Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-22 / 25. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szcrkeszlőség: IX. Icerttlttl, fipa-tUra szánt, hová a késiratok cimzendök. Hindő'hivatal : Hornyánstki/ Viktor könyvkereskedést (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési fira : Félévrt: 4 frt SO kr ; egész érre : 9 frt, JCt/ycs i>ií»i ára ítO kr. Felhívás előfizetésre. © A 72-ik félévre nyitunk előfizetést, bizalom­mal kérve olvasóink támogatását. Válságos időket élünk. Átalakulás küszöbén állunk. Az egyházpolitikai reformok jelentékenyen meg fogják változtatni az egyházi életet és tevé­kenységet. E változásokra készülnünk kell. Első sorban a sajtóban. Lapunk igyekezni fog, hogy a rá váró munkában megállja a helyét. Sürgetjük tovább is az evangélizálást. Ez legyen iránytűnk az átalakulásban, erőforrásunk a munkában, fegyverünk a küzdelemben, remény­csillagunk a győzelemre. Mert az evangelium Istennek hatalma, mely meg nem szégyenülhet. Az evangélium ereje alapította az egyházat, az reformálta, az fogja megtartani és megerősíteni az idők válságai között is. Fel a munkára! Isten nevében, az evangé­liummal felfegyverkezve! Lapunk előfizetési ára félévre 4 frt 50 kr., negyedévre 2 frt 25 kr., szegényebb lelkészek­nek a szokásos kedvezménynyel. Az előfizeté­sek Hornyánszky Viktor nevére címezve, a kiadó­hivatalba (Budapest, Akadémia bérháza) kül­dendők. Eddigi előfizetőinknek az új félév két első számát megküldjük, a többieket csak akkor, ha az előfizetést megújítják. Hornyánszky Viktor kiadó. Szöts Farkas fel. szerkesztő. Változások küszöbén. III. A vallások szabad gyakorlatáról szóló tör­vényjavaslat, ha törvényerőre emeltetik, megadja a jogot az u. n. szektáknak is a szervezkedésre. Hát ezek a szekták eddig is nagyon kellemetle­nek voltak nekünk és igen sok bajt okoztak, de veszedelemmel nem fenyegettek, mert hivatalo­san azért hozzájuk csatlakozott híveink mégis csak hozzánk tartoztak s adófizetésre kötelesek voltak. De ha egyszer ők is szervezkedhetnek; hiveik a bevett felekezetek kötelékéből, azok ter­hének viselése alól kiléphetnek, nagy virágzásra fognak emelkedni — a mi rovásunkra. Annyira, hogy Schwalm Gy. az »Ev. Egyház és Iskola® egyik számában ezek egyike, a nazarénizmus miatt megsemmisüléstől félti egyházát. De mi is mindnyájan, ha ilyen sötétnek nem látjuk is a jövőt, bizonyára valami rózsásnak sem. Fülünkbe hangzanak azoknak a lelkészeknek pa­naszai, a kiknek egyházát már megtámadták ezek a szekták. Tudjuk, milyen ellenállhatatlan erővel terjednek mind tovább-tovább, mint kerítik háló­jukba a gyengébb lelkeket s mint nem hasz­nál ellenükben semmi szer, sem prédikálás, sem cura pastoralis, sem szép szó, sem zsandár. De hát miben van nekik ez az óriási ere­jük? Első tekintetre azt hinné az ember, hogy a »nem adózunk« elvében; pedig nem, mert tényleg akkora, sőt sokszor nagyobb terhet vi­selnek, mint a mi hiveink, s ezen kivül még a mi egyházunk adóját is behajtják rajtuk. Es a hol nincs is nekik valamilyenes egyházi szer­vezetők, s nem fizetnek egyházok fentartására rendes járulékot, a sok jövő-menő próféta any­nyiszor igénybe veszi vendégszeretetüket, hogy bizony a mit igy megebédelnek, megvacsorál­nak, az is felér két-három esztendei adóval. De miben van hát erejök?

Next

/
Oldalképek
Tartalom