Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-10 / 32. szám

teljes jóindulat. S a presbyteriumban fel lehetne vetni mindazon terveket, miknek megvalósítása által az egyház felvirágzását előmozdíthatjuk. Felvetni, megbeszólgetni, kimutatván hasznát, fontosságát, erkölcsi s esetleg anyagi előnyeit s mindezt ugy, hogy önmagunk legyünk lelke, vezetője az egésznek, a nélkül, hogy a legtávolabbról is erőszakolni akarnánk valamit. S hogy miket lehetne itt megbeszólgetni, arról Szerkesztő ur becses engedelmével talán jövő cikkemben fogok szólani. Hamar István. Az ág. hitv. ev. zsinat munkája. 1. Bevezető megjegyzések. A magyarországi ág. hitv. ev. egyházban a hozott zsinati törvények alapján az uj szervezkedés már megindult. Az 1891-ben megkezdett és 1892. és 1893-ban folytatott zsinat a megalkotott törvényekben szép munkát végzett. Ezen törvények 0 Felsége, apostoli királyunk által ez évi március 18-án kelt legfelsőbb jóváhagyással szentesíttettek, mely eképen hangzik: »A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusoknak legfelsőbb engedelmúnkkel, az 1891. év deczember hó 5, és folytatólag az 1893. évi február hó 7. és következő napjain Budapest fő- és székvárosunkban tartott országos zsinata által alkotott, s vallás- és közoktatásügyi miniszterünk utján legfelsőbb jóváhagyásunk és királyi megerősítésünk alá hódolattal felterjesztett jelen egyházi alkotmányt ezennel jóváhagyjuk és megerősítjük«. Kelt Bécsben, 1893. évi márczius hó 18-án. Ferencz József s. k. Gróf Csáky Albin s. k. — A szentesített zsinati törvények ez évi május 4-én a zsinati ülésben kihirdettettek és azóta minden magyarországi ág. hitv. ev. hivőre és testületre nézve jogérvényesek és kötelező erővel birnak. A püspöki leiratokban, melyek kíséretében a most már jogérvényes és kötelező zsinati törvények az egyes egyházaknak megküldeltek, meghagyatott a lelkészeknek, hogy ezen törvények a hiveknek a templomban kibirdetendők és minden előforduló egyházi ügy vagy kérdés felmerülése alkalmával a köz- és presbyteri gyűléseken megmagyarázandók. Továbbá, hogy minden felettes hatóság az alsóbbat utasítással fogja ellátni s azért az esperességi közgyűlésnek a szükséges szabályrendeletek megalkotására nézve intézkednie kell. Hogy a jelenleg működő presbyteriumok, gondnokok, egyházfelügyelők hivatalviselők idejének tartamára hivatalaikban megmaradnak; annak lejártával az egyházközségben szabályrendeletileg megállapítandó időtartamra történik az uj választás. Végre, hogy legsürgősebb eljárást kiván a közalapra való intézkedés, mert ez már a jövő évben életbe lép, a mennyiben az egyetemes közgyűlés a végrehajtás szabályozásáról jó eleve gondoskodni fog. Látni való, hogy a zsinati törvények életbeléptetése és foganatosítása sok és igen fontos teendőt vár az egyes egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek és az egyházegyetemtől. Ezen belső szervezkedéssel vannak tehát jelenleg elfoglalva az ág. hitv. ev. egyházi testületek. A mi a hozott törvényeket illeti, ugy azok az ág. hitv. ev. egyháznak nem adnak egészen uj alakot; inkább csak az eddigi szervezetet, mely a szokásjogon épült fel, kodifikálják. Tartalmaznak ugyan eddig nem létezett intézkedéseket, de ezek többnyire csak alakiak, melyekhez az a remény köttetik, hogy az egyházi igazgatást szabatosabbá és könnyebbé fogják tenni. De ez csak akkor lesz elérhető, ha a zsinati törvények elvi határozatai egyöntetű szabályrendeletek nyomán megvalósíttatnak. Legfőbb vívmánya az ág. hitv. ev. egyháznak az, hogy a zsinati törvényekben elvalahára szentesített szerves alkotmányt nyert s igy öntudatosabb állást foglalhat az országban létező többi egyházakkal szemben. Továbbá, hogy az egyetemes gyűlés, melynek intézkedései némely esetekben jogosak és érvényeseknek el nem ismertettek, most már az ág. hitv. ev. egyháznak legfőbb törvényes fóruma. Meg van teremtve az egyház egyeteme, mely eddig csak névleg létezett, mert volt négy kerület, de az egyházegyetem úgyszólván csak díszpolgári szerepben részesült. A szellem, mely a zsinati törvényeket eleitől végig átlengi, tiszta presbyteri és e tekintetben elüt az ev. ref. testvérek zsinati törvényeitől, melyek szerény nézetem szerint konsistorialis szelleműek. Végre az is igen fontos vivmánv, hogy törvényes alapon az egyház felvirágoztatását előmozdító közalap fog létrejönni és a háztartást az egyházközségtől kezdve egészen fel az egyetemig szabott határozatok értelmében vezetni és ellenőrizni kell. Mindenesetre remélhető, hogy a hozott zsinati intézmények által az egyház fejlődésére nézve üdvös eredmények fognak eléretni. Senkihez többé nem fog illeni azon lutheránus panasz hangoztatása, hogy oldott kévék vagyunk. Az egyesítő és összetartást célzó törvény megvan s a ki mégis emlegetné ama panaszt, az csak arról tenne tanúbizonyságot, hogy mint tagja az ág. hitv. ev. egyháznak, saját feladatáról és hivatásáról kellő öntudattal nem bir. Még a különböző anyanyelvek sem képezhetnék az említett panasznak okát. És erre nézve van a hozott zsinati törvényekben oly intézkedés, mely komolyan inti minden egyes tagját az egyháznak arra, hogy a magyarországi ág. hitv. ev. egyháznak valódi, élő és üdvösen működő tagja csak akkor lehet, ha állampolgári kötelességeit is teljes szívből fakadó odaadással teljesíteni törekszik. Erre alkalom fog nyilni az egyház minden egyes tagjának, annak is, a ki szórványban, más felekezet hivei között lakik, miután a zsinati törvények az iránt is intézkednek, hogy az ág. hitv. ev. hivek beosztassanak anya, leány-fiókegyházakba és missziói helyekbe, minél fogva mindenki fel fog kerestetni, jogot fog nyerni, az egyházi