Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-13 / 15. szám

És pedig: 50 frton alul marad 50—100 frtig terjed 100—150 » 150—200 > 200—250 » 250—300 » 173 tanító illetménye 449 » » 895 1670 1472 1129 A felsorolt adatok egybevetéséből kitűnik, hogy a törvényjavaslat 5278 néptanítónak illetményeit javítja meg, és pedig 173 tanítóét 250, 985 tanítóét 200 és 1472 tanítóét mintegy 100 frttal. A korpótlékok életbeléptetése pedig az összes tanítók felének javítja meg eddigi helyzetét, ugy, hogy a lakáson és kerten kivül a tanítók minimális illetménye az ötödéves korpótlékokkal 510 frtig emelkedhetik, ezzel együtt emelkedvén a nyugdíj is. Kiszámítja a bizottság végül azt is, mennyibe kerülne a törvényjavaslat által megállapított 300 frtosnál nagyobb, négy—öt vagy hatszáz frtos minimumnak a fixirozása. Az alapfizetésnek 400 frtra kiegészítéséhez (10,025 állás után) szükséges lenne 1.44. ,334 frt (a 300 frtig való kiegészítés 603,455 frtba kerül); ha ezeknek a tanítóknak s az 1258 állami elemi tanítónak fizetése, továbbá a 400-500 frt közti állások fizetése 500 frtra emeltetnék, ehhez (13,860 állás után) 2.682,521 frt lenne szükséges; ha pedig ugy ezeknek a tanítóknak, mint az 500— 600 frt közti állásoknak fizetése 600 frtra emeltetnék, ez 4.271,171 frtot venne igénybe. Mindezek a bizottsági jelentés szerint »erősen bizonyítják a háromszáz frt minimum mellett való állásfoglalás helyességét«. Mi ismételten hangsúlyozzuk, hogy a 400 forintos minimum a tanügy érdekében felette kívánatos, méltányos és helyes, s azt hiszszük, hogy államháztartásunk ereje is megbírná. Ez irányban most a 12-ik órában még egyszer tisztelettel emeljük fél kérő szavunkat a nemzet törvényhozóihoz. Hatalmas lendületbe hozná ez a népiskola ügyét, a törvényjavaslatban kontemplált »hatályosabb állami felügyelet« nagy lökést adna a nemzeti iskola ügyének s ezzel a magyarosodásnak, a tanítóságot ujabb erős kötelekkel csatolná a kultura terén való apostolkodáshoz, az egyházi és községi iskolafentartókat nemes versenyre ösztönözné, szóval ujabb eleven erőt oltana meglankadt népnevelési életünkbe. Elismerjük, hogy a törvényjavaslat jelen alakjában is jelentékeny haladást jelez, mert ötezernél több tanító nyomorának véget vet: de a 400 frtos minimum 10 ezer tanítót juttatna tisztességes existenciára, megelégedésre s fokozott tevékenységre és ugyanannyi iskolát emelne ki abból az elesettségből, melybe tanítóik elkedvetlenülése miatt sülyedtek. Ez az értelmi és erkölcsi haszon pedig megéri azt a 800 ezer frtot. V. F. A debreezeni tanárértekezlet. Tehát »egyesültünk]* A tiszántúli ev. ref. iskolai tanáregyesület szatmári közgyűlésén a derék sárospatakiak indítványára elvben kimondott tanári unió eszméje, a mindnyájunk által felette szükségesnek tartott »Magyar prot. tanáregyesület* ügye a megvalósulás stádiumába jutott az ápril 6-án Debreczenben tartott tanárértekezleten. A megvitatott alapszabályokban s a jelen volt kerületi követek, illetve meghívott lutli. testvéreink lelkes hangulatában oly támpontot nyert az egyesület, a melyen haladva biztosan eljut a maga kitűzött célja felé, mely is a magyar prot. tanügy, különösen pedig a közép-és felsőbb iskolák oktatásügyének előmozdítása és prot. szellemben való fejlesztése s a prot. tanárok testületi érintkezésének és közös érdekeinek előmozdítása. A szatmári gyűlés által kiküldött központi választmány az alapszabályok elkészítésével derék és maradandó munkát végzett, s ugyancsak tapinlatos és helyes dolognak bizonyult a luth. testvérek meghívása is az értekezletre. Maradandók lesznek azok a benyomások, a melyeket Debreczenben az impozáns főiskola s annak intézményei és intéző körei felől nyertünk s hiszszük, hogy azok csak javára lesznek a prot. közügynek, főleg a Magyar prot. tanáregyesület megalakulásának és szerencsés kivitelének. A tanárértekezlet Géresi Kálmán elnöklete alatt a főiskola kistermében értekezett. Ott láttuk Szakács Mózest a sz.-udvarhelyi, Busa Jánost és Radácsi Györgyöt a s.-pataki, dr. Horváth Józsefét a pápai, Zwarinyi Sándort és Bruclcnert a késmárki és dr. Szlávik Mátyást az eperjesi közép- és főiskola képviseletében, valamint Elek Lajost, Joó Istvánt, Csiky Lajost, dr. Erdős Józsefet, dr. Bacsoni Lajost. Kulcsárt, Tüdőst és Sinkát a debreezeni főiskolai tanárok sorából. Géresi Kálmán elnök a Magyar prot. tanáregyesület historiumát illető megnyitója után Elek L. előadó a kibocsátott felhívásokra érkezett jelentkezések statisztikai adatait ismertette, a melyekből kitűnt, hogy a 2 prot. egyházba 46 prot. tanárkar közül 304 tanár tagul ajánlkozott, a 79 prot. tanárkar többi része hol pártolólag, hol kitérőleg, vagy egyáltalában nem nyilatkozott. Az ágostaiak közül a leglelkesebben karolta fel a tanáregyesület eszméjét az eperjesi, késmárki és budapesti iskola tanárkara. A ref. jelentkezők száma 222, az ágostaiaké 73. Az erdélyi szász iskolák a felhívásra hallgatással válaszoltak. A statisztikai adatok alapján Radácsi és Sslávik indítványára újból is kimondatott a Magyar prot. tanáregyesület megalkotásának a szükségessége és jogosultsága s az előkészítő értekezlet azonnal hozzá is látott az eredetileg erős központosító jellegű alapszabályi tervezet felolvasása és megvitatásához. Az alapszabály-tervezet felolvasásánál, a melynek megállapított szövegét lapunk következő számában közöljük, nagyobb vitát keltett az egyesület központjának, illetve székhelyének érzékeny természetű kardinális kérdése s Busa F. és Joó i. lelkes felszólalására s mindnyájunk megelégedésére a központ kérdése elejtetett azzal a tétellel. hogy »az egyésület ügyviteli székhelyét 6 évenként a közgyűlés határozza meg.« Az alapszabályok szerint az egyesület alapító, tiszteletbeli, rendes és pártoló tagokból áll, az egyesület organumai a közgyűlés, a választmány 9 székhelyi és 27 vidéki taggal, az ügyviteli bizottság s a szakosztályok, az elnök, főjegyző és a pénztárnok az egyesület székhelyéről, a többi hivatalnok a rendes tagok közül általában a paritás elvének lehető szemmeltartásával választandó, s végül Radácsi indítványára a tankönyvbírálat s a tantervre való felügyelet is felvétetett az egyesület céljai közé. Végül kimondatott az alapszabályok kínyomatása, s azoknak az egyes tanárkarokkal való közöltetése, továbbá a kötelező erejű aláírások megszerzése, illetve az egyesületnek most már végleg való megalkotása. Az alakuló gyűlés Elek L. indítványára a tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesület gyűlésével egy-