Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-06 / 27. szám
Szilády Áron folytatja az előbbi füzetben megkezdett értekezését a XVI. sz. lyrai költészetről'. Kardos Albert külön cikkben foglalkozik Balassi Bálintnak e kor legkiválóbb lyricusának kalandos életével s költészetének fejtegetésével; Badics Ferencz a XVI. századi elbeszélő költészetről ír; bevezetőleg kimutatja a virágzásra ható okokat, szól a lantosokról és hegedősökről, majd külön csoportokban a bibliai elbeszélésekről (Farkas Aandrás, Sztárai Mihály stb.), a történeti énekköltésről (itt Tinódinak jut a főhely), a magyar mondákról (részletesen a Toldi-mondáról, Szilágyi és Hajmási történetéről) s végül megkezdi a regényes vagy széphistoriák fejtegetését. E tudományos alapon, de a nagyközönség által is élvezhetően írt cikkekben élénken rajzolódik elénk a mozgalmas század egész irodalmi élete. Különösen tanulságossá teszik e szemléletet a nagy gonddal és ízléssel összeválogatott illustratiók: Heltai Zsoltár könyvének s Balassi első (s egykorú kiadásban egyedüli) művének, a szülei vigasztalására fordított Beteg lelkeknek két-két kis lapja, továbbá Esztergom vára és a sztambuli héttorony, amaz Balassi harcáról, emez annyi jó hazafi keserves rabságáról emlékezetes; érdekes egy XVI. sz. lantosnak képe is; mutatványok vannak továbbá Tinódi Egervárából (az eredeti hangjegyekkel és Bartalus átírásában) a Hadnagyok tanúsága egykorú másolatban; Ilosvai Tholdijának címlapja a legrégibb fenmaradt kiadásban (lovas párviadal) stb. Külön mümellékletül a Képes Krónikának 5-ik lapja van a füzethez csatolva. E lap, mely az initialéban Hunor és Magor szarvasvadászatát ábrázolja, tizennyolc színben adja az eredetinek hasonmását, s míg amaz a középkori miniatűr-festésnek, a másolat a nyomdai technikának valódi remeke. A fedőlapon megvan a latin szöveg magyar fordítása s így tartalmilag is érdekes. Bár az ily reproductio rendkívül költséges, az Athenaeum mint kiadó, a későbbi füzetekhez még több nagydiszü mellékletet készül adni, ezzel viszonozván a közönségnek azt az áldozatkészségét, melylyel a hézagpótló vállalatot már eddig is oly kitüntetőleg felkarolta. A képes irodalomtörténet cimü 20 füzetben adatik ki és minden könyvkereskedésben kapható. Egy-egy füzet ára 40 kr. Előfizetés 10—10 füzetre legcélszerűbben a kiadóhoz (Athenaeum könyvkiadó-hivatala Budapest, Ferenciek-tere 3.) küldhető. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészjelölés. A kovásznai 1. osztályú ref. egyházközségben a Szőts Gerő halálával megürült rendes papi állomás betöltésére a jelölés szép rendben és egyetértőleg junius 25-én folyt le. A jelölő-bizottság igy alakult: az egyházmegyét képviselték : Lázár Mihály főgondnok, Péter Károly esperes és Földes György főjegyző, az egyházközség részéről ott voltak: Deák Sámuel, Gsia György, ButyJca Károly és Deák Albert. Alakulás után az esperesi hivatalhoz beadott pályázati kérések, összesen 19 folyamodvány és mellékleteik átvizsgáltatott. A pályázók közül egy nem találtatott képesítettnek; kettő az 1888. évi egyházi törvény 301. §-sa rendeletének megfelelően nem szerelvén fel pályázati kérését, szintén mellőztetett. E szerint 16 pályázó képesítettnek mondatván ki, ezek közül titkos szavazás utján jelöltetnek: Pap István kocsárdi pap, Bartók Dénes oltszemi pap, Kiss Albert altorjai pap, Zajzon János sz.