Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-17 / 33. szám

elégnek, szívre ható szép pédikációkban s imádságokban keresni s adni a gyógyszert, feddőzni vagy vigasztalni a templomban s legfölebb, ha hívják, a háznál! Sőt a nagyobb egyházakban hány pap van, a ki gyülekezete tagjait legfölebb a templomból, legnagyobb részüket pedig éppen nem, még látásból, még nevéről sem ismeri (a minek persze elháríthatatlan akadálya a gyülekezet nagy s a lelkészek csekély száma sok helyen). Egy szóval, a közvetlen érintkezés a lelkész s hivek közt, a kura-pásztorális e mulhatlan föltétele: nálunk alig existál; a hol pedig csak kepe, lukma, párbér, vagy bármi néven nevezendő papi fizetés beszedéséből, s a fölötti veszekedésből áll: az csak távolítólag, nem közelítőleg, egybeforrasztólag hat, természetesen. Nem célom prelekciót tartani a kura-pásztorális cimet viselő tantárgyból, csak figyelmeztetni akartam arra, ha gyülekezeteink lelki gondozását egészen új alapra nem fektetjük: az egyházpolitika állami reformja első sorban minket fog megrongálni. Az általános vallásszabadság a mi teherviselésben görnyedező hallgatóinkat fogja tömeges kitérésre csábítani, csakhogy meneküljenek a tehertől, melyért viszonzásul csak egy (sokaknak nem is kellő) prédikációt kapnak hetenkint; mikor sem a keresztelés, sem az esketés kényszere nem lesz, a mely a paptartást nélkülözhetlenné teszi még ma. Pedig az általános vallás-szabadság ellen csak nem fogunk mi protestálni, kik annak köszönjük lételünket! Valamint a kötelező polgári házasság ellen sem, kiknek a házasság nem sákramentum, s nem felbonthatatlan! A polgári anyakönyek ellen sem, melyekhez a dogmának semmi köze, s az államnak érdekében is, kétségbevonhatatlan jogában is áll: a maga szükségére egyöntetű, s minden dogmai skrupulusok ellen biztosított nyilvántartást vezetni polgárairól, s azoknak családi viszonyairól. Mindezek ellenében csak a legbensőbb, a legtevékenyebb kura-pásztorális által védhetjük meg egyházunk állagát s kerítéseit. A hit bensőbbé, erősebbé tételével kapcsolhatjuk híveinket szorosabban egyházunkhoz, s védhetjük meg egyházunkat a szétzülléstől, s biztosíthatjuk, hogy az oldott kéve sorsára ne jusson, melynek egyes szálait könnyen elkaphatja minden szél. S a hit és erkölcsi élet szilárdítását minden prédikációnál s egyházi szervezetnél és alkotmánynál inkább várhatjuk a lelki gond igazi gyakorlásától. Ez ma a »szükséges dolog*. Erről, ennek módjairól, s szervezéséről gondolkodjatok, atyámfiai, férfiak, mit cselekedjünk! Ez lesz lelkészi értekezletünknek, mostanában, legméltóbb tárgya.* * Gyászrovat. Dr. Török Lajos jogtudor, néhai Török Pál püspök fia, élete 41-ik évében Budapesten hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Halála egy nagy kiterjedésű, köztiszteletben álló családot borított gyászba. Temetése a rokonok és barátok tömeges részvéte mellett f. hó 14-én ment végbe. A Kálvintéri parokhia Baldácsy-termében felállított ravatalnál Lévay Lajos sárkereszturi lelkész mondott megindító gyászimát, a kerepesi-űti temetőben Haypál Benő s.