságok meghallgatáas és jóváhagyása nélkül történt — helyte-