Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-23 / 8. szám

* Egyházi heti szemle. Hétről hétre mozgalmasabb idők járnak. Az egyházpolitikai reformok pro et contra növekvő hévvel tárgyaltatnak. A törvényhatóságok egymásután nyilatkoznak. Somogy-, Szepes-, Borsodmegyék példáját Kecskemét, H.-M.-Vásárhely és Budapest városok követték. Mindannyian helyeslik és sürgetik az egyházpolitikai kérdések rendezését: az anyakönyvezés és a házasságügy államosítását. A napi sajtóban a Nemzet, Lloyd, Egyetértés, Magyar Hirlap és Pesti Hirlap a reformok mellett foglaltak állást, a Pesti Napló, Budapesti Hirlap szűr alól dolgoznak, a Magyar Állam nyíltan agitál ellenök. Rendkívül érdekes és tartalmas cikkek olvashatók mostanában a Pesti Hírlapban, mely a leghatározottabb előharcosa a tervezett reformoknak s dicséretes nyíltsággal ostorozza az ultramontánizmust. A protestáns egyházi lapok a reformok mellett, a római katholikus lapok a reformok ellen nyilatkoznak. A püspöki pásztorlevelek és a plébánusok böjti prédikációi csak ugy ontják a tervezetek ellen a förmedvényeket. Legutóbb Hidassy püspök irt kárhoztató körlevelet. Az időszaki sajtóban minden héten terem egyegy röpirat a kérdések ellen vagy mellett. A hét brosürujdonsága Beksics Gr. tartalmas és meggyőző röpirata, melyről jövő héten részletesebben irok A katholikus körök akciója is mind nagyobb hullámokat vet. A soproni katholikus nagygyűlés ép most van folyamatban, nagy hűhóval van rendezve, érdekes programmal csinálva, melynek nyilt célja, hogy a németországi céntrumpárt mintájára katholikus politikai pártot szervezzen hazánkban. A katholikus püspöki tanáeskozmányt február 28-ikára újból összehívta Vaszary bibornok-érsek, de ugy látszik, hogy az autonómiával oly nagy követ dobtak a pápistaság kútjába, hogy most már sehogy se tudják kihúzni. A protestáns bárkában csendes várakozásban vannak. Csak a két fakultásra való gyüjtő-iv okoz gondot a tervezőknek, no meg az ivtartóknak. Aztán meg a pataki és kolozsvári egyházi lapok szurkálják az Irodalmi Társaságot azért, hogy csinál valamit. Dr. Rustiéus. * Irodalmi társaságunk felolvasásai a már közölt programm szerint február 18-án kezdődtek meg az evangélikusok Deák-téri dísztermében. A szépszámú és válogatott közönség először Szász Károly püspök és társulati elnök megnyitóját hallgatta meg, mely így kezdődött: »Tisztelt közönség! A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Igazgató Választmánya által 1891. ápril 6-án tartott ülésében hozott s a Társaság közgyűlése által ugyanaznap helybenhagyott határozatnak és megbízatásnak engedelmeskedünk,* midőn Társaságunk titkárával, ez évben is egy közérdekű, egyszersmind protestáns szellemű felolvasási sorozat rendezését tüztünk magunk elé s ebben részvételve Társaságunk kiváló szakerői közül többeket megnyerve, ez önálló, de összefüggésben levő előadások sorozatát a Társaság titkárának mai felolvasásával megnyitni szerencsénk van«. A jelen cyklus tárgyául a szociális kérdések tudományos fejtegetését tűztük ki, megkérdezve ez örökös és mindig aktuális kérdések felől * Az elnöki megnyitó e passusára fölhivjuk azon egyházi laptársaink figyelmét, melyek e felolvasásokról szólva, kifogásolták, hogy azokat a Protestáns Irodalmi Társaság vezetői a Társaság nevében és cége alatt merik rendezni. Secrk. először a kijelentés könyveit, azután a történelem tanulságait, s végül a jelenkor egyházi és világi tanácsait és szükségeit. A tetszéssel fogadott megnyitó után Kenessey., Béla társ. titkár olvasta fel