-lelkész vett búcsút a Török-család utolsó férfi tagjától. Béke poraira! Szerkesztői üzenetek. B. G. Ó-K A cikk a mostani számra későn érkezett. Jövőre kellett hagynom. B. L. R. P. A cikk hangjában, kétségtelenül, van valami bántó. De előzményei némi magyarázatot nyújtanak hozzá. Közönségünk s őrállóink latitudinárizmusa növelte meg szarvát a hitetlenségnek. Különben az ily hangok, azt hiszem, ébresztőleg hatnak. Egyéb mondani valóidat is szívesen veszem, csak ki velők, minél előbb ! M. F. N. V. Jókai jubileumát nekünk reformátusoknak különösen meg kellene ülnünk. Cikkét, mely ezt a helyes törekvést szutyongatja. a jövő számban készséggel közlöm. Hernádparti »VáIasz«-át nagy terjedelme miatt sem közölhetem. Különben is, ha miként a Válasz mondja: az egyházmegye elöljárósága megtette a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a sz . . . i lelkész ellen emelt vádak, a választásnál előfordult kortes-üzetmek bíróilag megvizsgáltassanak : akkor ez az ügy többé nem lehet hírlapi vita tárgya, itt a vizsgáló és ítélő bíráknak kell átengedni a tért. Szigorúan megtartott elvünk, hogy ha sub judice lis est, a sajtónak hallgatni kell. M. L. 0. M. Az értekezést közölni fogom még pedig lehetőleg minél előbb. Pályázat tanári állásra. A h.-nánási ev. reform, hatosztályu gimnáziumban lemondás folytán üresedésbe jött természetrajzi-földrajzi tanári székre pályázat hirdettetik. Fizetés: 1000 frt, melyből 100 frt lakbér, az egyház pénztárából évnegyedenként előre fizetve. Ha okleveles pályázók nem lennének, alkalmazást nyerhetnek tanárjelöltek is; ez esetben azonban a fizetés 900 frt, melyből 100 frt lakbérnek tekintetik. A kivánt oklevéllel biró egyén egy évi sikeres működés után állandősíttatik, a midőn a tiszántúli ev. reform, középiskolai tanárok gyám- és nyugdíjintézetének jogos és kötelezett tagja leend. Nem okleveles egyén csak helyettes tanári minőségben és csak egy évre választatik, de ha ezidő alatt a kivánt tárgyakból oklevelet szerez és sikeres működést mutat fel, a következő évben mint rendes tanár állandósíttathatik. Végre, ha okleveles, de nem a kiirt szakokból képesített egyén választatnék, az szintén csak helyettes tanári minőségben és csak egy évre alkalmazt.atik, fizetése azonban 1000 frt lesz. A megválasztott egyén állomását f. é. augusztus végén, legkésőbb szeptember 1-én elfoglalni köteles, s ha családos, 40 frt, ha pedig nőtleni, 15 frt költözködési átalányt kap; ez Összeget azonban, ha állomását 3 év letelte előtt elhagyja, visszatéríteni tartozik. Megjegyeztetik, miszerint a gimnázium teljessé tétele és állami segélyeztetése tárgyában a nagyméltóságú minisztériumhoz a felterjesztés megtétetett s az ügy kedvező elintézése esetén a tanári fizetések annak megfelelőleg fognak rendeztetni. A pályázati kérvények keresztlevéllel, esetleges katonai szolgálatukat igazoló irattal, továbbá végzett tanulmányaikat feltüntető okmányokkal, végül orvosi bizonyítványnyal felszerelve f. évi augusztus 25-ig az ev. ref. egyháztanács elnökségéhez küldendők. Kelt H.-Nánáson az ev. ref. egyháztanács 1893. augusztus 6-án tartott üléséből. Benkő Lajos, Kállay Imre. lelkészelnök. főgondnok. Tóth Mihály, 1—2 egyh. jegyző. Pályázat meghosszabbítás. A h.-nánási ev. ref. egyháztanács alulírott elnöksége által ezen lap f. évi 31-ik számában a magyarnémetnyelvi tanszékre közzétett pályázat f. évi augusztus hó 25-éig meghosszabbíttatik. H.-Nánás, 1893. augusztus 14. BenkŐ Lajos, Kállay Imre. ev. ref. lelkész-elnök. 1—2 főgondnok.