Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-10-20 / 46. szám

kisérje; a másik, hogy a református valláshoz való törhetlen ragaszkodást növelje és erősítse. A könyvecske í-ső részében kicsiny gyermekeknek szánt rövid verses imádságok, a 11-ik részben nagyoknak valamint konfirmálandóknak és ismétlősöknek való nagyobb imádságok vannak ; ezek szerző célja szerént megtanulandók; a lll-ik részben felnőtteknek a hét minden napjára s a különböző ünnepekre prózába irott imádságok találhatók. A függelék rövid erkölcsi oktatásokat és az uj-testámentómból vett életigéket foglal magába. Az imákat erőteljes hit, egyszerűség, melegség jellemzik. Katekétáknak a gyermekek, lelkészeknek a nép közötti terjesztésre melegen ajánlhatók ez imádságok. ** Az Athenaeum Kézi Lexikona. Szerkesztette dr. Acsády Ignácz. 26. füzet. E füzet az M. és N. betűk anyagát tartalmazza és jó irálya, helyes feldolgozása, hazafias iránya és csinos kiállítása által tűnik ki. Három melléklet van hozzá csatolva. Az első a Naprendszer, második a Bányászat, harmadik a Vasutakról ad szép ábrákat. ** A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. Irta Zsilinszky Mihály. Ill-ik kötet. A magyar prot. irodalmi társaság kiadványa, mely a társaság pártfogó, alapító és rendes tagjainak 1892-ik évi monográfiái illetménye. A 36 nagy ívre terjedő vaskos kötet az 1647—1687. közötti országgyűlések vallásügyi tárgyalásait ismerteti. A szép kiállítású könyv ismertetéséről gondoskodtunk. A kötet bolti ára 4 frt. ** Protestáns Szemle, szerkeszti Kenessey Béla, a m. prot. irod. társaság titkára, IV. évfolyam 4-ik füzet. A Szemle ez évi utolsó füzete Révész Kálmán értekezésével kezdődik, melynek címe a presbytérium legelső nyomai hazai ref. egyházunkban. Az értekezés eddig ismeretlen források alapján azt mutatja ki, hogy a presbyteriumok hazánkban legelőször a dunántuli részekben létesültek, még pedig az 1630-diki pápai zsinat rendelte el Kanizsay Pálfy János kezdeményezéséből az egész kerületre kötelezőleg a presbyterium ok felállítását. Ezt az eddig nem ismert történeti tényt Révész a kis-komáromi egyház anyakönyvi feljegyzésével és K. Pálfy János naplójával igazolja. A második értekezés a ref. templomi énekeskönyv illetőleg éneklés történetével foglalkozik Szatlimáry József tollából. A fiatal szerző nagy gonddal ismerteti e második közleményben a nyomtatásban megjelent ref. énekeskönyvek történetét egész napjainkig. A végén néhány figyelemre méltó észrevételt tesz az énekügyi reformra vonatkozólag. — Stromp László tanulmánya a János-evangélium világnézetéről szintén folytatólagos közlemény, ugy szintén a Weher Sámuelé is, mely id. Buchholtz Sámuelt és korát ismerteti. A könyvismertető rovatban dr. Horváth József ismerteti nagy szakavatottsággal Müller Miksa Natural Beligion című felolvasásait, melyeket e világhírű tudós Glasgowban, a Gifford-alapítvány támogatásával tartott. Gondos bel- és külföldi irodalmi szemle zárja be a vaskos és tanulmányozásra érdemes füzetet. ** A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesület évkönyve az 1892/3-dik évre. Szerkeszti Elek Lajos. XII. évfolyam. Debreczen, 1892. Az évkönyv a tanári gyámintézet, az idei szathmári gyűlés, az egyesületi tagok s általában az egyesületre vonatkozó tudni valók felől nyújt kimerítő értesítést, ezen felül egy pár igen értékes dolgozatot is tartalmaz. Igy mindjárt Géresi Kálmán elnök megnyitó beszéde, melyben több figyelemre méltó gondolatot találunk középiskoláink jelenlegi helyzetéről és bajainak orvoslásáról. E közleményt nemsokára külön is bemutatjuk olvasóinknak. Tartalmas a Kulcsár Endre tanügyi szemléje, melyben azokat a mozgalmakat sorolja fel, melyek a lefolyt évben a hazai és külföldi középiskolai oktatásban felmerültek. Az ókori klasszikusok nevelő hatásáról és az egységes középiskoláról kifejezett nézetei azonban, nem hiszszük, hogy tetszéssel találkoznának a tanügyi körökben. Elek Lajos cikke, melyben az orsz. ref. tanáregyesület mozgalmait ismerteti s mely tárgy a f. é. szathmári gyűlés legfontosabb kérdése volt, nagyon gondosan és utánjárással van szerkesztve. Alapos és lelkes a dr. Öreg János nemzeti nevelésről szóló értekezése. Meggyőző és szépen van irva Dóczi Imre felolvasása a klasszikai oktatás köréből, melyben a klasszikusok olvastatásának főcélját az irodalmi és esztetikai képzésben, a gondolat és műalak fejtegetésében tűzi ki. Bakcsy Gergely gondos értekezést közöl a Szathmár-Némethi gimnázium 1880-on innen terjedő történetéből. Végül Háncs Jenő felolvasása van közölve az izom működésének szellemi életünkkel való kapcsolatáról Wundt psychologiája szerént. ** Koszorú. Hasznos könyvek tára. Szerkesztik Szabó Aladár és Kecskeméthy István. I. füzet. Kék meg a Piros, elbeszélés, irta Kecskeméthy István. Ára 8 fillér (4 kr.). Budapest, Rózsa Kálmán és neje könyvnyomdája 1892, — Mai számunk »Egy kis mustármag« c. cikke behatólag ismerteti ez uj vállalatot; itt csak jelezzük és ismételten ajánljuk olvasóinknak a csinos elbeszélést. ** »Kis Könyvtár* címmel Benedek Elek szerkesztése alatt hézagpótló vállalat indult meg. Kiadó: Berger Miksa M.-Szigeten, ki a vállalat érdekében mindent elkövet, hogy annak olcsóságát és elterjedését biztosítsa. Minket tanítókat és lelkészeket kétszeresen érdekel e vállalat, mert a gyermek irodalmat igyekszik helyes irányba terelni, hogy valahára kiszorulhassanak a német sentimentalismussal telt elbeszélések és az émelygős bonne példázatok. Eddig megjelentek a következő számok: l.sz. Jókai Mór: »A cseregyermekek.* 2. szám. Benedek Elek: »Mesék és történetek.* 3. szám. Gaál Mózes: »Egy plajbász története.« 4. szám. Bársony István, Abonyi Árpád, és a többi: »A szabad éd alatt.« 5. szám. Sziklay János: *Hany Istók története.* 6. szám. Sebeszta Károly: »Fráter György élete.« 7. szám. Gaál Mózes: »Két falusi történet.* 8. szám. Benedek Elek: »Várhegyi Zoltán.* 9. szám. Somogyi Béla: »A legnagyobb magyar.* 10. szám. Gaál Mózes: >Az urfi.« 11. szám. Révay Pál: >A szúnyog király fiai.* A füzetek csinosan vannak kiállítva s egy-egy füzet ára 12 kr., kötve 20 kr., megjelenik minden héten egy füzet. Előfizetni lehet 10 füzetre 1 frt, kötött példányra 1 frt 70 kr. Az előfizetők gyűjtéséért a kiadó egy 5 és egy 3 darabból álló 10 frankos, és több kisebb pályadíjakat tűzött ki.