Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-02 / 44. szám

házaknak az egyházkerülethez intézett kérő szózatait a közgyűlés a kerületbeli egyházak figyelmébe, áldozatkész­ségébe ajánlja. Szedlacsek Adolf volt rk. szerzetes jelenleg Badeni prot. lelkésznek bekebelezés iránti kérvényét akként intézte el a közgyűlés, hogy nevezettet az egyházkerület lelkészei közé bekebelezi, de hogy itt Magyarországon lelkészked­hessék a magyar állampolgárság megszerzését, a magyar prot. egyházjogból, a magyar prot. egyháztörténelemből és magyarországi ref. liturgiából, szerint speciális magyar theol. tantárgyakból való vizsgázást kötelességévé teszi. A mult évben tartott egyetemes konvent határoza­tához képest az esperesek utján utasítást kaptak az egyház­kerületi lelkészek, hogy a műtörténelmi becscsel biró templomokat és műemlékeket irják össze és írják le, hogy azokat ekként az utókor és a nemzeti műtörténelem ja­vára megmenthessék. Munkácsi Sándor volt paksi lelkésznek az egyház­kerület részére hagyományozott könyvtárát illetőleg az egyházkerületi közgyűlés intézkedett, hogy a hagyomá­nyozott könyvtár mihamarabb felszállíttassék Budapestre. Vajda János acsai és Pálffy Károly arácsi lelkészek cseréje az egyházkerületi közgyűlés által jóváhagyatott. A kecskeméti egyháztanács két évvel ezelőtt adós­sága convertálása végett felvett kölcsönét illetőleg azt a kérést intézi az egyházkerülethez, hogy engedtessék meg neki, miszerint idegen adósságai lefizetése után az 50 ezer forint kölcsönből fenmaradt összeget a főiskola telkén bazár és bérház építésébe fektethesse, mivel ezen módon főiskolájával áll csupán adós viszonyban, s a kézzelfog­ható módon előnyös és nagy hasznot hajtó vállalatból könnyen letörlesztheti tartozását. A közgyűlés e tervhez készséggel megadta beleegyezését. A jász-lajosmizsei kis egyház azzal a kéréssel fordult a kerületi közgyűléshez, hogy az neki a bemutatott dijlevél alapján tanítókáplánt küldjön, de egyszersmind a dijlevél­ben felszámított összeghez évi 33 frttal járuljon, mivel 33 frt fedezésére nincs alapja. A közgyűlés e kérelmeket mind teljesíti, dijlevelét megerősítve nem 33, hanem 50 forintot utalványoz számára az államsegély pénztára terhére. Ezzel kapcsolatban folyamodó törteli leányegyháznak 1894. évi január 1-től kezdve az anyakönyvvezetési jogot, tekintettel arra, hogy anyaegyházától felette távol esik, megadja. A kecskeméti egyházmegye sérelmesnek találván a közoktatásügyi miniszter ama rendelkezését, a mely szerint a tanító-nyugdíj alapjául szolgáló tanítói fizetés megálla­pításánál nem a tanítói földek tényleges jövedelmét, hanem a kataszteri tiszta jövedelmet rendelte alapul vétetni, feliratot intézett e tárgyban az egyházkerülethez. Az egyház­kerületi közgyűlés alapos és beható vita után megegyezett abban, hogy a tanítói fizetéseknek megállapítása felette nehéz és kényes, igen sok esetben pedig megállapíthatatlan levén, megnyugvást talál a miniszternek ama kijelentésé­ben, hogy ő a kataszteri tiszta jövedelmet csupán azért óhajtotta tudni, hogy a tanítói nyugdíjigények megálla­pításánál. mint legigazságosabbnak ígérkező módot, ada­tul felhasználhassa. Nagy vitára adott alkalmat ugyancsak fent nevezett egyházmegyének jegyzőkönyvében található ama felter­jesztése, hogy a kerület írjon fel a konventhez, hogy a nyugdijtörvény végrehajtása céljából adott miniszteri rendelet ama pontját, mely a 15 kros nyugdijilletménynek a szülőkön való behajtását a tanítók kötelességévé teszi, a miniszter hatályon kívül helyezze. A közgyűlés, tekin­tettel