Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-09 / 45. szám

Csak a személyek változtak, ugyanazon játékot gyakorolta többire ez ideig és mostan is gyakorolja a sátán Magyarországon s mint egyik tojás a másikhoz, ugy hasonlít Magyarországhoz is az Acháb országa. Nincs idő a példákra; elég siralmas az Ulászló király példája. Mert nemde az a hazug lélek szólott-e Julián cardinál által, mindaddig mig az ifjú királvlyal el nem hitették a hitszegést, melylvel ő Amuratessel való hitit és kötésit meg nem szegé és magát, uralkodását és hazáját kipótolhatatlan veszedelemnek tette ki? Menj most Juliánus, mond meg királyodnak a pokolban, hogy eretnekek iránt nem kell megtartani az adott szót . . . És bizonyára ha az igazságnak világosságára szemeinket meg akarjuk nyitni . . . mostan is kényszeríttettünk látni azt mindenestől fogva az sátán után, köszönhetjük ezt a magyarországi nyirt papi rendnek, mert a hazug lélek a sátán, ennek szájában munkálkodik, mindenekre igyekszik, szólja, javallja a mi neki tetszik. A kinek füle vagyon a hallásra, hallja . . . A mi üdőnknek elmúlt esztendejében Magyarország a hatalmas török császártól a mint megrontattatott s a keresztyén fejedelmekhez segítségért folyamodott: a nyirt papság álnokságával az oltalmazó sereget az együgvü lakos nép ellen készítette. Mely hadi nép aztán dühöngött, kegyetlenkedett. Nevezetesen a boloniak (vallonok) serege némelyeknek feleségeket, gyermekeket elragadott, nemes udvarokat hamová tett, sokakat fogságra vetett, kínozott s ölt stb. . . . Szomorú tanúsága ennek Erdély. A mi a hit dolgát illeti: Midőn valaki a vallás ügyében felemelte szavát, ámbár az emberek lelkiismerete fölött csak az Isten uralkodhatik, az igazi evangélikus vallást gyökerestől akarta kiirtani a papság. A templomok elvétettek az evangélikus egyházi szolgák számkivettettek; a keresztség megtiltatott; halotttemetés haranggal s énekkel nem volt szabad; az Isten igéjét szomjúhozok elszenvedhetetlen fizetéssel büntettettek. Mely Ő igyekezeteket a pozsonyi 1604-ik esztendei végezésekne'k istentelen articulusába, melyet a regnicolák hire nélkül az evangélikusok kigyomláltatása végett hozzátoldottak, az egész keresztyén világ megláthat. A honnét Magyarország polgártársai és népei, a megirt papság ingerléséből terheltetvén, nyavalyásul gyötörtetvén és szaggattatván kényszeríttetett magát oltaltal mázni. . . . Meglátá mindezt Isten és Rudolf király szivét és elméjét békességre hajtá. Melyből a bécsi béke következett; de a pilises papság elébbi állapotában hagyatott; pedig bizonyos okokból ez kár volt. 3íert az nyirt papságnak nem lön jobbulása. . . . Kicsoda szerzett ugyanis ujabb ellenkezést hazánk polgártársai között ? Az pilises papok. Kicsoda lőn tanácsával oka, hogy segítség szine alatt, az erdélyi fejedelem ellen annyi vérontással menjenek? A nyirett papok. Kicsoda eszközölte, hogy a bécsi béke, melyet a király függő pecsétével megerősített, ne legyen köteles ? Az pilises papol:. Ki vezére és oktatója annak, hogy az keresztyén evangélikusoknak (kiket ők gyalázólag eretnekeknek neveznek) tett hittel való fogadást nem kell megtartani? Az nyirt papok. Ki az oka annak, hogy az nekünk bárminémű formában tett ígéreteket nem teljesítik ? A pilises papok. Ki oka annak, hogy Ferdinánd király az addig Magyarországon szokásos ünnepélyes formalitást meg nem tartotta, a meghívást sem várva, a rendek megegyezése előtt az országba bejött ? A nyirt papok. Ki az oka, hogy a palatínus választásánál nem az articulus szerint jártak el ? Az tar papok. Ki a szerzője az elmúlt 1618-ik esztendei