Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-05 / 1. szám

KÜLFÖLD. A brit és külföldi bibliatársaság a pogány népek között. Mult év végén két közleményben feltüntettem a brit és külföldi bibliatársaság nagyszerű tevékenységét az európai keresztyén országokban. Láttuk, hogy az evangélium a nemzetek erkölcsi haladásának fokmérője, a népek erkölcsi, értelmi és anyagi boldogságának állandó erőforrása. Most, ugyanazon jelentés adatai nyomán, azokról az áldásokról kivánok röviden szólani, melyekkel az evangélium a pogány népeket évről-évre gazdagítja. A bibliaterjesztés a keresztyén népek között túlnyomólag belmissziói természetű. A keresztyén hit megtartására, megszilárdítására, belterjes erősítésére szolgál. Egy szóval: evangélizál. A keresztyén lelkeket közelebb viszi a Krisztushoz, a keresztyénellenes szellemi és erkölcsi áramlatok ellen védgátul szolgál, a keresztyén eszméknek, erőknek és intézményeknek terjesztő és mélyítő csatornája. Harmat, mely üdít és éltet; eső a tikkadt, szomjú lelkeknek; védbástyája a hamisítatlan üdvigazságoknak; védő fegyverzet és erődített vár a hitetlenség és balhit támadásai ellen; világító szövétnek az emberi tudományok és elméletek téveteg homályai között. Igazságra vezérlő kalauz, elevenítő lélek, ujjászülő élet. A pogány népek közötti bibliaterjesztésnek még több oldaluak az áldásai. A pogányság előtt a biblia egészen uj világot nyit meg. A vallás, az erkölcs, a civilizáció uj világát. Itt a bibliaterjesztés főleg külmissziói természetű. Megismerteti a népekkel a keresztyénség szellemi és erkölcsi fenséges erőit, megnyitja előttük a valódi üdvösség kútforrásait. E mellett a keresztyén népek civilizációjának összes anyagi, gazdasági, technikai stb. áldásaiba is egyszerre bevezeti a félvad és vad népeket. A pogány népek közötti bibliaterjesztés karonfogva halad a pogány misszióval. Bibliaárus és misszionárius egyetértőleg és együtt működik, a pogányság szántóföldjén. Az egyik plántál, a másik öntöz, de mindkettő munkájára az Ur adja az áldást. A hibliaterjesztés s főként a bibliaelőállítás ily országokban óriási nehézségekkel és áldozatokkal jár. Tudatlanságot, fanatizmust, vadságot kell legyőzni. Száz meg száz vad néptörzsnek a bibliatársaság teremtette meg irodalmi nyelvét a bibliafordításokkal. Ilyen helyeken először csak egyes részeket fordíttat le, ezeket át- meg átdolgoztatja, javíttatja benszülött miszszionáriusok által, s csak azután adja ki az egész Szentírást. Képzelni lehet az ily fordítások emberfeletti nehézségeit. Egy kezdetleges, kevés szókincsű nyelvre lefordítni a nagy szóbőségü bibliát, mikor a fejlettebb nyelveknél is mily nagy dolog egy jó bibliafordítás! És a brit társaság lassanként mind legyőzi ezeket a legyőzhetetleneknek látszó akadályokat. Ma már kétszáznál több pogány s mintegy százféle keresztyén nép nyelvén, összesen 304 különféle nyelven és nyelvjáráson terjeszti Isten szen igéjét. A pogány népek közötti bibliaterjesztés, bár helyenként nagy akadályokkal jár, de egészben véve. évről-évre növekedik. A Jelentés következő adatai mutatják ezt. Ázsián kezdve futólagos szemlénket, nem igen mondható előnyösnek az evangélium ügye Chinában, hol a lassan haladó civilizáció csak apródonkint képes ledönteni az akadályokat. A meg-megujuló keresztyénüldözések dacára azonban a 12 agencia 102 kolportőrjével igen tekintélyes munkát végez. így a mult évben 237.151 bibliát s bibliai részt hozott forgalomba s alapos lehet a remény, hogy az evangélium itt is győzedelmeskedni fog előbb-utóbb. Japán, mely eddig mindig dicsérettel említtetett fel a Társaság évi jelentésében, mert lehangoló képet nyújt. Bár igen tekintélyes a forgalom (57.894 példány) s bár szép a haladás, de igen érezhető, hogy az európai civilizáció rohamos behozatala sok tekintetben megrontotta a népet. A szocializmus veszedelmesen terjed s a tiz évvel ezelőtt mutatkozott lelkesedés és érdeklődés igen meglanvhult. Sokkal örvendetesebb a helyzet Indiában. Talán nincs a Társaság működési terei közt egy sem. hol több lenne az élet, nagyobb a tevékenység, élénkebb a remény, mint épen Indiában. Eladatott a mult évben 177.417 példány; 47 695-tel több, mint 1890/91-ben. A »Jelentés* élénk hőmérője valamely nagy, bekövetkezendő változást érez. A nép nagy tömegekben veszi körül a misszió-telepeket, hogy hallhassa Krisztus evangéliumát. Régi szokások eltűnnek, régi vallások elenyésznek; új, szokatlan gondolatok s remények támadnak a lelkekben. A műveltebb hindu nép nyíltan kifejezi elégedetlenségét saját vallása felett. Meg van ugyan a törekvés bizonyos körökben a hindu vallás regenezálására, de a műveltebbek körében az visszhangot többé alig kelthet. »Egy szük felfogású, illiberális vallást prédikálni — így nyilatkozik egy előkelő hindu — mely néhány embernek reményt és üdvösséget ígér ugyan, de a legtöbbnek kétségbeesést és megsemmisülést : csak küzdés a kor szelleme ellen, csak beismerése előbb-utóbb annak, hogy hiába küzdöttünk.* »A hinduizmus — mondja egy másik — halálos ágyán fekszik. Egészen bizonyos vagyok felőle, hogy művelt és helyes gondolkozású hindu nem követheti a hinduizmust minden tekintetben és a szó igazi értelmében.* A pogányság alapjai alá vannak már aknázva s ez az evangéliom ellenállhatatlan befolyásának következménye. A merre az evangéliom hangzik, pusztulnia kell a sötétségnek és tudatlanságnak. Még Syriáról és Falest ináról kell megemlékeznünk a tartományok mellett, melyek, mint az Idvezítő vallásának klasszikus helyei, különösen érdekesek. A társaság mindent megtesz, hogy Izrael összeomlott birodalma helyén mind tökéletesebben megalapíthassa Istennek országát, s a nagy áldozatok nem is maradnak eredmény nélkül. »A misszió munkája — mondja a Jelentés — eme bibliai tartományokban csaknem befejezettnek tekinthető ... A népességnek csaknem minden nagyobb központja egyers-