arra, miszerint a tanítók a nyugdijtörvény megho­zásával aránytalanul több haszonban részesültek, mint a mekkora kellemetlenséget nekik e 15 krajcárok besze­dése okoz, dr. Darányi Ignácz tanácsbiró indítványára lemond arról, hogy ilyen kicsinyes okokból felirati jogát gyakorolgassa, s nagyobb közbelépésekre fentartott eme fegyverét ily apró dolgokkal elkoptassa. Több kisebb fontosságú ügynek s ezek között Pécs azon kérvényének, hogy a jövő év elejétől kezdve anya­könyvvezetési jog adassék, kedvező elintézése után elnök­ség az ülést bezárta. A délutáni ülés a tanügyi bizottság népiskolai sza­kának jelentéséin l kezdődött. E jelentés, mely az előadó H. Kiss Kálmán szakavatott tollából került ki, elsőben is a nagykőrösi tanítóképző intézet mult évi állapotáról em­lékezett meg. A statisztikai adatokat mellőzve, az alsó­baranva-bácsi egyházmegyének a tanítóképzés olcsóbbá, a tanítói pályának a szegények számára hozzáférhetővé té­tele céljából tett, s a jelentés kapcsán felolvasott az az indítványa, mely szerint kötelezendő volna minden egyes tanító fizetésének minden 100 frtja után 20 krt a tan. kép. konviktusára fizetni, különös fontosságú volt. Többféle indítvány közül a nagy többség abban állapodott meg, hogy a tanítók három kategóriába sorol­tatván, fizetésükhöz képest 40, 70 vagy 100 kr, fizetésére kéressenek fel a képezdei konviktus javára. Szomorúan vette a közgyűlés tudomásul, hogy ke­rületünkben 22 nem okleveles tanító működik, ki már oklevél szerzésére fel volt szólítva, de mindeddig nem sze­rezte meg. A kerület nem tehetett mást, mint utasítását újra ismételte. Következett a középiskolai tanügyi bizottság jelen­tése, melyet Szilády Áron előadó ismertetett. E jelentés során olvastatott a nagykőrösi ev. ref. főgimnázium fentartó testületének a kormányhoz intézett kérvénye, melyben évi 9500 forint államsegély állandósí­tását kérelmezi. A fentartó testület indokolt kérelme pártolólag ter­jesztetik fel a konvent elé. Jelenti előadó, hogy a nagy­kőrösi, kecskeméti és halasi gimnáziumok fentartó testületei az országos tanári nyugdíjintézetbe belépésüket nyilvá­nítják. A budapesti református főgimnázium rendtartási és fegyelmi szabályzata megerősíttetett. A mult közgyűlésen tett azon indítvány, hogy az egyes egyházmegyék kebelében fennálló lelkészi gyám­intézetek alapszabályai az egyházkerületre felterjesztesse­nek, az egyházmegyék által tett nyilatkozatok alapján akként fogadtatott el, hogy az alapszabályok nem meg­erősítés, hanem csupán tudomásvétel végett terjesztessenek fel az egyházkerületi közgyűléshez. Ezek után következett a missziói bizottság jelentése, melyet püspök ur terjesztett a közgyűlés elé. A jelentés, mely arról a szemmel nem látható nagy munkáról számol be, mely csak eredményeiben mutatja már is szépen fejlődő arányait, egy kiváló gonddal, szeretettel megcsinált monografia. Egy apa nem ir oly szeretettel, olyan körül­tekintéssel fiáról, mint püspök ur — a dunamelleki misszió e fáradhatatlan megteremtője — ezekről a gyenge, támo­gatásra, ápolásra oly annyira rászorult plántákról. Innen, a távolból is meglátja, megérzi bajaikat, tudja szükségei­ket, segít rajtuk mindig a kellő időben. Missziói jelenté­seinek sorozatát igaz gyöngyfüzérnek tekinti, melyben a legrégibb és legújabb között értékre nézve nincs válogatás vagy avulás. Minden ujabb szemet örömmel fűz a többi­hez, lelki gazdagulás érzésével fogad. A midőn most is ezt teszi, a felhatalmazás kész megadásával viszonozza ezt mindazoknak az összegeknek az egyetemes konventtől £ PAPA I)

Next

/
Oldalképek
Tartalom