Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-22 / 25. szám

mint a mennyitől egy hazáját ugy ismerő férfinak megrezdül a szive. Ő is, mint Petőfi: Szedegeti a sok szép emléket, Mint a méh a virágról a mézet; Minden régi kedves helyet bejár ... »Cserebogár, sárga cserebogár!« Felm éri Lajos. TÁRCZ A. Iskolaügyünk története 1770—1820-ig. (Folytatás.) Ha ezek után már a litteraria commissio munkálatának irányelveit s az elvek kivitelének módját tekintjük, nézetünket felőle röviden a következőkben összegezhetjük. Az elemi és gimnáziumi osztályok, ugy amint itt szerveztettek, kizárólag az akadémiai szakoktatás előkészítő fokául tekinthetők. Ez mindenesetre egyoldalúság volt, mert ily módon a gimnáziumból kilépő, de akadémiai pályára nem készülő ifjak önálló s általános emberi műveltséget, mire pedig a Sturm-féle gimnázium is törekedett, nem szerezhettek. Ez csak ugy lett volna lehetséges, l a a reálismeretek és a hazai tárgyak azon mértékben, melyben azok a közműveltségnek alkatrészét képezték, a középiskola keretében helyet találtak volna. A reálismeretek felkarolására tesz ugyan egy kis lépést a Commissio, midőn a humán klasszikai oktatásnak az ókori földrajz és történelem felvétele által reálisabb alapot ad; de ezek csak a latin irók megértéséhez szolgálnak segédeszközül s e mellett a természeti tudományok egészen hiányzanak. Feltűnőbb azonban a hazai tárgyak mellőzése. Oly korban, midőn a magyar nemzeti szellem elnyomásán fáradozó Mária Terézia Hátiója a gimnázium szervezésénél már némi figyelemben részesíti a magyar nyelvet, magya? történetet és földrajzot, a magyarság védbástyáját alkotó ref. iskolák vezetői nem kívánják a hazai tárgyak felvétele által is erősíteni a magyarság ügyét, s öntudatosabbá tenni a magyar hazafiságot. Ezen tünemény mindenesetre a régi humán műveltség iránti előszeretetben s a megszokás erejében leli magyarázatát. Az erdélyi tanügy szervezete tehát megmaradt a régi humánisztikus iskola alapján, de a kivitel, a módszer tekintetében nevezetes előhaladást tett. Mert elő íaladásnak kell már azt tekintenünk, hogy e munkálat az összes erdélyi református iskolákat egyöntetűen szervezte; ha szinte nem helyeseljük is azt, hogy az egyformaságot oly szélsőségig vitte, hogy még az órák egy időben tartásáról is rendelkezett a különböző tanodákban. »Nevezetes előhaladásra mutat — mondja P. Szathmáry Károly a Bethlen f'őtanoda történetében — az óraválasztasi szabadság is a felsőbb osztályokra nézve, melyet érett ifjaknál kétségtelenül csak haszonnal lehet alkalmazásba venni.« Végre nem tudom eléggé helyeselni azon utasítást, mely a tanároknak kötelességévé teszi, hogy tárgyaik irodalmára nézve tájékoztassák hallgatóikat, hogy így az ifjúság ne csak cursus-tudomány, hanem forrástanulmányon alapuló ismeret szerzésére törekedjék. A vásárhelyi litteraria commissiónak korszakunk kezdő évében léptetett tanterve érvényben volt az összes erdélyi iskolákban a korszak utolsó esztendejéig. Ekkor, t i. 1819-ben az enyedi főiskola tanárai űj tanrendszert készítettek, mely az elöljáróság által elfogadtatván, 1820-ban »Norma discendi in Collegio scholarum Alba-n.-enyediensi« cím alatt megjelent és életbe lépett. Ez uj szervezeten nagy mértékben meglátszik a Ratio Educationis hatása. Alapul ugyan a régi humánus irányú iskolát vette, de a reál- és hazai tárgyú ismeretek felkarolása által a régi keretet jó részben uj tartalommal töltötte meg s a gimnáziumi oktatást gyakorlati irányba terelte. Ugyanaz az utilitárius szellem, mely a R. E.