szépen kidolgozott tartalmas értekezését az ótestamentum társadalmi eszméiről és intézményeiről. Kifejtette, hogy az ótestamentumban is a család és birtok kettős sarka körül forognak a szociális kérdések. A családi élet alapja a vallás volt, a birtokviszonyoké a Jehova tulajdonjoga. Izraelben a birtok néni az egyéné, hanem a családé s illetőleg a legfőbb családfőé, magáé a Jehováé volt. A család- és birtókjogban is a theokraciai eszme uralkodott. Ezen alapult a föld nyugalom éve minden 7-ik esztendőben, s ezen a 7-szer 7-ik szabbát-évre következő jubileumi év minden 50-ik esztendőben, a mikor az eladott föld visszakerült az eredeti birtokos, illetve haszonélvező család kezébe. E humánus családi és birtokviszonyok nagyon humánus intézményeket eredményeztek, pl. a rabszolgákkai és szegényekkél szemben. Még a rabszolgatartás is sokkal humánusabb volt Izraelben, mint más ókori népeknél. Nagy melegséggél ismertette felolvasó a -szegényekről való emberséges gondoskodást, ami nem engedte kifejlődni a pro.letárságot. — A sikerült felolvasást lelkesen megéljenezték. Jövő szombaton Petri Elek olvas fel az újtestamentum szociális eszméiről. * A néptanítók Eötvös-alapja, melyet Péterfy Sándor ezelőtt 18 évvel kezdeményezett, s melyet a néptanítók java-sava lelkesen felkarolt s tőle telhetőleg támogat, fennállása óta 470 tanítói család gondjait enyhítette, 33.875 frtot adván részint ösztöndíjak, részint segélyek alakjában a hozzá folyamodóknak. Ily módon 199 róm. kath., 102 ev. ref., 82 ág. ev,, 10 gör. kath., 8 unit. és " 69 izr. tanító, tanítónő és tanító gyermeke szeméből törülte , le a nélkülözés okozta könyüket. Ezen kívül a »Tanítók országos -Árvaházának« a költségeihez 1910 forinttal járult, a »Tanítók Háza« alapjára 1303 forintot gyűjtött, saját alapjára pedig 48.937 forintot tőkésített. Van az egyesületnek 30 tiszteletbeli.- 750 pártoló, 1450 rendes, 32 alapító és 88 örökös tagsági díjat fizetett tagja. A mult évben befolyt adományokból 454 frt, tanító-égyletek évi járulékai — adományai — és gyűjtéseiből 226 frt, egyc3 iskoláknál elhelyezett perselyekből 35 forint, közigazatási hatóságok gyűjtéseiből 80 forint, egyéb adakozásokból és gyűjtésekből 1365 forint; összes bevétel 12.480 forint, kiadás 9195 forint. A mult évi tiszta jövedelem 3285 frt; ebből ösztöndíjakra és segélyekre fordít 1500 forintot, a Tanítók országos Árvaházának alapjához ad 294 forintot, betegségben sinlődő rendes tagoknak nyújt 250 forintot, a beteg tanítók menedékháza alapjára tőkésít 150 forintot, a magyar Tanítók Házának alapjához csatol 150 forintot, a Rökk Szilárd, Rökk Pál, Gyertyánffy, Lederer, Zirzen, Békey, Örley és Pétérfy-féle alapítványok kamatai fejében kioszt 370 forintot; az egyesület tőkésített vagyonához pedig 551 forintot csatol. Most főként a »Tanítók Otthon «-ának létesítésén fáradozik, mely nemes ügy előmozdítását melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe! * Az egyházi teher arányos viselése. Pacsérról irják Lapunknak: Református egyházközségünk vagyonos polgársága nemcsak dicséretet, nemcsak hervadhatlan érdemet szerzett magának, hanem nemes szivüségének, igazságérzetének kétségbevonhatlan jeleit is adta akkor, midőn a pusztán személyre alapított helytelen adókulcsot megváltoztatta, s a bizonyára leghelyesebb és legigazságosabb államadó-forint utáni, tehát birtok- és jövedelemaránylagos adózási rendszert fogadta el, és pedig olykép; hogy jövőben az adózás készpénzzel (nem terményekkel) történjék. Kimondatott tehát a birtokarányos teherviselés.