Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-01 / 22. szám
szaru PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerUeszlSftég;: IX. kerülvt, Pipa-utca 23. .teám, hová a kéiiratok cimzendök. Kiadd.hivatal : Hornyánstky Vilctor könyvkereskedése (Akadémiai bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési Ara : Félévre: 4 frt SO kr ; egész érre : 9 frt. Mgya **ém ára 20 kr. A legújabb vallásügyi törvényjavaslat. Május 17-dikén terjesztette be gróf Csáky Albin a képviselőház elé, terjedelmes indokolás kíséretében, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatot. »Történelmünkben, sőt a civilizáció és humanizmus történetében örök emlékű lesz e nap. Nevezetesebb és emlékezetesebb az 1790/91 : XXVI. és az 1848: XX. törvénycikkek benyújtási napjánál.« Ilyen és hasonló lelkesült szavakban méltatták e tagadhatlanul nevezetes mozzanat jelentőségét a liberális lapok vezércikkírói. Nem ily lelkesült hangon ugyan, de teljes komolysággal méltatja átalánosságban e javaslatot e lapok mult számának vezércikke, megdicsérvén a megdicsérendőket, de rámutatván a hiányokra is. Tagadhatlan, hogy e törvényjavaslat benyújtása nevezetes határpont, kiemelendő jelzőoszlop az igazi szabadelvű haladás utján s mint ilyet, örömmel üdvözli azt a liberalizmus minden igaz barátja. »Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmának korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja.« A reformátorok által újra hirdetett magasztos evangéliumi elv megvalósulását látjuk és köszöntjük a javaslat ezen legelső alaptételében. Elvi szempontból tehát legkisebb kifogásunk sem lehet a javaslat ellen. Egészen másképen áll a dolog, ha a hazai törvényhozás történeti fejlődése szempontjából veszszük birálat alá e javaslatot. E tekintetben ki kell mondanunk, hogy a jelen javaslat határozott ugrást képez a természetes és logikus továbbhaladás pályáján. A történelmi fejlődés alapján marad ugyan, a mennyiben nem szakít a bevett vallások rendszerével, de adós marad épen ezen ..bevett vallások függő kérdéseinek megoldásával. Pedig az 1868: LIII. törvénycikk egész határozottsággal, félre nem érthetőleg kijelöli a vallásügyi törvényhozás természetesen következő feladatát a következő szavakban: »Addig, mig a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény utján átalánosan szabályoztatnék az 1848: XX. törvénycikk alapján . . .« A törvényhozás legelső teendője tehát a bevett vallásfelekezetek egyenjogúságának törvények általi szabályozása lett volna s csak ezután kellett volna következni az eddig törvényen kivül álló szektákra és a felekezetnélküliekre vonatkozó törvényeknek. A mostani törvényjavaslat indokolása elismeri ugyan, hogy »a jelen javaslat törvényerőre emelkedése esetén is számos kérdés marad még fenn, melyeknek törvényhozási megoldása a jövő feladata leend«, a megoldandó kérdések részletezésénél azonban épen a legfontosabbakat, a legégetőbbeket hallgatja el. Azonban az indokolásban is említett »gyakorlati szükség« mihamarabb elementáris erővel fogja felszínre vetni a még most is elhallgatott, elmellőzött kérdéseket! Egy mindenek felett bizonyos: mentől tovább halasztják, annál nehezebb lesz e kérdések helyes megoldása. Röviden szólva: mi természetesebbnek, üdvösebbnek és szükségesebbnek tartottuk volna, ha az állam, illetőleg a törvényhozás a bevett vallásfelekezetek palotáját építi fel és rendezi be teljesen, mint hogy ezt befejezetlenül és rendezetlenül hagyván, az elismerendő szekták és a felekezetnélküliek számára épít még »két hajlékot«. De hát ezen már tul vagyunk. A »két hajlék« csakhamar fel fog épülni s bizony ide sokan át fognak költözni a rendezetlen és befejezetlen »palotából«. Ott hagyják pedig sokan e palotának nem azon lakosztályait, melyek felett az egyes vagy kettős kereszt áll, hanem azokat, melyek felett a csillag ragyog vagy a kakas őrködik. Kép nélkül szólva: az elismerendő felekezetek tagjaik túlnyomó nagy részét a protestáns egyházaktól fogják elhódítani.