Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-09 / 45. szám

nagyobb gyülekezetekben személyesen is érintkezett a gyülekezetek pásztoraival, elöljáróival a vallásos kiadványok sikeresebb terjesztése erdekében. Közölte velők a Hornyánszky-cégnek azt az ajánlatát, hogy aki a kijelölt vallásos kiadványoknak (u. m. Református zsoltárok, Csiky Lajos, Fördős L., Pap K. és Szikszay Gy. imakönyvei, Miatyánk, Kis Tükör, Téli Újság, Árvaházi Naptár, Téli Újság Naptára, a prot. irod. társ. népies kiadványai) elárusítására vállalkozik, az kap a cégtől 10 forint havi lizetést s a száz írton felül eladott könyvekért még jelentékeny percentet. Azokat a lelkész és tanító urakat, kik akar maguk, akár megbízható ajánlottjaik által a terjesztés erkölcsi és anyagi áldással is jaró munkájaban részt kivannak venni, bizalommal fölkérjük, hogy lépjenek közvetlen érintkezésbe a Hornyánszky-céggel. Az olvasás vágya a nép alsó-rétegeiben is ebredez: résen kell lennünk, hogy az erkölcstelen ponyva vagy a vakhit sajtója meg ne előzzön az elmék és szivek lefoglalásában ! * Vallásos estélyek Péczelen. A belmissziói és evangelizaló tevekenysegnek szép megnyilatkozását láttuk Béczeien, a november 1-én tartott reformációi ünnepeiy alkaimaval. A tevekeny peczeli lelkesz, György László felkérésére az altala rendezett vailasos összejövetelre Budapestről kirándulták Kenessey Bela es tízabo Aladar theol. professzorok és velők a theologiai ítjuság énekkara. Az ünnepélyes összejövetel a peczeli közművelődési kör tágas és alkalmas helyiségeben nagyszámú közönség jelenieteben folyt le. A jeienvoltak a felbuzduló váltásos érzés lelkesedésevei hallgattak Kenessey Bélának az 1517-iki okt. öl. és nov. i-röl es tizabó Aladárnak a keresztyenségröl és protestantizmusról tartott lelkesítő es eszmeitető beszédeit, az énekkar szabatos énekeit es a szívből jött alkalmi imákat. A mint Szabó A. monda, az ünnepély szónokai csak egy egyszerű kürtöt szólaltattak meg; Ue ha a lelkekben e hangok visszhangra találnak, akkor e gyülekezetben az egyszerű hangokra íelseges harmónia fog kelni. A közönség eleven érdeklődése itt is megcáfolta az evangélizálás ellen hangoztatott azt az ellenvetést, hogy a mi népünknek nincs erzéke az ilyes dolgok iránt, iia népünk nem érdeklődnék a vallásos összejövetelek iránt, akkor a nazarenus. baptista s inas futkározó atyaliak sem tudnának köztük propaganda! csinálni zavaros vailasos eszméiknek. — Peczelen ez a vaílasos estély csak megkezdese volt a vailasos összejövetelek állandósításának, s a tel folyaman a lelkesz vezetése alatt minden csütörtökön lesz vailasos estély, melyen a kántortanító vezetése alatt alakult gyülekezeti enekkar is közre log működni. A vailasos esteiyek rendezésében tevékeny részt vesz Tankó János tanár, péczeli lakos, kinek támogatása a munka sikerére nagy befolyással leend. Óhajtandó, hogy Peczel jó példaja buzdítólag hasson kisebb es nagyobb gyülekezeteinkre! (A. G.) * Az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot a képviselőház közigazgatási bizottsága mar letárgyalta és változtatas nélkül elfogadta. Nagyterjedelmű jelentését, melyet Beöthy László a közigazgatási bizottság volt előadója szerkesztett, áttétté a képviselőház igazságügyi bizottságához, a mely szintén ki van küldve a törvényjavaslat előzetes tárgyalására. * Tanári