Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-04 / 18. szám

Mezőtúrra csakugyan Összehívta esperes ur az értekezletet »az épületterv megállapítása, az iskola előállítási s fentartási költségeinek honnan s miként fedezése* végett. Most már az ügy lelkes barátai azt hitték, hogy ezen értekezleten egyhangú megállapodásra jutunk a főkérdésekben; sőt már az iskolának alkalmas telkeket is kerestünk. Azonban megint csalódtunk. Mert a Kolozsi Mór kunhegyesi mérnök ur által készített szép épülettervrajznak s költségvetésnek — némi módosítással — elfogadásra ajánlása, s Győry Lajos urnák Miskolczon a helyszínén tett tanulmányon alapult részletes s mindent felölelő ismertetése után, mikor a Mezőtúr által felajánlt összegen felül szükségelt költség előteremtésére tértünk, nagy meglepetésünkre kijelenté esperes Dorogi Lajos ur és az egyházkerület s egyházmegye elhatározása ellenére is csak polgári vagy ipariskolát felállítani javasolt egyházmegyei főjegyző Győry Lajos ur, hogy az egyházmegye csakis erkölcsi támogatással járulhat a felsőbb leányiskolának Mezőtúron felállításához, mert a mezőtúri ajánlatok mellett szükséges költségek elfogadására nem lehet a gyülekezeteket kényszeríteni. S midőn e méltó indignációval fogadott esperesi s főjegyzői kijelentésre a nőnevelés s különösen a felsőbb leányiskola ügye iránt kiváló érdeklődést tanúsító Turgonyi Lajos lelkész elkeseredve ugy nyilatkozott. »Köszönjük az egyházmegyének erkölcsi támogatását, s ezt kérjük is, de abból nem építünk felsőbb leányiskolát, sem tanárokat s tanárnőket nem fizethetünk* stb,: esperes ur által megrovatott az egyházmegye erkölcsi támogatásának oly rideg kicsinylése miatt. Az erre következett vita pro et contra erős hullámokat vert. Végre esperes ur az értekezletnek az egyházmegyei gyűlés elébe terjesztendő végleges megállapodását körülbelül ezekben foglalta össze: 1. Mezőtúron felsőbb leányiskola állíttassák internátussal berendezve, egyelőre négy osztálylyal, az épület azonban már eleve akként építtessék, hogy ezen épületben a kezdetben négy osztályú felsőbb leányiskola a fejlődés szükségéhez képest hat osztályúvá kiegészíttethessék. 2. Kéressék fel az egyházmegyei közgyűlés, hogy ezen felsőbb leányiskola szükségleteinek fedezéséhez lélekszám arányában megajánlandó önmegadóztatás utján járuljon addig is, mig a szükségletek fedezésére megfelelő tőke gyűjtetik. 3. Kéressék fel a mezőtúri ev. ref. egyház, hogy ezen felsőbb leányiskola részére szükséges telek megjelöléséről, illetve javaslatba hozásáról, gondoskodjék. Ez a véleményes javaslat terjesztetett az egyházmegye ápril 12-én Törökszentmiklóson tartott gyűlése elibe. E fölött azután megeredt a szónoklatok árja. A felsőbb leányiskolának Mezőtúron minél előbb felállítása mellett az egyházmegyének anyagi támogatásával is, többen igen szép beszédeket tartottak. De hát hiában, mert nagyon tetszett az ellene küzdők azon kijelentése, hogy a népre ujabb terhet rakni nem lehet, mert ugy is annyi az adó, hogy leroskad alatta, szóval tetszett nagyon a nem fizetés hangsúlyozása. És nagyon feltűnő volt, hogy ezt különösen a kisújszállási és karczagi képviselők — tisztelet a kivételeknek — hangoztatták leginkább. Hosszas vita után — mihez Horthy segédgondnok ur most feltűnést keltőleg nem szólott — az lett a határozat, hogy az ezen ügyben már működött bizottság csináltasson egy