Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-12 / 2. szám

Hiviere súlyos anyagi megpróbáltatást mért az 1863. évi aszály, mely után a sarkadi plébánossal, Püspökv Alajossal együtt takarékmagtár felállításán munkálkodott. Mikor pedig 1866. május elsején leégett a szép református templom s a város egy része, országszerte adakozásra szólította fel a magyarságot s oly sikerrel, hogy a paplak udvarán összetákolt szinből, hol szivrebatő imáival és beszédeivel nem egyszer ríkatta meg biveit., 1868. szeptember 25-én már a tetővel ellátott, restaurált templomban folytathatta papi teendőit, 1880. junius 20-án pedig már a régihez hasonló módon újra fölépített toronyra is föltétethette a gombot és a csillagot. Osváth Imrének, Püspökv Alajos plébánosnak, Márki János tiszttartónak, Trajánovics Ágoston gyógyszerésznek és Szacsvay Elek főjegyzőnek, leginkább pedig a józaneszü s a jó tanácsra most már szivesebben hajló népnek az érdeme, hogy a nagy tűzvészen okulva, Sarkad mintegy újra született. Azelőtt öt-hat cserepes ház volt az egész városban, most egész utcasorok vannak cserepes házakból; divatba jött a tüz-, jég- és viz ellen való biztosítás, az életbiztosítás, társulatok, kaszinó és olvasókörök alakítása, padlók, sőt ujabban kövezet lerakása, néhány útvonalat megjavítottak, takarékpénztárt, felsőbb népiskolát állítottak, gépek és modern gazdasági eszközök divatba jöttek s mióta megnyílt a vasút és megtörtént a tagosítás, a miben nem csekély érdemük van a megnevezetteknek, azóta valóban uj és egészségesebb életirányt köveinek a sarkadiak, kik a földművelésen kivül most már iparral és kerekedéssel is kezdenek foglalkozni. S nincs mozgalom, melyben a vezérek közt ott ne látnók Osváth Imrét, ezt a galambősz, szép embert, a kit az élet annyi súlyos csapása közt sem hagyott el lelkének örökös derűje, s a ki mindenütt jó példával, jó tanácscsal járt elől, hogy kényelemre hajló magyar hiveit haladásra, kitartásra serkentse. S a városból, mely a hatvanas években betyárságáról volt nevezetes, a legderekabb alföldi mezővárosok egyike lett, mely megszerezte már haladásának biztos föltételeit. Senkitől sem követelhetni, hogy számon tartsa a közkatonákat; de »tiszteljétek a közkatonákat! Nagyobbak ők, mint a hadvezéreké Erős községek alkotják az erős Magyarországot s hálát érdemelnek azok az egyszerű emberek, kik hirrel, névvel sem törődve, önzetlenül s nagy tűzzel, odaadó lélekkel teljesítik föladatukat. Egyébiránt Osváth Imre nevét széles körökben ösmerték; 15 évig alesperese, 18 év óta főesperese volt a szalontai egyházmegyének, a debreczeni theoligia vizsgálóbizottságnak tagja s a tiszántúli egyházkerületi gyűléseknek és az egyetemes zsinatnak tisztelt alakja; tavaly még megjelenésével nagy tiszteletet és feltűnést keltett a ref. zsinaton, hol mint a református papság Nesztorát, gyermekei tisztelettel környezték. Tagja volt Biharmegye és Sarkad városa képviselő testületének is. Márki Sándor. IRODALOM. ** Orációk és halotti beszédek Irta néhai Révész Bálint, sajtó alá rendezte és kiadta Csiky Lajos, theol. akadémiai tanár. III. kötet. Debreczen, 1892. ára 2 frt 10 kr. — Temetési beszédek gyűjteménye, összegyűjtve a nagynevű prédikátor és püspök irodalmi hagyatékából. A 279 lapra terjedő kötetben van hét oráció, köztük a szoboszlai Pap István és gróf