jubileum. A nyíregyházi ev. főgimnázium igazgatója, Martinyi József október 29-én ünnepelte meg a tanári működése 25-ik évfordulóját. A főgimnázium dísztermében volt az ünnep, melyet előkelő közönség töltött meg ez alkalommal. Képviselőket küldött az ünnepre a református egyház, az izraelita hitközség, a vármegye törvényhatósága, a törvényszék, Nyíregyháza város, továbbá a lutheránus s a zsidó tanítói kar. Több alkalmi beszédet mondtak, melyek közül különösen kivált Meskó László dr. országos képviselőé s Farbaky József főesperesé. Mindketten a jubiláns érdemeit méltatták, a ki különösen sokat tett a magyarosodás terjesztése érdekében. A kormány nevében Kállay András főispán üdvözölte az igazgatót. Az ünnepet este hangverseny s táncmulatság zárta be. * Debreczeni főiskolánk fejlesztése érdekében növekvő buzgóság mutatkozik a hazai, különösen az alföldi reformátusság körében. Bebreczen az akció központja, hol Kiss Áron püspök vezetése alatt buzdító gyűlést tartottak, melyen a püspökön kívül Degenfeld József főispán, Simonffy polgármester, Balogh F. és Baczoni Lajos tanárok es Márk E. ügyvéd tartottak buzdító beszédeket a néphez s a liázankenti gyűjtést szervezték. — Hajdú-Böszörményben az egyháztanács elhatározta, hogy 10 évig évenként 800 koronát s igy összesen 8000 koronát ad a debreczeni egyetemre; Somossy Béla presbyter 200, Sóvágó Gábor főgondnok 200, Szeremley József és Bakóczy János lelkészek szintén 200—200 koronával járultak a cel előmozdításához. — Ujabban Vállyi János tiszántúli egyházkerületi főgondnok 4000 koronát, a nagykárolyi egyház 500, egy magát megnevezni nem kivánó debreceni kollégiumi volt növendék 200, a nagykárolyi hívek 150 koronát adtak erre a célra. — Legújabban Medve Kálmán debreczeni ügyvéd 2000, a szeghalmi egyház és tagjai 2Ö00, Fráter Imre egyházmegyei gondnok 1000, a tetétleni egyház és lelkesze 400, Varga Géza főorvos és nővére V. Mária, Tóth Sámuel theol tanár neje 2500, Ujfalussy Bela 400, gróf Bégen féld József 6000, békési egyház 4b00, a debreczeni izr. hitközség 2000, Beichmann Ármin a debreceni izr. hitközség elnöke 2000, Lengyel Imre szobosziói járásbiró 200 koronát adományoztak. * A herczegszőllősi zsinat artikulusai a legközelebbről a felső-baranyai egyházmegye levéltárában teljes latin és magyar szövegükben megtaláltatván s az érdekes 1577-ből való nyomtatvány, utolsó lapján egy csomó sajátkezű aláírással, a dunamelléki egyházkerület gyűlésén bemutattatván : gróf Tisza Lajos főgondnok indítványa folytán ez artikulusoknak hasonmásszerü sokszorosítására alaírási ív nyittatott, még pedig akként, hogy az 500 példánynyal tervezett kiadás összes példányai a Magy. Prot. Írod. Társaságnak ajándékoztatnak s e Tarsaság tőkéjenek a gyarapítására fognak elárusíttatni. Az alaírási ívet maga a főgondnok ur 100 forinttal kezdette meg. Utána báró Vay Miklós szinten 100 forintot irt alá e célra. Nagyobb összegeket adományoztak: tízasz Károly püspök (20 frt), Cseh Ervin egyházmegyei gondnok (20 írt), gr. Degenfeld Lajos, Darányi Ignácz és Szilagyi Sándor (10—10 frt), Szilassy Aladár, Sárközy Aurél, Szászy János, Karap Ferencz és a budapesti theol. tanári könyvtár 5—5 frtot; többen pedig a közgyűlés tagjai közül ö—1 frtot, ugy hogy az eddig e célra begyült összeg 32Ö forint. Előzetes költségvetés szerint a mű