Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-12 / 41. szám

Rákóczi György pedig 1619. szept. 3. egy fölkelő sereggel Kassa alá érkezett. A városi tanács követeket küldött Rákóczi táborába, fölvilágosítást kérni szándékai felől. Rákóczi válasza következő volt: »Miután a pápisták ekkoráig évenként zavarokat idéztek elő s a mult országgyűlésen nyíltan kimondották, hogy az evangélikusoknak szabad vallásgyakorlatot engedni nem fognak ... a végett léptek föl tehát, hogy ellenálljanak a pápistáknak, visszatorolják a szenvedett sérelmeket és biztosítsák az evangélikus vallás megrendített szabadságát. Ha a polgárok békésen viselik magukat s kiszolgáltatják Dóczy főkapitányt, ki a zavarok szerzője s az evangélikus vallás főellensége: a városnak nem tesznek kárt. Az erdélyi fejedelem is nemsokára megérkezik stb.« A város polgárai tanácskozás alá vették Rákóczi nyilatkozatát; meghallgatták Dóczy főkapitányt, ki őket a király iránti hűségre intette. Buzdítása nem talált visszhangra ; de érdekében közbenjártak a fölkelőknél, a kik Dóczy és a pápista papok kiadátását követelték. Erre a követek kinyilatkoztatták, hogy a város bizonyos feltételek elfogadása után, kész csatlakozni a fölkeléshez. Ezek egyik pontja, hogy »a polgárok közül senkin, még a pápistákon se kövessenek el erőszakos tettet, és a vétkesek megbüntetését bizzák a tanácsra*.1 A föltételek elfogadtattak és Kassa kapui megnyíltak Rákóczi előtt 1619. szept. 7. Ez időben két jezsuita tartózkodott Kassán, ű. m. Pongrácz István és Grodecz Menyhért, kik a városban és vidéken mint lelkészek és hitterjesztők buzgalommal működtek. Velők volt Körösi Márk esztergomi kanonok, mint káptalana széplaki birtokának felügyelője. Rákóczy e három katholikus papot őrizet alá tétette. Franki Vilmos szerint Alvinczi, némely tűlbuzgó protestánsok és a féktelen hajdúk alkalmasnak Ítélték ez időpontol, hogy a katholicizmus elleni gyűlöletet e három ártatlan és védtelen papon kitöltsék és véres bosszú által országszerte megfélemlítsék a katholikusokat. Alvinczi és társai tervöket elébb a városi tanácsban hozták szóba; de ezen testület e gálád indítványt visszautasitá. Kedvezőbben fogadta Rákóczi, ki a tervet helyeselvén, rendelkezésük alá bocsátá hajdúit. A foglyokat elébb éhség és szomjúsággal kínozták, majd fényes Ígéreteket tettek nekik, hogy vallásuktól eltántorítsák. Midőn ez sem használt, szept. 7-én börtönükbe törtek a hajdúk s a csőcselék és leleményes s embertelen kínzások után őket kivégezék.2 Hogy eme gálád tényt Alvinczi indítványozta volna a városi tanácsban, annak semmi nyoma; sőt ilyesmi felőle fel sem tehető; nem a Pázmány iskolájában nőtt ő! A városi jegyzőkönyv szerint: két jezsuita és a széplaki apátság prefektusa Rákóczy György őrjárata által elfogatott és gondos őrizet alá tétetett; szombaton azonban magához hivatta az elfogottakat, a midőn éjjel 3 órakor hír szerint Bay Zsigmond gyalogos hadnagy, a város tudta és beleegyezése nélkül megölte őket és az árnyékszékbe dobta, a honnan a tanács által kivétettek és ugyancsak éjjel földbe takaríttattak.3 Háborús világban efféle esemény, különösen kihívó magaviseletű embereken könnyen megtörténik s nagy baj, ha a felekezeti elfogultság egy talán felbosszantott hajdú, vagy tömeg nem menthető cselekedetét, egy olyan egyéniségre fogja a minő Alvinczi volt! 1 Franki: Pázmány P. és kora I. k. 506. lap. 2 Franki »Pázmány Péter és kora« I. k. 506—507. lap. 3 »1619 d. 4. septemb. »Postea (Jovis) die venerea missis satellitibus suis Georgii Rákóczi Generális Principis nostri Tran-IRODALOM. ** Pál apostol élete és levelei cimü nagyobb munkára hirdet előfizetést dr. Masznyilc Endre pozsonyi theol. tanár s »A mi otthonunk« c. vallásos lap szerkesztője. A mü két részből áll. Egyik része, mely most kerül kiadás alá, Pál apostol életével, a másik Pál apostol leveleivel foglalkozik. *Pál életé*-nek, melyre jelenleg előfizetést hirdet, tartalma: Előszó. Bevezetés. I. A megtérés kora. II. Az alapvetés kora. III. A hadakozás kora. IV. A megáldoztatás kora. Terjedelme 30 nyomtatott ív s könnyebb megszerezhetés végett füzetenként fog megjelenni. Ára egy-egy 3 íves füzetnek 35 kr. Az előfizetési pénz akár egyszerre az egész műre 3 frttal, akár csupán egyes füzetekre, (de az egész műre kiterjedő kötelezettséggel) dr. Masznyik Endrének (Pozsony, Temető-u. 3.) küldendő. Melegen ajánljuk szerző művét lelkészeink és művelt hitsorsosaink támogatásába. Munkáját, melyből egyes részletek közölve voltak a »Prot. Szemlé«-ben, kiváló elismeréssel fogadta az illetékes kritika, szerzőjét pedig ugy ismerjük, mint alapos tudóst, lelkes protestánst és erőteljes stylusu irót. Aztán Pál apostolról fog szólani, arról az apostolról, a ki a keresztyénségnek legnagyobb apostola s nekünk ev. protestánsoknak szellemi atyánk. Igen, Pál a protestánsok apostola, kit üdvös dolog közelről és nemcsak színből, színről színre és szívből megismerni. A könyv alkalmatos időben jelenik meg, mert a mai zűrzavaros vallási és egyházpolitikai viszonyok között nagy szükségünk van oly jó vezérre, a minő Pál apostol. ** Római irodalomtörténet, a középiskolák felsőbb osztályai számára és a müveit közönség használatára irta Leffler Sámuel, nyíregyházi főgimnáziumi tanár. Il-ik javított és bővített kiadás. Ára 1 frt 20 kr., a Wodianer cég kiadása Budapest, 1893. — Az I-sőnél jóval terjedelmesebb és gyökeresen átdolgozott kiadás, melynek szerkesztésénél szerző, mint maga mondja az előszóban, lényegesen eltért az előbb követett eljárástól. Fősúlyt fektet azon irók ismertetésére, kiknek művei a középiskolákban behatóbban tárgyaltatnak. A római szellemi élet fejlődését, fokozatos emelkedését és hanyatlását, okadatolva, könnyen áttekinthetőleg, korszakok szerint vázolta. Az irodalom fejlődésére kevesebb befolyást gyakorló Írókról csak röviden emlékezik meg. Nem irodalmi kategóriák szerint tárgyal, hanem »próza* és »költészet* c. alatt időrendben ismerteti az irókat. ** A Pallas Nagy Lexikona füzetes kiadásából megjelent a IV. kötet 1-ső füzete, mely a Burgos-tól Burgi-ig terjedő cikkeket foglalja magában. Mellékletei: Bútorok I. Cápa (szines melléki.), Ceres. — A munka ára füzetenként 40 kr., megrendelhető a Pallas társaságnál, de bármely könyvárus utján is. sylvaniae captivari et in domu Lenchoviense deductum custoderi curavit. Die sabbathi captivos secum adduxit cum tertia hora noctisque praecessit (diem sabbath.) sine praescitu et consensu civitatis, sacerdotes pontificiores jesuitas duos et tertium praelectum Abbatiae Széplakiensis, praefectus peditu Rákóczianorum Sigismundus Bay Jut farna) trucidásset et in cloaca praecipites dedisset, unde tamus senatu extracti sunt et humo mandati nocturno quondam tempore«. A kassa-városi jegyzőkönyvből Pajkos Endre ref. lelkész ur közleménye.