-udvarhelyi vallástanár, Veres Károly papolczi pap. Cselcine Ferencz gernyeszegi pap, Vajda Ferencz püspöki titkár, és Elekes László n.-enyedi segédtanár. * Lelkészbeiktatás Péczelen. Mult számunkban csak röviden emlékeztünk meg a péczeli uj lelkész beiktatásáról, most utólag tudósítónk a következőkről értesít: Vasárnap, f. hó 25-én volt a péczeli uj lelkész beiktatása fényes közönség jelenlétében, lelkes hangulat közepette. A beiktatást maga Szász Károly püspök ur végezte, ki mellett az uj lelkész három éven át vitte a titkári teendőket. Fél 11 órakor vonultunk be a zöldágakkal feldíszített s fényes közönséggel megtöltött templomba, hol a 235-ik dicséret 1—2. versének eléneklése után kezdetét vette a beiktatási szertartás. Rövid előfohász és ima után Szász Károly püspök ur felemelő beszédben üdvözölte az uj lelkészt s a gyülekezetet, mely újra megtalálta ifjú lelkészében a gondos pásztort. Felmutatta a lelkész magasztos hivatását, mely nem lehet egyéb, mint a Krisztus evangéliumának hű és igaz hirdetése, a lankadatlan munkálkodás, küzdelem minden ellen, a mi csak Isten országa terjedését meggátolni akarná. Beszédét körülbelül e szavakkal végezé: Most vedd fel fegyvereidet; övezd fel derekadat igazmondással ; öltözz fel igazságnak mellvasába; öltsd fel lábaidra a békesség evangéliumának saruit; vedd fel a hitnek törhetetlen paizsát, tedd fejedre az idvességnek tündöklő sisakját, s hordozd szádban a lelki fegyvert, mely az Istennek beszéde. Indulj a harcba, mert harcba kell indulnod, harcba a hitetlenség, a bűn, a közöny ellen. S kezébe vévén a bibliát, igy folytatá: íme átadom az egész fegyvertárt. Legyen ez számodra az élet pusztájában az éltető manna ; a sötét utakon vezérlő lámpás, legyen nyugovásodban fejed alatt párna, mint Jákobnak a kő, s lásd rajta Jákób álmát, lásd a megnyilatkozott egeket s Istennek angyalait alászállani a földre stb. A XG. zsoltár 9-ik versének eléneklése után György László, az uj lelkész tartotta meg beköszöntő beszédét János ev. 5. rész 17-ik verse alapján. Lendületes szavakban vázolta feladatát a gyülekezetben. Munkálkodni akar, de csak szeretet által, mely a hitből fakad s az által munkás. Főelve leend: mindent hitből a szeretet által. Munkára hivta fel gyülekezetét is, hogy vele egyetértve felvirágozhassanak s nemes gyümölcsöket teremjenek. Végül megható szavakban vett bucsut volt főnökétől Szász Károlytól, s kérte továbbra is atyai szeretetét. Majd buzgó ima után felzendült a lelkesedésre hangolt gyülekezet ajkán a 235. dicséret 3. és 5. verse, s véget ért a templomi ünnepély, hogy folytatást nyerjen a fényes ebéden, mely a régi Ráday, most Kelecsényi kastély könyvtártermében folyt le lelkes hangulattal. A 60 terítékű ebéden püspök uron kivül ott volt az egész péczeli intelligencia, sőt a fővárosból is számosan. Ott láttuk Szánthó János esperest, Gönczy Benő gödöllői, Törő Lajos rákos-csabai, Benkő István rákos-palotai, Keresztessy Sámuel hévizgyörki, Sikó Ernő tisza-várkonyi lelkészeket; továbbá dr. Darányi Ignácz s Várady Károly orsz. képviselőket, Freysinger Lajost, dr. Moldoványi Istvánt, Tankó János és Vasváry Benő fővárosi tanárokat s az uj lelkész nagyszámú fiatal barátait. Felköszöntőkben nem volt hiány s az ebéd csak a késő délutáni órákban ért véget. Mindenki avval a szép reménynyel távozott az ünnepélyről, hogy a péczeli egyház, lelkes uj papja gondozása alatt újra virágzóvá leend. Adja Isten, hogy ugy legyen.