Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-17 / 33. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerkesailSség: IX. létráiul, Pipa-utca Ít3. szám, hová a késiratok cimzendök. Kin<IÓ>hivatnl : Hornyánstki/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. sídfizetéüt Ara : F««Trt: 4 frt SO kr f

egész évr« : 9 fr*. Xgy«s »*á.tn ára 20 Jer. A jövő munkája. III. Legutóbbi cikkemben azon dolgokról ígérkeztem szólani, miket presbyteriumunkkal s gyülekezetünkkel egyetértve kellene megvalósítanunk. Egy rövid cikk kerete s a dolog természete azonban nem engedi meg, hogy aprólékosságig leírjuk a teendőket, mert hiszen ezek tekintetében minden gyülekezetnek speciális viszonyai az irányadók. Egy cikkben legfelebb a főbb pontokra utalhatunk, melyek mintegy mértföld-kövek tűnnek fel működésünk utján. Ilogy mire fordítsuk figyelmünket első sorban, azt megmondja a fokozatosság elve. A mi hozzánk legközelebb áll s a mi bennünket legközelebbről érdekel, természetesen számíthat e tekintetben az elsőségre. Minden lelkipásztorhoz s minden egyházhoz legközelebb áll a gyülekezet, melynek boldogságát, felvirágzását első sorban kell szivén hordoznia, kell tehát, hogy ez legyen az első, melyre figyelmünket kitérjeszszük. A speciális körülményektől eltekintve, minden gyülekezetnek élete két irányban nyilvánul: az anyagiban és a szellemi-erkölcsiben. Mindkettő a legnagyobb fontosságú, mit elhanyagolni semmiképen sem szabad. Az anyagi dolgokban helyet foglalnak: az egyházi közterhek viselése, az egyházi épületek építése és jókarban tartása, takarék-magtárak, esetleg temetkezési ós betegsegélyző egyesület létesítése stb. A szellemi-erkölcsi dolgokban: templomozás, iskolák, konfirmáció, olvasó-kör, téli felolvasások, szegények gondozása, a gyülekezetben esetleg uralkodó bűnök, pl. pazarlás, fényűzés, vadházasságok, végre a már sok egyházat háborgató s bontogató nazarénizmus és baptistaság. A jó pásztornak minden tekintetben kell gondozn ía s a veszedelmek ellen védelmeznie nyáját, s a fentebb — habár csak hézagosan — felsorolt dolgok minegyike e pásztori gondozás lényeges elemét képezi. A felsoroltak között legelső sorban az anyagi dolgok hivják fel a lelkész figyelmét s követelik az odaadó, észszerű gondozást. A közterhek viselése ma már, ha nem mondjuk is, hogy megunt, de mindenesetben nehéz dolog, főként oly gyülekezetekben, hol az egyházi terhek mellett az állami és községi adózás is súlyosan nehezül az egyesek vállaira. Sok helyen az adózási rendszer nem célszerű s mig a gazdagok alig veszik észre a terhet, a szegények roskadoznak alatta. Főfelaclat tehát, hogy mig egyrészről készséget támaszszunk gyülekezetünkben a terhek hordozására, másrészről a mennyire lehet, az adózási rendszer célszerű változtatása által segítsünk a szegényebb tagokon. Plogy a teherviselés készségét felkelthessük, szeretetet kell támasztanunk az egyház iránt. Ezt pedig az által támaszthatunk, ha felmutatjuk ugy a szószéken, mint magán beszélgetések között, annak örök rendeltetését, magasztos célját, ama javakat, melyeket a kegyelem által híveinek nyújthat; felmutatjuk múltját, abban az ősök önzéstelen küzdelmeit, szenvedéseit; felmutatjuk evangéliumi tiszta alapjait, tanításait, elveit, melyek megkülönböztetve a többi vallásoktól egyházunkat a legtisztább, a lehetőleg legtökéletesebb egyh azza teszik. S hogy a terhek hordozásában a szegényeken könnyíthessünk, szeretettel kell meggyőznünk gyülekezetünket s főként annak tehetősebb tagjait, hogy az az evangéliumi magasztos elv: »Egymás terhét hordozzátok!« nem épen csak azt teszi, hogy mindenki hordozza a köznek terhét, hanem főként azt, hogy a kinek az Isten jósága nagyobb erőt aclott, segítve a gyengébben, többet is hordozzon, a nélkül, hogy azért nagyobb jutalomra, több jogra számíthatna. E tekintetben ugyan az ujabb időben egy helytelen s épen nem keresztyéni buzgóságra valló felfogás lopódzott be nemcsak népünk, de intéző fórfiaink gondolkozásaba is, a mi először nehézzé teszi az evangéliumi elv diadalra juttatását. Több helyen hall-