Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-11 / 6. szám

kabiró férfi segédet lőn kénytelen alkalmazni. A börtönlelkészi szolgálatokat azonban mindenkor maga s nagy lelki gyönyörűséggel végezte. Nem egy erkölcsileg megjavult, egykor tévelygő bűnös áldja nyugvó porát. Halála váratlanul sújtotta egyházát s népes gyászoló családját. Az egyháztanács nemcsak jegyzőkönyvében örökítette meg a boldogult érdemeit, hanem kegyeletét kifejezendő, temetéséről is egyházi költségen gondoskodott, ravatalára díszes koszorút helyezett s külön gyászlapot adott ki. Koszorúkat küldtek ravatalára több egylet és számos tisztelői. A temetési szertartást, a gyászoló család kívánságára, Szabó János esperes úr végezte s tartott a templomban az ő páratlan ékesszólásával magasztos gondolatokban gazdag órációt. A sírnál a boldogult káplánja imádkozott, A temetésen a város minden lelkésze megjelent s a városi hatóság, biróságok, börtönigazgatóság képviselve voltak. Megható volt látni azt az impozáns részvétet, melylyel a nagy kath. város közönsége a ref. egyház első lelkipásztorát utolsó útjára kisérte. A munkás élet fáklyája kialudt, de példája, emléke sokáig fog még lelkesíteni s ragyog előttünk, mint a nap. Szeged, 1892. Bereczk Sándor, református időközi lelkész. IRODALOM. ** Az Athenaeum Kézi Lexikona c, vállalatból, melyet dr. Acsády Ignácz szerkeszt, a 8-ik füzet hagyta el a sajtót. E füzethez, melyben a C betű anyaga van kidolgozva a Cséplő szóig, három melléklet van csatolva, egyik a föld féltekéinek szines térképét, másik a Halotti Beszéd hasonmását, harmadik az erdélyi fejedelmek családfáját ábrázolja. Előfizethetni 10 füzetre 3 írtjával Budapesten, az Athenaeumnál. ** Magyar Művészek c. diszművet, melyet Ssana Tamás irt, Ilornyánszky Viktor második és olcsóbb füzetes kiadásban bocsátja közre. Az ujabbkori magyar festőket és szobrászokat jellemzi s több művöket sikerült képben is bemutatja. Az uj kiadásból január 15-dikétől minden hónap elején és végén jelenik meg egy-egy füzet, az egész mü 16 füzet lesz Előfizethetni egész évre 6 frt 40 krral, félévre 3 frt 20 krral. ** Magyar irók élete és munkái. A M. Tud. Akadémia megbízásából irta Szinnyei József] II. k. 3-ik füzet. A nagybecsű füzetes vállalat e füzete »Csernátoni« — »Czeglédi« nevű irókat ismerteti tömör életrajzokban, gondos bibliográfiával és az irókra vonatkozó irodalom felölelésével. Az egyháziak közül is számos régebbi és jelenkori iró életrajza van felvéve a ritka gondossággal készült derék munkába, pl. Csikay Imre, Csíky Lajos, Csipkés Komáromi György, Csonka Ferencz, Csuthy Zsigmond stb. életrajza. Megjelenik január, április, julius és október 15-én öt-öt íven. Előfizetési ára egy évre 2 frt, kiadja Hornyánszky Viktor. ** Magyar Paedagogia cím alatt tanügyi szakközlönyt indít március 1-én az újonnan megalakult >Magyar paedagogiai Társaság«. A folyóirat, melyet dr. Csengeri János fog szerkeszteni, a paedag. tudományágak müvelését tűzte ki feladatául s az általános érvényű paedag. eszméknek organuma kiván lenni. A »Magyar Paedagogia* közös tere akar lenni a paedagogia gyakorlati és elméleti munkásainak; nvilt mezeje a vélemények szabad nyilvánításának és higgadt megvitatásának. Folytonos figyelemmel akarja kisérni oktatásügyünk minden ágát; foglalkozni fog a tanügyi politika és administració kérdéseivel, s kivált amaz eszmékkel, melyek iskolai ügyünk jelenlegi reformtörekvéseiben nyilvánulnak; ilyenek: az egységes középiskola terve, a