Teleki László fölött elmondottak ; 25 halotti beszéd, különböző korú és rendű férfiak és nők fölött elmondva. Révésznek közönségünk által jól ismert, fényes tulajdonságai eme gyűjteményben is felfelcsillannak, de egyszersmind gyengébb oldalai is felismerhetők. A kiadó a beszédeken csak annyi változtatást tett, hogy a Debreczenben és vidékén szokásos, úgynevezett életiratot és alkalmazást nagyobb részt kihagyta belőlök. mert annyira telve vannak azok csak az elhunytra és családjára vonatkozó egyéni vonásokkal, hogy más esetekben nem igen volnának használhatók. Csak az oráciőkban tért el ettől a helyes elvtől, hogy mégis egy pár példát nyújtson az áldott emlékű szerző temetési modorára. Ez az ujabb kötet is a kiadónál, Csiky Lajosnál szerezhető meg, Debreczenben. Ajánljuk a lelkésztársak figyelmébe. ** Kérelem. Tisztelettel felkérem mindazon urakat, kiknek a Jancsó Sándor és Nagy Károly »Kálvin« cimü munkájára előfizetési felhívást küldöttem, hogy azt rövid időn szíveskedjenek vagy kitöltve, vagy üresen hozzám visszaküldeni, hogy a nyomtatandó példányok száma felől tájékozhassam magam és a nyomatást megkezdhessem. — Nagv-Enyed, 1893. január 8-án. Baldi Károly, kiadó. ** Értesítés. A Csiky-fele »Hit, remény, szeretet* cimü imakönyvnek az ára vászonkötésben 1 frt, aranyozott finom bőrkötésben tokkal 2 frt; a Farkas Sándor szerkesztette »Gyermek-lant« 25 kr. Budapest, 1893. jan. 9. Tisztelettel Gladischefsky Károly. lelkész, Alkotmány-u. 15. ** Tanügy cim alatt uj népoktatásügyi orgánum indult meg Vaday József, békési tanító szerkesztésében, a Corvina-könyvnyomda kiadásában, B.-Csabán. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én, előfizetési ára egész évre 3 forint; az előfizetés B.-Csabára a Corvin-nyomdához küldendő. A csinos kiállítású 1-ső számban a lap céljául ezt tűzi ki: társadalmi téren kultiválni a tanügy és a tanítók érdekeit. ** Hivatalos Közlöny cim alatt a m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium f. évi január 1-én hivatalos lapot ad ki, mely közölni fogja az ügykörébe eső általános rendeleteket, az elvi határozatokat, a személyi hireket és a hivatalos pályázatokat. Megjelenik Jiavonként kétszer, minden hó 1-én és 16-án, de szükség* "esetén többször is. Előfizetési ára egész évre 2 frt 50 kr.,' egyes szám ára 10 kr. Megrendelések és előfizetési pénzek Lampel R. (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedésébe (Budapest, Andrássy-út 21. sz.) küldendők. — A szerkesztőségünkhöz beküldött 1-ső számban rendeletek, elvi jelentőségű határozatok, közlemények, személyi hirek és pályázatok vannak. A »Hivatalos Közlöny« megszerzése minden fokozatú tanügyi hatóságnak, az elemiektől föl az akadémiaikig nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is. ** A marostordamegyei tanító-egyesület Évkönyve a napokban hagyta el a sajtót. Csaknem 12 íves vaskos füzet, mely e tevékeny tanító-egyesület 1886— 1892. évben kifejtett működésével számol be. A kötetet Lakatos Sámuel, tanító-testületi elnök szerkesztette s benne a következő cikkek vannak: A tanító-testület (1886—1892.) története, Gönczi János jegyzőtől; Gróf Széchenyi Tstván emlékezete, Deák Lajos kir. tanfelügyelőtől; A népiskolai záróvizsgálatokról, Benke Zsigmond (m.-báródi állami isk. igazgatótól); A nyelvjárások és az irodalmi nyelv, Lakatos