Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-16 / 46. szám

ellen fegyvert fogni és a hatalomnak ellenszegülni s ez által magának az Istennek állani ellent. . . Ennek következtében, hogy az oly nagy és borzasztó vétek súlyát magukról elhárítsák, bárkik fogtak urok és királyuk ellen igazságtalanul fegyvert, mindig arra törekedtek főképen, hogy ha nem igazi és tiszta, legalább látszólag nem megvetendő okokkal álljanak elő. llyszerü kísérletet tettek némely irkászok, kik nem borzadnak védelmezni, a király ellen nem rég támasztott mozgalmat. ... De lássuk a magyar dolgok állapotát . . . a közt örvényekből, illetékes iratokból és tiszta elbeszélésekből. Csaknem 200 évi viszály után, csak a legközelebbi 3 év óta élvez nyugalmat az ország, miólta a törökkel 20 évre s az erdélyiekkel — a mint remélhető vala — örökre köttetett béke. De a zsitvatoroki török békeokmányban egész más íratott az adófizető falvakról, mint a mi határoztatott. Ebből háborúval fenyegető viszályok támadtak. Mátyás megkérdezte 1614. augusztusban, mitévő legyen e tárgyban ? A magyar tanácsosok azt válaszolták: a kincstár üres, nem kell a törökkel háborúba kerekedni, hanem várni kell. mig az ország felüdül. Ezért egyezett bele Mátyás, hogy 1615. december 1. a törökkel — tisztességes feltételek alatt — 20 évre béke köttessék. Három évi tárgyalás után, mégis kénytelenek voltak azon 158 faluból, melyek az esztergomi töröknek adóztak, 60-at átengedni. Ezeket sem adták át, csak megengedték, hogy a töröknek adózzanak, mivel ezzel szabadságukat és bántatlanságukat megmentették. Közigazgatási tekintetben nem is adattak át. A török ugy is behódoltatta volna őket: két rossz közül jobb volt a kisebbet választani. Tekintetbe kell venni, hogy a zsitvatoroki béke 15. 16. és 17. pontja értelmében 700-nál több falut engedtek át a töröknek hasonló módon a Thurzó nádor elnöklete alatt. Ö a liibás; mert az ő figyelmetlensége miatt támadt a különbség a császári és a török diploma közt, a melynek alapján tették a törökök a követelést. II. Mátyás azonban fegyverrel is kész volt megoltalmazni e helyeket; a magyarok azonban inkább óhajtották a békét. Ferdinándnak pedig az egész dologban semmi része sincs. Az Erdélylyel 1615. március 6. kötött béke szerint sem Erdély, sem fejedelme nem lesz ellensége a királynak; sőt Bethlen — a török kivételével — segélyt is igért annak. A közbejött »némi« zavarok miatt megujittatott e béke 1617-ben Nagy-Szombatban s 1619-ben Károly -ban, melynek értelmében Bethlen 10 ezer főnyi hadat igért a csehek ellen a királynak. Mátyás most már e béke állandósítása végett, mivel korában és erejében nem bizott, ősei példájára, még életében megakarta választatni utódává II. Ferdinándot. . . . Mátyás halála után, midőn Ferdinánd a német választó gyűlésre távozott, némely pártütők, részint ifjú hevök, részint a német nemzet elleni gyülölelök, részint birtokvágyuk által feltüzeltetve, aranyhegyek Ígéretével, Erdély fejedelmét is társul hiva, polgárháborúba borították az országot és hogy a tudatlan nép előtt kedvesebbé tegyék ügyöket, a vallást hozták fel ürügyül*. A Befutatio aztán nem annyira a Querela Hungáriáé ellen harcol, mint egy más irat ellen, melyet a rendek 1619. nov. 23-kán »0rdinum regni Hungáriáé ad propositiones in comitiis Posoniensibus anni MDCXIX. responsum et attestatio* címen nyújtottak be a nádornak. A Befutatio sem a klérust, sem a bevádolt főurakat nem tisztázza; az ellenök felhozott vádakat kereken tagadja s egyszerűen azt jegyzi meg : hogy ha igazak volnának is ezen magánosok ellen emelt václak, akkor sem igazolhatnák a király elleni fölkelést.; Aztán áttér az »Attestatio« két fővádjára, mely szerint a) II. Ferdinándot erőszakosan választották királylyá, b) Ferdinánd nem tartotta meg az általa elfogadott választási föltételeket. Az első vádra az 1618-ki törvénykönyv bevezető soraira hivatkozik, melyekben az összes rendek elismerik, hogy Ferdinándot szabadon választották királyukká. Hogy a választásra vonatkozó előterjesztésekben nincs szó a választásról, sem a »mere et libere« törvénybe iktatása nem engedtetett meg, ennek oka az, mert az udvari cancellaria az uj király választására vonatkozó előterjesztésben ugyanazon szavakat használta, a melyeket Rudolf és II. Mátyás választásánál használt. Ez ellen a magyar tanácsosok sem szólaltak föl s ő felsége nem gondolta, hogy a magyar urak a szabad választáshoz ragaszkodva figyelembe se vegyék a kir. származást s az osztrák-ház annyi jótéteményét, holott a magvar törvények (14^5: I, II., III. art. — 1547: V. articul." — 1532 : I. art. — 1569: XXXIII. art.) tekintetbe veendőknek határozzák. Miután a rendek kinyilatkoztatták, hogy csak a szabadválasztást akarták biztosítani, a király pedig, hogy az ország régi szabadságait nem akarja bántani, egyértelműleg megnyugodtak s megválaszták II. Ferdinándot. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** Könyörgések és beszédek, melyek a nagyid kindai ev. ref. egyház templomának felszentelése alkalmával 1891. október 18-án tartattak. Kiadja a nagykikindai egyház, Nagy-Kikinda, 1893. Ára 20 kr. A füzetben olvasható Szabó János békés-bánáti esperesnek lendületes de kissé hosszú imája, Garzó Gyula gyomai lelkésznek erő- és hitteljes beszéde, Fekete Gyula nagykikindai lelkésznek urvacsorai beszéde és imája, Szalay József n.-becskereki lelkész keresztelő beszéde és Pap Imre h.-mezővásárhelyi lelkész záró imája. A füzet kiállítása csinos, a gyomai nyomdából való ! ** Szükséges-e a polgári házasság ? Irta egy pap. Budapest, ára 20 kr., megrendelhető Budapesten, Kinizsi-utca 29. A 23. lapra terjedő kis röpirat a címében feltett kérdésre határozott igennel felel. Bizonyításának menete a következő: a házasságot ősi természeti állapotából Krisztus emelte erkölcsi tisztaságra és monogamikus formára. De a római egyház ebből az erkölcsi tisztaságából évszázadok folyamán kiforgatta, részint az által, hogy felbonthatatlan szentséggé tette, ami a vadházasság meleg ágya, részint az által, hogy papjait eltiltotta a házasságtól, a mi kicsapongásra és leplezett erkölcstelenségre vezet. »Az első erkölcsrontó, a második erkölcstelen, és Istennek átka van mind a kettőn*. A házasságot ebből a megrontott állapotból csak az egységes és minden polgárra nézve egyenlően kötelező polgári házasság által lehet kiszabadítani. A szabadelvű felfogással, okosan megirt kis füzet tanulságos olvasmány. ** A magyar nyelvhatár kiterjesztése, figyelemmel hazánk nemzetiségi viszonyaira. Tanügy-politikai tanulmány, irta Bittér Ferencz. A beregvármegyei tanító-egyesület »Halász-díj*-ával jutalmazott pályamű. 121 lap, 92*