tanárképzés reformja, a testi nevelés ügye, kisdedóvás, internátus, nőnevelés kérdései stb. Figyelemmel fogja kisérni a hazai és külföldi tanügyi mozgalmakat, s ezek felől rendszeresen tájékoztatni fogja az olvasót. Ismertetéseket közöl a szakbavágó, nevezetesebb külföldi és hazai művekről és folyóiratokról. Kiváló gondot fordít közoktatásügyünk történetére és jelen állapotára. Közli az általánosabb érdekű administraciónalis dolgokat és tudósításokat ad a paedagogiai társaság üléseiről, munkásságáról. Végre abban a szerencsés helyzetben lesz, hogy a közoktatásügyi tanács működéséről is hű képet rajzolhat és tanácskozásainak általános érdekű részleteit közölheti. Megjelenik minden hó elején, évenként legkevesebb 30. de lehetőleg 40 ívnyi terjedelemben. Előfiz. ára egész évre 5 frt. Az előfiz. pénzek Lengyel Sándor társul, pénztárnokhoz (Budapest, II. Fő-utca 89. sz.) küldendők. ** Geschichte der Stadt Béla. Ein Beitrag zur zipser und vaterlándischer Geschichtsforschung. 445 1. Irta Wéber Samu. Ára 1 frt 60 kr. Igló, 1892. — Wéber Samu, sz.- bélai ev. lelkész, Lapunknak régi meleg barátja s a szabadelvű protestantizmusnak egyik legmunkásabb s leglelkesebb harcosa a tiszai ev. egyházkerületben, ahol még nemrég e nemes prot. szabadelvüség a tiltott gyümölcsök közé tartozott. Műve méltó tarsa a »Zipser Zeitund Geschichtsbilder« 1880. s »Monographie der ev. Gemeinde A. B. Béla« 1885. című műveknek, a melyek méltán győzik meg az olvasót arról, hogy Wéber aSzepesség egyházi és politikai történetének egyik legalaposabb ismerője s leglelkesebb művelője. A képekkel illusztrált első, 28 ives vaskos könyvhöz most már néhai Bunfalvy Pál irt meleg előszót, kiemelvén, hogy szerző szorgalommal, pontossággal és szeretettel oldotta meg nemes feladatát s oly munkát végzett, mely bizonyos tekintetben bizonyára Szepes vármegye kultúrtörténetének legközelebbi megírásához forrásmunkául is fog szolgálni. A kérdés alatt lévő mű kevésbé a prot. egyháztörténetet, mint inkább a magyarországi kultúrtörténetet érdekli, s ennyiben méltán sorakozik Mikulih József »Magyar kisvárosi élet 1526— 1715« című műve mellé, s idővel becses adalékul szolgáland a hazai kulturtörténetiráshoz. A talajviszonyok, a flóra és fauna részletes leírása, a város keletkezése és fejlődése politikai, közigazgatási és polgári vonatkozásaiban stb. igen közelről érdeklik a magyar historikust, míg a vallást, egyházat és iskolát illető mezők csakugyan a szélesebb körök érdeklődését is megérdemlik. így, teszem azt, igen közelről érdekel bennünket a műnek »Kulturelle Anstalten« című IV. fejezete (98. s köv. 1.), amelylyel még részletesebben foglalkozik »a sz.-bélai egyház története« című műve. A kath. egyház és iskolájának anyagi viszonyaival egyetemben való elbeszélése után magára a prot. egyházra és iskolaügyi viszonyainak ismertetésére tér át, amelyből megértjük, hogy a wittenbergi főiskoláról hazatért Serpilius vagy Quendel Lörincs buzgólkodása következtében Sz.-Béla már 1545-ben áttért az evangéliumi hitre. Érdekli továbbá a historikust a szepességi, közelebről a XIII városi protestantizmus története a lengyel uralom alatt, a contrareformáció Pethő és Bársony-napjaiban, vagy az, ha az 1614. sz.-várallvai zsinat intentiójából Erythráus bélai lelkésznek a lublói kormányzótól vett egyházlátogatási instrukciójában olvassuk: hogy az egyházlátogatáshoz az iskolák felügyelete is tartozik, mert fontos dolog az, hogy az ifjúság az igaz hitnek alapjai-