Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-02 / 9. szám

milyen modorban adja, hogy az prédikáció ne legyen. Ezt az akadályt azzal lehetne leginkább elhárítanunk, ha azokat az előadásokat és felolvasásokat, melyek ugy Pesten, mint Gyomán tartattak és tartatni fognak, kis röpiratokban közrebocsátanánk, részint, hogy ezek tájékoztatókul szolgáljanak, részint, hogy a viszonyokhoz képest egészben is felhasználhatók legyenek. Ezeknek kinyomatása és közrebocsátása pedig a »Protestáns irodalmi társaság« feladata lenne ugy, hogy ezt minden lelkész ingyen, vagy legfeljebb kiállítási áron szerezhetné meg. Papp Károly. Falusi gondolatok a polgári házasságról. * Hazánkban darab idő óta a polgári házasság kérdése a közvéleményt annyira foglalkoztatja, hogy mellette minden más kérdés háttérbe szorul. A védők szintúgy, mint az ellenzők a legkülönösebb érveket, olykor inkább okoskodó, mint okos érveket hoznak elő, melyek annálfogva oly meddő viták, melyeknek nincs semmi értékük és eredményük, mert igénytelen falusi gondolatom szerint a polgári házasság hazánkban ez idő szerint aligha fog törvényerőre emelkedhetni. Megmondom az okát, hogy miért ? Mert semmiféle minisztérium, bármely párthoz tartozzék, a polgári házasságra nézve nem fog oly bölcscségkövet feltalálni, hogy ennek behozatala uj terhet ne rakjon a nép vállaira. Rendezett tanácsú városokban ez ugyan megtörténhetik a házasok nagyobb anyagi terheltetése nélkül, de az is teher lenne rájuk nézve, ha a tanukkal a városházánál kellene jelentkezniük beiratás végett. De hát azon nagyszámú községekben, hol sem jegyző, sem orvos, sem alsó gimnáziumi osztályt végzett egyén nem létezik, mikép volna ez kivihető a nép megterheltetése nélkül ?! Ha pedig a minisztérium mind e mellett is ez országgyűlés folyama alatt, erkölcsi befolyásolással képes volna a polgári házasságot törvény erejére emelni: akkor biztosra vehető, hogy a nép ítélni fog a képviselők felett s mérlegbe fogja vetni, hogy a polgári házasság által elért előny ellensulyozza-e a vele járó uj terheket ?! Ez indokból azokra nézve, kik ezt perhorreskálják, nem szolgáltathat nyugtalanságra okot azon körülmény, ha a polgári házasság ez országgyűlés alatt törvény erejére emeltetik. Mert ha ez el lesz halasztva, ugy annak védőiben mindenkoron megmarad a harcias inger, annak behozatalát sürgetni. De ha az törvényerőre emelkedik, s a nép ebből kifolyólag ítélni fog a képviselők felett, és a jövő országgyűlésre olyakat választ, kikről feltételezik, hogy a polgári házasságot ellenezni fogják: akkor * Szerzője iránti tiszteletből közöljük e cikket. Felfogásá-. bun nem osztozunk. Eltérő álláspontunk ismeretes. Szerk. az inger annak behozatala mellett hosszabb időre megszűnik, s akkor a nem eléggé bölcs államférfiak tapasztalni fogják annak igazságát, mit egy bölcs államférfi mondott: »Sokan azt vélik, hogy a közvélemény csak leves, pedig tenger az, mely elnyeli azokat, kik azzal szembeszállnak«. E szempontból tekintve sajnálatos tévedésnek látszik, hogy a két protestáns felekezet legújabb zsinatai, a törvényszékek szervezését a házassági ügyekben ismét elhalasztották, azon egy század óta hangsúlyozott indokból, hogy a kormányt nem kell akadályozni a polgári hazasság létrehozásában. Majd várhatunk újra egy századig! A debreezeni zsinaton Kovács Antal felsőbaranyai esperes indítványát, a házassági törvényszékek szervezésére nézve, többen aláírták és a zsinatnak beterjesztették. Az ügy tiz évre el lett halasztva. A pesti zsinat az ügyet ismét elhalasztotta tiz évre. Várhatunk újra türelemmel egy századig! Ez eljárás hasonlít azon politikához, mit Péczely József egykori debreezeni tanártól hallottam, hogy midőn az 1825-iki országgyűlés alatt I Ferencz király egy bizalmas beszélgetés alkalmával azon nézetét nyilvánította miszerint célszerűnek vélné, hogy a katholikus püspökök mellett a protestáns püspököknek is helyük lenne a főrendiházban, a jelenlevő református hitvallású gróf Vay Ábrahám e szavakkal hűtötte le a király jó intencióját: »bárcsak a katholikus püspökök se volnának ott!« Úgyde, miután a tények logikája erősebb, mint minden theoria, s csakugyan tény, hogy a katholikus püspökök a főrendiháznak tagjai, ebből következik, miszerint Tisza Kálmán azon pozitív politikája, hogy a katholikus püspökök mellett a protestáns püspököknek is helyük legyen a főrendiházban, bölcsebb, mint gróf Vay negatív politikája. De e példa után aztán okszerűen következtetni lehet azt is, hogy ha már a római katholikusok, görögkeletiek, erdélyi protestánsok és unitáriusok egyházi törvényszékeikben ítélnek a házassági pörökben, különösen pedig az erdélyi protestánsok és unitáriusok egy-két év alatt elvégzik a házassági válópöröket, mig a mi válópöreinket a világi törvényszéken tiz évig is hercehurcolják, minek aztán az szokott következménye lenni, hogy az ekkép zaklatott házasok azon felekezetnél keresnek menekülést, hol kevesebb zaklatással érhetik el válási szándékukat: ily körülmények között bölcs politika volna, hogy addig, mig a többi hitfelekezeteknek házassági törvényszékeik vannak, a magyarországi protestánsok is szervezzék házassági törvényszékeiket. Ha aztán tiz, husz, vagy több év múlva az ügy annyira meg lesz érve, hogv a nép a polgári házasság mellettt némi csekély terhet viselni nem fog idegenkedni, akkor a többi hitfelekezetekkel együtt a magyarországi protestánsok is, az állam érdekében megszüntethetik házassági törvényszékeiket. Addig pedig, mig ez bekövetkezik, figyelembe veendő, hogy volt idő, midőn a nép vallásos meggyőződésből és buzgóságból csatlakozott azon felekezethez, melynek hitelvei meggyőződésével egyeztek s ezért kész volt nehéz áldozatokat is hozni. De jelenkorunk-