Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-14 / 37. szám
szüksége. Ki volt ez a férfiú 1615 —1618-ig, nem tudjuk; 1618-ban, Alvinczi ajánlatára Velechinus István nagyszombati iskolamestert hivta meg a kassai tanács 100 frt készpénz és 20 köböl gabona évi fizetésre, ki aztán huzamos időn át volt Alvinczi Péter segéde s 1627-ben meg is nősült. Ez Heidelbergben képzett alapos készültségü ifjú ember volt.1 Ez időtájt Alvinczi Péter hatalmas ellenfelét — Páz : mány Pétert — ritka szerencse érte; az esztergomi érseki székre emelkedett. Forgách Ferencz, az egykori convertita rég tervbe vette ezt. Első lépcsőül a thuróczi prépostságot szánta neki. Tervét a bécsi udvar is támogatta s 1615. nyarán lépéseket tett e végett Rómában. Forgách érsek pedig 1615. októb. 16-kán az iránt keresi meg a pápai nuntiust, hogy az ő halála után azonnal töltsék be az esztergomi érseki széket; mert annak üresedésben maradása, a protestántizmus erősödését vonja maga után. Két nap múlva Forgách érsek meghalt s a nuntius azonnal Pázmány Pétert ajánlá a király német minisztereinek esztergomi érsekül. Khlesl miniszternek elsőben tetszett a terv; de később rgszint a protestáns rendek idegenkedése miatt, részint ajzért. mert az érseki jövedelmeket egy időre a kir. kincstar javára óhajtotta lefoglalni, üresen akarta hagyni az érseki széket. Végre a katholikus urak kérelmére és a pápa sürgetésére, a király elhatározta, hogy Pázmányt esztergomi érsekké teszi. Pázmány maga is »noha soha földi jutalomra nem számított* — mint maga mondja — beleegyezett. De miután jezsuita nem lehet főpappá: a pápa a »sommascha-féle szerzetes congregatióba vétette fel*, aztán megparancsolta neki, hogy köteles elfogadni, minden egyházi javadalmat, a mire a király kinevezi. De a nádor is megtudta mi készül; a kalocsai érsek pedig egyenesen a királyhoz folyamodott a primási székért s bizott a nádor pártfogásában is. Telegdi János váradi c. * püspök egyenesen Bellarmin bibornokkal ajánltatta magát; Pálffy Miklós pozsonyi prépost érdekében meg előkelő családja lépett fel. Pázmányt tehát maguk az előkelő kathol. főpapok sem óhajtották érsekül s hogy kineveztetését meghiúsítsák, bizonyos leveleket, melyeket Pázmány egy előkelő magyar hölgyhöz intézett volna, mint a Pázmány és^lTTiölgy bűnös viszonya bizonyítékait, Rómába küldöttek. Azonban ezek csak késleltették Pázmány kineveztetését; de meg nem gátolták. A pápai nuntius ugyanis vizsgálatot tartott ez ügyben és a levelek koholmányoknak bizonyultak be.2 Jót szeretvén föltenni mindenkiről, elfogadjuk e leveleket koholmányoknak; de anynyi tény, hogy Pázmány, a coelibatus hive. ki a puritán Kálvint és Bézát, valamint Luthert is, kik törvényes házasságban éltek, erkölcsi liomálylyál vádolta, megkapta a kölcsönt saját hitfeleitől. Egyébiránt a kérdéses úrhölgy neve, valamint — Pázmány barátjának — Balázsfinak csúnya vétke, fel van jegyezve a dunántuli református egyházkerület 1619-diki jegyzőkönyvében. 3 Öt hónapig késleltették ez ügyek Pázmány érsekké neveztetését; addig tehát csak thuróczi préposttá nevez-1 Velechinus Islván szül. Komáromban. Korán árvaságra jutván, rokona Magyari Dániel Jakab komáromi prédikátor nevelte Komáromban. 1612-ben n.-szombati iskolamesterré lett, honnan Szegedi Gáspár n.-szombati nagybirtokos segélyével külföldre ment s 1614. szept. 28-án Heidelbergben beiratkozott. Onnan haza térve ismét Nagy-Szombatban tanítóskodott. (Magyari Jakab levele Kassa város levéltára 6538/89. sz. Spat füz. 1864. 