Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-19 / 42. szám

4. Paál Dénes évi egyházi adója váltságául 1886-ban 200 forintos alapítványt tett, közszükségekre. 5. Pongrácz Mihály 1888-ban az egyház részére 100 frtos alapítványt tett. 6. Veszprémi reform, leánynevelőintézet takarékpénztári betéte 1300 forint. 7. Veszprémi nőegylet alapítványa a reform, leányiskolára 200 forint tőkésítés; különben évi 100 forint adomány. A veszprémi reform, egyház alapítványainak értéke e szerint 3250 forintot teszen. Ujabb időben a veszprémi takarékpénztár évenként 100 forintot ad az egyház közszükségeire. Van ezen kivül az egyháznak két bérháza a templom-udvarban. Urasztali készlete a következő: Aranyozott nagy kanna egy darab. Tiszta ezüst kanna egy darab. Aranyozott ezüst kehely két darab. Aranyozott hosszúkás tányér a kenyérosztáshoz egy darab. Nagy cin kanna két darab. Cin tál egy darab. Terítők: Fehér csipkés selyem terítő 1853-ból. Pirosból megfakult aranycsipkés 1789-ből. Sárga gombos selyem terítő : Tamási Istvánné ajándéka. Fehér abrosz két darab. Fehér kendő két darab, egy arany, egy ezüst hímzéssel Roboz Benedektől. Nagy terítő Sós Páltól 1828-ból. Fekete kendő két darab. Kék posztó asztalterítő két darab. Kenyér alá teríték, piros himzésü, aranyos. Piros himzésü aranyrojtos kendő két darab. Egy fakult selyemkendő használaton kivül. A lelkész dí j levele: 1. Készpénz 200 frt. 2. 80 pozsonyi mérő rozs 3 forint mérőjét. 3. Egyszáz font hús 26 kr. számítva. 4. Egyszáz font só 7 krajcárt számítva. 5. Ötven font fagygyu 24 kr. számítva. 6. Hatszázötven liter bor, literenként 10 kr. számítva. 7. Tűzi fa 10 öl 12 forintjával számítva. 8. Munkaváltság 100 frt. 9. Szántóföld 14 hold. Tanító díjlevele: Készpénz 60 forint. 2. 40 pozsonyi mérő rozs. 3. Tiz pozsonyi mérő árpa. 4. Hat öl tűzi fa. 5. Egyszáz font hús. 6. Egyszáz font só. 7. 25 font fagygyu. 8. Hét mérő alá való szántóföld, melyet az egyház munkáltat három darabban. 9. Egy darab krumpli alá való föld a város végén, és egy darab kukoricás kert, az egyház munkáltatja. 1.0. Tanításpénz: nagyobbaktól 1 frt 20 kr., kisebbektől 80 kr. Nőtanító díjlevele: Évenként 400 forint az egyház pénztárából és szabad lakás. Vámos, 1893. Thúry Etele. BELFÖLD. A ref. egyházi törvények szentesítésének akadályai. A vallásügyi minisztériumnak f. évi 42,820. számú iratában a zsinati elnökséggel közölt észrevételek. »Az egyházalkotmány 5-ik §-a intézkedik az államhatalom segédkezésének igénybevételéről. E §-ban elősoroltatnak mindazon esetek, a melyeknél az állam segédkezést nyújt: netáni félreértések és tév-magyarázatok kikerülése végett szükséges ezen §. utolsó bekezdése helyett, mely így hangzik: »az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják és kötelesek saját közegeik által azt foganatosítani* — egy új pontozatban határozottan kiemelni, »hogy az államnak és hatóságainak segédkezése és a végrehajtásnak a hatósági közegek által való foganatosítása csakis az ezen §-ban meghatározott esetekben és terjedelemben biztosíttatik.« Kiegészítést igényel továbbá a 103-ik §., a melyben felsoroltatnak az egyházközségek által fentartott kisdedóvodák és népiskolák fölött álló hatóságok a nélkül, hogy az 1891. évi XV. t.