Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-19 / 3. szám

kötelességeit egymással összhangba hozni. Ezért »rajta van ez ügyben a felelősség terhe,« mert magas befolyásával olyan irányt adhat e kérdésnek, hogy azt békésen lehet megoldani. Bizom is az egyházpolitikai kérdések sikeres megoldásában, mert Wekerle személyében olyan férfiú áll a kormány élén s a kormány többi tagjai és a törvényhozás irányadó férfiai. a kik közé számítom természetesen Apponyit is. olyanok, hogy remélhetni, hogy mind e kérdésekben s főkép a polgári házasságra nézve, megoldásra fognak jutni. Pap Gábor. Az egyházpolitikai kérdésekről érdemileg akkor fog nyilatkozni, ha a kormány javaslatai a főrendiház előtt lesznek. Akkor nem fog habozni véleményét nyilvánítani. Annyit azonban a kormányjavaslatok részleteinek ismerete nélkül előzetesen is állíthat, hogy »álláspontja szabadelvű és az állam érdekeinek figyelembevételén alapul*. Mert mint magyar hazafi, »kész a legmesszebb menő áldozatokat meghozni egyháza részéről,« hogy az állam érdeke és a felekezetek közti béke megóvható és biztosítható legyen. Ez volt a magyar protestánsok politikája a múltban s ezt az irányt követik ma is. Ezért nem hiszi, hogy akár a reformátusok mai vezérférfiai másként gondolkoznának. akár kerülete lelkészei közül bárki is ne volna kész áldozatra akkor, mikor az állam érdeke lép előtérbe. Ezt tehetik annál inkábbb, mert sem a »polgári házasság,« sem a »polgári anyakönyvelés« a vallás érdekeibe nem ütközik, mert a feleknek megmarad az a joga, hogy házasságukra az egyház áldását kikérik. És fel is tételezi, hogy a felek a kötelező polgári házasság által ki nem zárt egyházi áldást igénybe is veszik. A »zsidó vallás recepciójára« nézve kijelenti, hogy már az 1875—78-iki országgyűlésen állást foglalt»Irányinak a vallásszabadságot követelő javaslata« s a zsidóknak nemcsak polgári, hanem vallási »egyenjogúsítása mellett*. Álláspontja ma sem változott s nem is változhatott mint protestáns emberé s a recepciót szükségesnek tartja. Kiss Áron. Napirendre tér a kormány egyházpolitikája fölött, mert ebben intézkedni az államnak van joga és a vegyes házassági kérdésekben eddig is polgári biróság döntött. »Csak az esetben tagadhatnák meg a hozzájárulást, ha az állam kimondaná, hogy a házasság föl nem bontható« és a törvény nem intézkednék a polgári házasságról szóló törvényben »a házasságok birói rendezéséről*. Ezt ők házassági biróság utján rendeznék, minthogy konzisztóriumuk van. Egyéb nem érdekli őket az egyházpolitikából, lévén a reformátusoknak autonómiájuk. Kun Bertalan. A maga részéről a »polgári házasság behozatalának nem igen örvend*. Különösen nem, ha ennek következtében az 1868 évi 53-ik törvénycikk szakaszainak eltörlése mellett a gyermekek vallásának meghatározását a szülőkre bízzák. »A polgári hásasság a kisebbségben levő felekezeteknek nem válik javukra*, mivel nem állanak rendelkezésükre azok az eszközök, a melyek a katholikus klérusnak. Ezért a polgári házasságtól a kisebb felekezetek számára előnyt nem vár. Egyébiránt belenyugszik a kötelező polgári házasságba »egyéb megoldás módja hiányában «. A zsidó vallás recepcióját a viszonosság és vallásszabadság alapján szívesen üdvözli, az alatt a föltétel alatt, >ha a zsidó felekezet hitcikkelyeit a többi felekezetek példájára körülírja,* szervezkedik és mint ilyen, saját felekezeti törvénykönyvet létesít, olyat, mely ő felsége szentesítését is megnyeri. A püspöknek az »állami anyakönyvvezetés* ellen észrevétele nincs, azt »célszerűnek tartja*. A lelkészek jövedelmének megcsappanását bőven ellensúlyozza az. hogy jelentékeny munkaterhet vesznek le váltaikról. Baltik Frigyes. A kormány egyházi politikájának jogosultságát, hazánk mai viszonyai közt elismeri, az egyes kérdésekkel, főkép pedig a polgári házassággal szemben várakozó állást foglal el, a mig a törvény novelláit el nem olvassa. Különben »az egyházi házasság mellett van*. Karsay Sándor. Minthogy az együttes értekezletet még az egyházpolitikai kérdésekben nem tartottak, külön nem kiván nyilatkozni. Az egyházpolitikai kérdésekben a »legkÖzelebbi zsinat határozza meg az álláspontot« s addig véleményt nem nyilvánít. Zelenka Pál. Az egyházpolitikai kérdésekről az egyetemes zsinat legközelebbi összeüléséig nem nyilatkozik. Teutsch György Dániel. A püspök lekötelező szívességgel fogadott, de kijelentette, hogy elvi ellensége az interviewnak. Ezért magánnézeteit elhallgatván, csak mint az erdélyrészi evangélikus egyház feje felelt, roppant vigyázattal, elébe tett kérdéseimre. Csak azt ismételte, hogy ezek a dolgok meg vannak irva az erdélyi religionáris törvényekben, melyek helyességét három évszázad vallási békéje bizonyítja, melyet azonfelül az 1868 iki unió-iörvény is szentesít. A zsidók recepciójáról nem akar nyilatkozni, mert »szerinte a zsidók már recipiálva vannak.« Különben ez csak állami és nem egyházi kérdés, a »mennyiben keresztyén dogma szerint nem lehet áttérni zsidó vallásra.* A »polgári házasság* meg fogja bontani a polgárok felekezeti békéjét. Az »anyakönyvekről* nem szól. Hivatkozik az erdélyi religionális törvényekre. Különben szükség esetén »az ő egyháza nyilatkozni fog.* A magyarországi reformátusok kitértek a válasz elől, a mit a magyarországi lutheránusok mondtak, az »mannm de tabula.* Ezeket válaszolta a szász püspök kérdéseimre. A püspök egész magatartása nem ecclesia militans vezérének benyomását gyakorolja, hanem egy szobatudósét. Ferencz József. »Semmi kifogásom a polgári házasság ellen, de nem hiszem, hogy a mi népünk meg legyen reá érve,« hogy olyan könnyű szerrel hozzá törődjék. Mert ez a kérdés most bukkant fel és eddig nem volt kellően előkészítve. A polgári házasság ellen való »agitálást« feltétlenül károsnak tartom, különösen pedig a »szószékről« perhorreskálom. A többi függő egyházpolitikai kérdések elintézését is szükségesnek tartom; azonban a >katholikus autonómia ügyének elintézése, bármily kívánatos, csak akkor lehetséges, ha előbb a »vagyoni kérdést* rendezik. Ugyanis a katholikus vagyon nagy része állami vagyon, mint p. o. a vallás- és tanulmányi alap, melynek az ügye függőben van.