Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-24 / 34. szám

TARCZ A. A veszprémi reformált egyház múltja. (Folytatás.) IX. Lelkészek életrajza ; tanítók nevei. Adataink tanúsága szerint Nagy Gáspár ral kezdhetjük meg a veszprémi lelkészek névsorát, aki 1613. év október havában hagyta el ezen egyházat,1

s később a somogymegyei Kiskomárom lelkésze lett. mely minőségében esperesi hivatalt is viselt. Kik voltak Nagy Gáspár előtt Veszprém lelkészei? nem tudjuk, de ha neveik ismeretlenek is előttünk, bizonyos, hogy már a XVI. század második felében rendes leilápásztorai voltak. Mivel pedig azon ritka egyházak közé tartozik Veszprém is, a melyek püspököket nevezhetnek lelkészeikül; azt hiszem nem lesz érdektelen, ha egyikkel-rnásikkal hosszasabban foglalkozom s történettudásunk mai álláspontján óhajtom előadni életrajzukat. Kezdem ezen névsort Pathai Istvánnal, a ki már második megnevezhető lelkésze Veszprémnek. 2. Pathai István lelkész volt 1614—1624. Született Pápán 1555. aug. 5-én, mint ez kitűnik Belényesről 1631. május 16-án Kanisai Pálfi Jánoshoz irt leveléből, melyben erre vonatkozólag igy szól: »Vivo et ego sine querela unice senectutis onere in dies premor septuagesimum vitae et sextum annum proxime imminentis mensis augusti 5. clausurus, si Deus volet.«2

Tanulását minden valószínűség szerint Pápán kezdette és Tolnán végezte. Pápán ugyan volt már 1531 óta kollégium 3

mint ezt a főiskola könyvtárában meglevő két harang is bizonyítja, s felírásuk »Schole reformatae papensis, 1531.« tanúsítja, jóllehet 1585. előttről egyetlen tanárt sem tudunk megnevezni benne, de a fen maradt emlékek alapján a kath. Fraknói is elismeri, hogy Pápán a protestántizmus behozatalával, iskola is szerveztetett.'1

Tóth Ferencz pedig állítja, hogy Pápa gimnázium létére is bocsátott ki lelkészeket és tanítókat. Itt, szülőföldjén kellett tehát Pathainak is tanulói pályáját elkezdenie, bár azt kétségbevonom, hogy Pápán be is végezte volna, mivel Tóth Ferencz is csak 1585. után-, ról mondja, hogy »nagyobb tudományokat tanuló deákokról is van ezen iskola históriájában emlékezete5

Ha Pápán nem végezhette be Pathai István tanulmányait, akkor az olyan nagyhírű tolnai iskolában kellett azt folytatnia, s befejeznie, a mit teljesen bizonyossá tesz Fogtői Máté, aki 1613-ban beszél egy Dombi Péter nevű tolnai iskolaigazgatóról, és egyúttal, mintegy eszmetársulatnál fogva arról is megemlékezik, hogy ő Pathai István dunántuli püspökkel ezelőtt negyven évvel, tehát 1572-ben szenteltetett fel lelkésznek.6

Hol ismerkedhetett volna meg másutt Dombi Péter Pathai Istvánnal, mint a tolnai főiskolában, melyben miután mindketten bevégezték tanulmányaikat, ugyancsak Tolnán fel is szenteltettek. Mivel pedig Pathai 1 A dunántúli ref. egyház ker. régi jegyzőkönyvéből közölte Mokos Gy. Prot. Egyh, Isk. Lap. 1891. évf. 578. 1. " 2 Közölte Tóth Ferencz : »Tul a dunai püspökök élete*. Győr. 1808. 63. 1. 3 Tolcly Ferencz: Az újkori magy. nemz. irod. tört. I. füz. 1853. 27. 1. 4 Franlil Vilmos : Hazai és külf. iskolázás a XVI. században. Budapest. 1873. 137. 1. 5 Idézett műve 63. lap. 6 Lampe-Ember Pál :'Hist. eccl. reftae, Utrecht 1728, 668 lap, hol Pathai P. István tolnai papnak 1647. szept. 10. kelt s Szilágyi Benjámin Istvánhoz irt érdekes levele közölve van. ekkor még csak 17 éves volt, minden kétséget kizár, hogy ő az akkori szokás szerint külföldön nem fordult meg, a minthogy híjába is keresem nevét a külföldön tanultak névsorában. Pathainak Tolnán történt lelkészszé avatásában önkénytelenül egy történeti tény vitatásába kell bocsátkoznom, s itt kell keresnem hittani álláspontjának határozottan kálvini irányát. A dunántuli részeken a reformáció lutheri iránya hódított: ezen időben is az ágostai hitvallás mellett szorgalmatosan buzgólkodó Szegedi Máté volt a püspök, a kit az 1596-ban készült Concordiae formula 1