szerényebb iskolaépületi tervrajzot és költségvetést, s mutassa ki, hogy a Mezőtúr által a felsőbb leányiskola felállítására ajánlt 70—80 ezer frton felül mennyi lenne még a szükségelt összeg. Továbbá ezen összeghez való járulásra elnökileg szólíttassanak íel a gyülekezetek elöljárói és a tehetősebb reformált úrnők. Majd azután az egyházmegye dönt, hogy felállítja-e vagy sem a felsőbb leányiskolát. Oda ért tehát hosszas vajúdás után a hevesnagykunsági egyházmegye, a honnan el kellett volna indulnia. Mert hiszen jól tudta, hogy nincs kapitálisa, mégis elhatározta a felsőbb leányiskola felállítását, jól tudta, hogy kölcsönt nem kaphat, csak maga erejére támaszkodhat, most még sem akarja felhasználni, elégnek tartva az erkölcsi támogatást Mezőtúr részére, mely páratlan áldozatkészséget tanúsított a nőnevelés iránt, mely épen azért semmiképen sem érdemli meg a hideg s visszataszító elbánást, miben részesíttetett. Félő. hogy Mezőtúr lelkes közönsége, mely ezen szép ajánlata óta, hatosztályu gimnáziumának nyolc osztályúvá tételét is elhatározta 1400 forint fizetést állapítván meg tanárai részére, melynek 24 reform, népiskolája van 700 forinttal javadalmazott tanítókkal, s 400 frttal díjazott tanítónőkkel, megunva az egyházmegyének vele szemben tanúsított rideg elbánását, vissza veszi a felsőbb leányiskolára tett ajánlatát, s felépíti, a mire a tanfelügyelő által évek óta szoríttatik, a felsőbb polgári leányiskolát. Akkor azután jó éjszakát neked hevesnagykun-1 sági egyházmegyei ev. ref. felsőbb leányiskola. Nemo. TÁRCZ A. Iskolaügyünk története 1770—-1820-ig. (Folytatás.) II. A református iskolák beltörténete. Elemi iskolák, kollégiumok és partikulák. Református egyházunk által a mult század végén fentartott iskolák háromfélék voltak. Alsó vagy elemi iskolák, melyekhez járultak nagyobb városokban a különálló leányiskolák; gimnáziumok és kollégiumok. A protestántizmus virágzása korában, a XVI. XVII. századok folyamán minden kis falu, melyben gyülekezet alakult, el volt látva népiskolával is. Népiskoláknak nevezhetjük a református elemi iskolákat, mert bár mai értelemben vett öncéllal nem birtak s csak az egyház céljainak eszközéül szolgáltak is, mindazáltal az egész népre hatni, a biblia megértéséhez és a vallásos eszmék felfogásához szükséges elemi ismeretekkel minden keresztyén szüle gyermekét ellátni törekedtek. A XVIII. században valamint a nyilvános istenitisztelet, ugy az elemi iskolák is az artikuláris helyekre szorultak és igy számuk tetemesen megfogyott; az államkormány nyomása pedig a meglevőket is akadályozta fejlődésükben. 1770., még inkább pedig II. József türelmi rendeletének megjelenése után, tehát épen korszakunk kezdetén megkönnyebbült egyházunk felett az államhatalom nyomása és szabadságot nyertek őseink uj egyházaknak s ezekkel együttt uj iskoláknak is alapítására. Valamint számos templomunk épült József uralkodása alatt az egész magyar hazában, főként pedig a dunántuli vidékeken, hol a katholikus reakció a Habsburgok fenhatósága alatt sikeresebben tudta elnyomni a protestáns egyházat: ugy számos iskolánk is a nagy császár felvilágosultságának élő bizonysága. A régi iskolák együtt támadnak fel a régi egyházakkal; a pappal együtt érkezik ismét az iskolamester az újból szervezett egyházakba, amint ezt Keresztesi József Naplójában Nagyváradról olvassuk, hol a derék Keresztesi-