-c. 22. §-ában meghatározott felügyelő-bizottság érintetnék. Ez pótlólag szintén felemlítendő, mert ha a községben felekezeti népoktatási tanintézet nem volna, akkor a felekezeti kisdedóvoda vagy menedékház igazgatására meg kell alakítani a törvény értelmében (1891. XV. t.-c. 25. §.) a felügyelő-bizottságot. Módosítandó továbbá a 408. §., mely az egyesek és társulatok által felállított ev. ref. felekezeti jellegű magán vagy nyilvános népnevelési és oktatási intézetekről szól. Nem maradhat az meg jelen szövegezésével azért, mert az 1868 : XXXVIII. t.-c. III. és IV. fejezete határozottan intézkedik a magán-iskolákról és azokat az állam közvetlen felügyelete alá helyezi; a miből következik, hogy addig, míg az egyesek és társulatok az általuk felállított népnevelési és oktatási magánintézetet a felekezetnek át nem adják, annak a hivatolt törvény értelmében megállapított szorosabb állami felügyelet alatt kell állania; mert különben, ha az érintett törvényen rés töretnék az által, hogy egyesek és társulatok is állíthatnak és tarthatnak fel felekezeti jellegű iskolát, a hitfelekezeti iskolai fentartóknak a törvény által biztosított nagyobb önrendelkezési ügykörrel, mint az a 408. §. első bekezdésében kimondatik: — akkor a magán és társulati iskolák idővel mind kivonhatnák magukat az államnak a törvényben kontemplált közvetlenebb és szigorúbb felügyelete alól. Ezeknél fogva a kérdésben forgó 408. §. első bekezdése olykép volna szövegezendő hogy: »Az egyesek vagy társulatok által az 1868: XXXVIII. t.-c. III. és IV. fejezetében foglaltakhoz képest felállított népnevelési és oktatási intézetek az egyház felügyelete alá is helyezhetők ugyan, de a felekezet által gyakorolt felügyelet az államnak a fennálló törvényekben az egyesek vagy társulatok által fentartott iskolákkal szemben biztosított jogkörét semmiben sem érinthetik A 424. §. szerint felsőbb népiskolákban tanítóságra oly egyének nyerhetnek képesítést, a kik az elemi iskolai képezde tanfolyamának elvégzése után vagy a felső népiskolai tanítóságra készítő állami tanfolyamot is elvégezték, vagy pedig valamely felsőbb tanintézetben legalább két évig tanulták azon tárgyakat, melyek tanítására képesítetni akarnak. Ezek kötelesek valamely főiskolánál képesítő vizsgálatot tenni. E §. jelen szövegezésében el nem fogadható, mert az 1868: XXXVIII. t.-c. 13. §-a értelmében a felső nép-és polgári iskolai tanítóságra képesítő vizsgálatok csakis tanítóképezdékben tarthatók, nem pedig — mint e §-ban céloztatik — valamelyik főiskolában; a főiskola lehet főgimnázium, jogakadémia, theologiai intézet stb. Ennélfogva e §. olyképen volna módosítandó és szövegezendő, hogy »felsőbb nép- és polgári iskolákban tanítóságra oly egyének nyerhetnek képesítést, a kik az elemi iskolai képezde tanfolyamának elvégzése után vagy a felsőbb nép- és polgári iskolai tanítóságra készítő állami tanfolyamot is elvégezték, vagy pedig valamely felsőbb tanintézetben legalább két évig tanulták azon tárgyakat, melyek tanítására képesíttetni akarnak. Ezek azonban kötelezvék az e célra szervezett bizottság előtt valamely felső nép- és polgári iskolai tanítóképezdében az 1868: XXXVIII. t.-c. 13. §-ának megfelelőleg képesítő vizsgát tenni.«