Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-28 / 39. szám

A dunántuli egyházkerület közgyűlése. Egyházkerületünk pápai őszi közgyűlésén a kisebb fontosságúak mellett több általános érdekli ügy is nyert elintézést, miről e Lap olvasóit röviden értesítesíteni kívánom. íj yen volt első sorban Tisza Kálmán főgondnokunk megnyitó beszéde, melyből kiemelem a következő részletet: »Azt hiszem, nem is méltóztattak várni tőlem, hogy a nem egészen helyesen, de általában úgynevezett egyházpolitikai kérdések felől nyilatkozzam. Nézeteimet más alkalommal elmondottam s kifejeztem azt a meggyőződésemet, hogy azok első sorban az állam és pedig a magyar állam méltóságának és érdekének szempontjából birálandók el. Azt hiszem, ez ma még sokkal inkább áll a történtek óta, mint a mint azelőtt állott. E kérdések megoldás elé jutnak mentül előbb oly formán, hogy megóvassék a magyar államnak tekintélye, méltósága, érdeke mindenkivel szemben és minden létező vallásfelekezetnek jogos érdekei sértetlenül maradjanak; hangsúlyozom, jogos érdekei, és a vallásfelekezetek közötti egyetértés, a mennyiben megzavartatott volna, helyreállíttassék és annak állandó fenmaradása biztosíttassék. Véghetetlen szükséges az mindenütt a világban, de sehol sem annyira, mint minálunk, a hol úgyis annyi különböző érdekek teszik sokszor nehézzé az állam érdekeinek előmozdítását. Azonban pár szót akarok még szólni, ha ezek a kérdések a szabadelvüség szempontjából megoldatnak, nem lehet kétségünk az iránt, hogy nagy és nehéz feladatot rónak minden egyházra, így a mi egyházunkra is. A szabadság, a terjeszkedés a vallásszabadság felé tért ad az erő kifejtésére, de lehetővé teszi, hogy sokan talán azt a szabadságot a törvény meg nem tartásával is a meglevők megingatására használják fel. Mi a meglevők védelmére készülünk. És mi lehet a védelem eszköze, sikeres eszköze ? Csak a szellemi erő, a hitbuzgóság, a hitért való áldozatkészség; anyagi erő egymaga soha sem elég arra!« Beszéde további részében a pár évvel ezelőtt megszüntetett pápai református tanítóképzőről szólt és"annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tanítóképzőnek újból való megnyitása és működése csak abban az esetben lehet sikeres, ha a kerület olcsó tanítással a szegénysorsu tehetséges ifjaknak alkalmat ad arra, hogy a tanítói pályára lépjenek. Általános érdekű tárgyunk volt a pápai főgimnázium építkezése is, melylyel kapcsolatban rövid időre ismét felujult a Komárom és Pápa között minap lefolyt küzdelem. A pápaiak azt akarák kivinni, hogy a gimnáziumot oly módon építsék fel, hogy abba a theol. akadémiát is elhelyezzék és az így felszabadult ókollégium a felállítandó leányiskola helyiségeül rendeztessék be. A komáromiak ellenben arra törekedtek, hogy bár a leányiskolát a maguk részére biztosítsák, mi végből a pápaiak tervét hevesen ellenezték. Melléjök állott dr. Darányi Ignácz, a pápai kollégium gondnoka is. A közgyűlés akként döntött a kérdésben, hogy a theol. akadémiát meghagyta a maga eddigi helyiségeiben és elrendelte, hogy az emelendő épületet, minthogy az államsegély is ekként adatott, kizárólag a főgimnázium céljaira építsék. Közérdekű az a határozat is, melyben kimondatott, hogy pápai és csurgói főgimnáziumok fentartó testületei a közoktatási miniszter által tervezett országos tanári nyugdíjintézetbe belépnek. E fontos határozattal dunántuli tanáraink nyugdíjügye szintén döntő lépést tett a végleges rendezés felé. A másnapi gyűlésen véglegesen megalapították a pápai főgimnázium uj épületének felépítésére vonatkozó pályázati feltételeket. E szerint a főgimnázium ezerötszáz négyszögméter területet elfoglaló kétemeletes palotaszerü épületre van tervezve. A pályázó tervezetek beadásának határnapjául december 15-ikét tűzték ki. Ezután jegyzőkönyvileg köszönetet szavaztak gróf Eszterházy Móricnak, Veszprémmegye főispánjának és mindazoknak, akik az iskola építésére alkalmas terület megszerzéséhez a kerületnek segédkeztek. Végül Konkoly Gyula számvevő és Darányi Ignácz főiskolai gondnok indítványára a kerület és főiskola egyesített pénztárának kezelésére vonatkozólag több célszerű újítást tettek. A többi ügyek csekélyebb fontosságúak voltak. A harmadik napi ülés legfontosabb tárgya a Pápán visszaállítandó tanítóképző-intézet ügye volt. Abban mindenki egyetértett, hogy az ötletszerüleg megszüntetett praeparandiát múlhatatlanul vissza kell állítani. A népiskolaügy eminens veszélye nélkül a kerület tanítóképezde nélkül sokáig nem maradhat. Vita tárgyát csak az képezte, hogy vájjon az egyházkerület maga állítsa-e fel a tanítóképzőt, vagy pedig az államtól kérelmezze az intézet felállítását. Tisza Kálmán pozitive tudván, hogy a közoktatási kormány több meglevő praeparandia áthelyezését tervezi, azt indítványozta, hogy a közgyűlés bizza meg az elnökséget : szerezzen magának biztos tudomást arról, hogy van-e kilátás állami praeparandia elnyerésére, vagy sem. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A többi elintézett ügyek inkább helyi érdeküek voltak. Dunántuli. A felsőzempléni egyházmegye őszi közgyűlése. A felsőzempléni egyházmegye Magyar- Jesztreben tartotta meg őszi közgyűlését f. hó 12-én, a szokott csekély érdeklődés mellett. Mert 29 rendes lelkész közül 16, a sokkal számosabb tanítói karból nyolc jelent meg. A. gyűlést megelőző reggeli istenitiszteleten Péter Mihály kisazari h.-lelkész imádkozott. Ezt követte Kálniczky János esperesnek, alkalmi buzgó imája, melyre Bernáth Elemér, rövid, lelkes megnyitó beszéde következett. Az esperesi félévi jelentés felsorolt néhány örvendetes és néhány elszomorító dolgot. Örvendetes, hogy a szöllöskei, összeomlással fenyegető templom, megjavítva, díszes, uj ruhába öltöztetve és ujraszenteltetve átadatott rendeltetésének. Elszomorító, hogy a lasztoméri lelkész és a szürnyegi káplántanító ellen vádlevél nyújtatott be az esperesi 78*