szerencsétlenül összegyűjtött és az ország fel forgatására törekvő országgyűlésnek? A nyirt papok. Ki az oka, hogy cseh uraim követe az (1618-ki) országgyűlésre Jesenius elfogatott? A nyirt papok. Ki az oka, hogy a követek kötelességükben el nem járhatnak? A tar papok. Ki az oka, hogy a personalis a szabad religionak protestált a katholikus rendek nevében ? A tar papok. Arra akarjuk felhívni minden ember figyelmét, hogy hányszor és hányféleképen sértetett meg a bécsi békekötésnek vallásszabadságról való pontja! Szerén-szerte a templomokat elveszik, a máter ekklézsiák jószágait elszakasztják ; az egyházi szolgákat gyalázattal illetik, melynek példája Pázmány Péter. Mely difficultásokra és a templomok elvételére mikor az evangélikus rendek hivatkoztak és a sérelmek orvoslását sürgették, Pázmány nem pirult hiveivel együtt ellenszegülni. Az országgyűlés tudta nélkül háborút indított volt a néhai király a hős Báthory Gábor ellen. — Homonnai György, Dóczi András, Eszterházy Miklós és Lónyay András pártolják a jezsuitákat a törvény ellenére, ők zavarták fél az ország belső rendjét 1616-ban és fenyegették Erdélyt is veszedelemmel. A felső-magyarországi rendek a haza ellenségeinek nyilatkoztatták őket s mégis Homonnai országbíróvá, Dóczi felső-magyarországi főkapitánynyá, Eszterházy udvarmesterré, Zólyom- és Beregvármegyék főispánjává tétetett. Mit várhat a nemzet ilyen tisztviselőktől? Megfosztották a végvárakat őrségeiktől, a melyeket a rendek tudtán kivül a szövetséges csehek ellen vezettek. Nagyot vétettek a bécsi béke harmadik articulusa ellen, mely kötelezi a királyt, hogy a magyar ügyeket a palatínus és a magyar tanácsosok által intézze. Ez imé nem régen, midőn a törökkel egyezkedtek a hódolt faluk dolgában, a nádor elmellőzésével és megvetésével Forgách Ferencz esztergomi érsek és kardinál, néhány uj mágnást, Apponyi Pált és Pethe Lászlót, kik a magyar dolgokban még járatlanok voltak, vévén maga mellé, nemzetünk gyalázatára 60 falut adtak át a töröknek. A nádor bizonyosan megtudta volna menteni hazánkat e szégyentől. Hazánk vesztére tör a palánkok lerontásáról szóló határozat is, mert ez tulajdonképen a Tiszántúl lakó hajdúk kiirtására céloz, pedig ezek Rudolf és a török császár beleegyezésével lettek poláárokká; már megmivelték kietlen lakóhelyeiket, már gyarapodnak, szelídülnek és mint jó katonák az országnak nagy hasznára válnak. Szükséges-e ezeket kiirtani ? Jobb volna ezt a papsággal tenni. A török földön csak a katholikusoknak biztosítottak szabadvallásgyakorlatot és templomépitési jogot. Ezt nyerték a 60 falu dijában. A bécsi béke szerint a jezsuiták nem bírhatnak semmi ingatlan birtokot Magyarországon. Ezzel arra céloztak a rendek, hogy a jezsuiták Magyarországban ne lakhassanak. De ezt is kijátszották, ugy magyarázván, hogy szállásuk és lakásuk lehet az országban, ha javaiktól meg vannak is fosztva a jezsuiták. Ezek azok, kik Pázmánynyal Kleszllel és Pátkai Benedekkel, mindent jezsuita szellemben intéznek a császár körében. Ezt lehetett tapasztalni az 161 S-ki országgyűlésen. A hivatalokat érdemetlenekre ruházták. Ügyességre, észre, vitézségre nem néznek, csak a katholikusságra. Az is siralmas dolog, hogy ha az evangélikusok közül valaki, testvér testvérét, fiu apját, rokon rokonát, barát barátját, szomszéd szomszédját, akár lakadalom, akár más mulatság alkalmával meglátogatja, azonnaí gyanúba hozzák a pápisták a király előtt, hogy összeesküszik. A pápisták bármerre járhatnak. Erdélybe csak a felsőmagyarországi generális engedelmével lehet menni. Midőn másfelé, akár Lengyel-, akár Muszkaországba, akár