562. lap.) Innen hivatta Alvinczi Kassára. (Kassa vár. j k. 1618.) stb. Pajkos Endre ur közleménye. 2 Fraknói V.: »Pázmány Péter* 78. lap. 3 Révész Imre: »Magy. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező* 1872. évi foly. 381. lap. ték ki 1616. ápril 25., de oly kikötéssel, hogy a prépostság jövedelmeiből bizonyos összeget a n.-szombati jezsuita kollégiumnak fizetend. — 1616. szept. 28-kán azonban aláirta a király az érseki kinevezést tartalmazó okmányt. Most meg a kamara állott elő többféle igényekkel; de Pázmány tiltakozott bárminemű alkudozás ellen egyházi javadalmaira s aztán figyelmeztette a királyt, hogy az érseki jövedelmekre a kathol. egyház érdekében szüksége van. A király meg is parancsolta a pozsonyi kamarának, hogy Pázmányt az esztergomi érsekség birtokaiba vezesse be. Ez pedig vonakodott és azzal mentette magát, hogy a bécsi kamara megtiltotta azt. Pázmány óvást emelt az illetéktelen hatóság betolakodása ellen a pozsonyi káptalan előtt; majd Bécsbe ment, hogy az érseki javakat megkapja stb. A prot. rendek nem jó szemmel nézték Pázmány kineveztetését. Khlesl miniszter a nádort és általa a prot. rendeket Pázmány bölcs mérsékletének s a magyar nemzet iránti szeretetének emlegetésével igyekezett elaltatni; egy másik levelében pedig arról biztosítgatta, hogy Pázmány a vallási békét nem fogja megzavarni; mert más az érsek, más a jezsuita! Pázmány egy kanonokja utján közölte a nádorral kineveztetését, ajánlva a nádornak szolgálatait. A nádor szives udvariassággal, de tartózkodólag válaszolt.1 (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** A Pallas Nagy Lexikona füzetes kiadásából megjelent s beküldetett hozzánk a 41. és 42. füzet (III. köt. 11. és 12. füz.) Boszniá-tól Bőr-ig, illetve a Bőralmá-tól Bredasdorp-ig terjedő címszókkal. A 41. füzet Brassó vármegye térképét, Budapest legújabb s igen szép kőnyomatu szines tervrajzát és a Nemzeti múzeum lépcsőházát hozza külön mellékletek gyanánt, mig a szöveget 20 ábra díszíti, melyek közül különösen megemlítjük a Bottyán kuruc tábornok várát ábrázoló rajzot. A 42. füzet külön mellékletei Budapest környékének szines kőnyomatu térképe, Buda és Pest képe, Budának 1684. évi ostroma idejéből, továbbá a m. t. akadémia emléktáblája, igen sikerült bronznyomásban s a szövegben 1 ábra. Ezek a füzetek is igen gondosan vannak szerkesztve. A Pallas Nagy Lexikona megrendelhető füzetenkint 30 krjával, kötenkint kötve 6 frtjával akár a kiadóhivataltól (V. Kecskeméti-utca 6), akár bármely könyvárus utján, a legtöbb könvkereskedés pedig csekély havi részletfizetés mellett is szállítja. ** A pozsonyi rendkivüli törvényszék és a gályarabok története 1674—1676. A protestáns nagy közönség számára irta Borsos István pápai ev. ref. főgimnáziumi tanár. Pápa, 1893. 77 lap, ára 20 kr. — Építő irányzatú rajza a protestáns gályarabok történetének. Mint szerző mondja : »Különösen azoknak a lelkipásztoroknak és tanítóknak gyászos sorsát beszélem el, a kik hitükben s a hivataluktól rájuk rótt kötelességekben a legnagyobb kínzások közt is állhatatosan megmaradtak, kik szent vallásunkért még a gályarabság gyalázatos kínjait is átszenvedték. Elbeszélem pedig azért, hogy ebben a mi gyengehitü korunkban az ő példájukból meríthessünk hitet és lelkesedést s tőlük tanuljuk megismerni szent vallásunk isteni hatalmát, mely a legnagyobb szenvedések 1 Fraknói: »Pázmány Péter* 80—85. lap.