-t jellemzi, hatja át a Norma discendi intézkedéseit is. Kitűnik ez mindjárt a bevezetésben a latin nyelv tanításának céljáról tett kijelentéséből. Nem mint klasszikus római irók megértésére szolgáló eszközt, hanem mint a tudományos és társadalmi élet convencionalis nyelvét tekinti a latin nyelvet; sőt épen a klasszikus irók szolgálnak eszközül a gyakorlati latinságnak minél tökéletesebb elsajátítására. Ellenben a görögöt, melyből gyakorlati hasznot meríteni nem lehetett, csak oly mértékben vette fel, amenynyi a régi irók megértéséhez szükséges. Szintén gyakorlati célból kivánta a Norma a német nyelv tanítását is. »Minthogy — mondják a szerkesztők — a német nyelv is, nemcsak a tudományok mezején való szélesebb ismeret, hanem hazánknak a birodalommal való összeköttetéseiért is elkerülhetetlen, különös figyelemmel kívántuk azt is előmozdítani és arra annyi időt szabni, hogy haszonnal és előmenetellel taníttathassék.« A Ratio E. példájára a Norma készítői is tekintetbe veszik a tanulók közelebbi és távolabbi célját s e végből a reáiis irányű tárgyakat is az eddiginél nagyobb figyelemben részesítik. »01y nagy különbségében a tanulóknak, valamint sorsuk, ugy céljaikra nézve is, nem mellőzhettünk el az élet különböző állapotjaira nézve szükséges semmi tudományt. Azokat, melyek az ismeretet szélesíthetik s azokat is, melyek vallásra, kegyességre és jó erkölcsökre vezetnek, a leggyengébb korszakon elkezdve, ugy igyekeztünk mindig szélesítve kiosztani, hogy akármikor haszonnal hagyhassák el főiskolánkat; akik pedig a kurzust kinövik, mindazokkal az ismeretekkel, melyekkel akármely renden a hazában hasznos tagok lehetnek, bírjanak.« Azonban a reáliák felvétele s mellettük humanióráknak a régi terjedelemben való fentartása mellett a gimnáziumnak 8 osztálya nem látszott elegendőnek. Itt már nem követte a Norma a Ratio példáját, mely a gimnáziumot 5 osztálylyal szervezte; sőt ellenkezőleg az eddigi nyolc osztály helyébe 9-et állított a következő nevek alatt: elementaria, conjunctica, grammatica, syntactica, német, rhetorica, poetica, oratoria és suprema humanitatis. Ha már a gimnázium szervezésénél a gyakorlati élet követelményei figyelembe vétettek, természetes, hogy ezek elől a szakoktatással foglalkozó akadémia sem zárkózhatott el. A Norma készítői csak következetesen cselekedtek, midőn a közönséges gyakorlati életre kilépő ifjak számára a felsőbb oktatás keretében egy kétéves encyclopaediai kurzust szerveztek. Ennek tárgyai voltak az I-ső évben : vallás, éneklés, számtan, földrajz, hazai történet, írásbeli gyakorlatok, különösen ügyleti irálytan; a II. évben: a vallás dogmatikai része, éneklés, házi állatok ismertetése és gyógytan, mértan, természettan, géptan, árutan, jogi encyklopaedia és Írásbeli gyakorlatok. A tudományos, ugy egyházi, mint világi pályára készülő ifjak két évig az úgynevezett filozofiai osztályokban együtt hallgatják »azon tudományokat, a melyek miden embernek egyformán szükségesek«. Ezután a világi pályára lépők ujabb két évi politikus kurzusban hallgatják azon tudományokat, melyek csak a politikai pályára készülőknek szükségesek; az egyházi pályára lépők pedig szintén két évig a theologiai kurzusban a theologiai tudományokat tanulják.