előszava ugy említ, »hogy semmit az Isten igéjéből vetetett augustana confessio szerént való isteni tiszteletben meg nem változtatott, hanem maga is a szerint tanított s egyebeket is arra igazgatott«. A felső dunamelléken épen ezen évben választották püspökké a lutheri és kálvini irány közt ingadozó Bornemisza Pétert (1570.) Pápán ekkor Sztárai Mihály volt a lelkész2

s ezt tudva, nem lesz alapnélküli azon feltevésünk, hogy a pápai származású Pathai talán Sztárai ajánlatára ment a tolnai iskolába, oda. hol kiváló tanítók hirdették folyvást a kálvini reformáció vívmányait, s a hol maga Sztárai is lelkészi és püspöki hivatalokat viselt. Magának Tolnának és vidékének a reformáció kálvini irányát követő magatartása méltán nagyhírű papjai és tanítóinak hallgathatása vonzották a fiatal, tanulni vágyó Pathait, s néki mint nagyratörő, sokra hivatott ifjúnak épen olyan előtte járókra, iskolára és környezetre volt szüksége, a milyet Tolna ezen időbeli képe felmutat. Bizonyára tolnai iskolázása és tartózkodására vezethetők vissza református voltának kezdő szálai is. Az 1591. évi csepregi colloquiumon, a hitvallások felett vitatkozó s két részre szakadt dunántuli kerület református érdekeinek, ilyen iskolában felnőtt apostolra .volt szüksége, s kétség sem férhet Pathainak ezen téren szerzett érdemeihez, mert a kálvini irányt nemcsak megyökerezlette. terjesztette, követőit összetartotta, hanem következetesen arra törekedett, hogy az önálló egyházzá alakuljon. Törekvését siker koronázta. Igaz, hogy ezért sok méltatlan rágalom jutott osztály részéül a lutheri irányt követőktől, de ha olyan feszült s elkeseredett volt a két félnek egymáshoz való viszonya, hogy a közös nagy cél érdekében az egyesült erővel való munkálkodásra még csak gondolni sem lehetett: a kálvinizmus részéről Pathait illeti az elismerés, hogy buzgó apostolává szegődött, s zászlóját diadalra segítette. Minden jel arra mutat, hogy lelkipásztorkodását, a Battvhány grófok védszárnyai alatt, Rohonczon, Vas vármegyében kezdette, honnan 1585-ben Pápára ment lelkésznek, mint ez a »Sácramentumokról« irt munkája eme szavaiból: »a miulta engemet az fölséges Ur Isten ez pápai anyaszentegyházba való vigyázásra és szolgálatra az Te Nagyságod jó akaratjából, Majthénvi László uramnak, ki az időben pápai főkapitány vala, törekedése és az vitézlő Huszár Péter uramnak fáradtsága által behozott, kinek immár hét esztendeje vagyon, sok visszavonást láttam a keresztyéni gyülekezetben«.3

Ezen adat kétségtelenné teszi azt, hogy Pathai 1585-ben lett pápai prédikátorrá, s Tóth Ferenczet az Agenda megjelenési évszáma sodorta azon tévedésbe, hogy azt állította róla »először 1 Egyetlen példánya a kassai püspök könyvtárában; másolata gyűjteményemben. 2 1570, febr. 7-én Pápáról kelt levelét igy irja alá: »Michael Starinus pastor et concionator ibidem«. Sopron szab. kir. város levéltr. Ladula XII. et M. fasc. I. num. 29. 3 Ezen ajánló levél »Költ Pápán 1592. esztendőben Mindszent havának ötödik napján«.