Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-11 / 6. szám

görög irodalmi pótló tanfolyam tervezetének megállapítása. Ezután a szakosztály ama rendeletet tárgyalta, melyben a miniszter a tanítás érdekének szempontjából pedagógiai és didaktiai véleményt kíván a felől, hogy az uj-görög kiejtés gimnáziumainkban meghonosíttassék-e ? A szakosztály azon okból, mert az uj-görög kiejtés a régi görög nyelv megtanítását és megtanulását szükségtelenül (21. czikk) megnehezíti, egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy e kiejtés nem hozandó be a gimnáziumokba. * Comenius-ünnepélyek a reformátusoknál. Mint a mult év folyamán jeleztük, Comenius Amos, a 17-ik századbeli hires paedagogus születésének 300-ik évfordulóját március 28-án több felé meg fogják ünnepelni Európában. Németországban, Münsterben dr. Keller József elnöklete alatt bizottság alakult, mely bizottság a magyar ref. egyház figyelmét is felhívta e nevezetes ünnepélyre, mert tudva van, hogy Comenius, az eredetileg morvaországi ref. lelkész, hazánkban is működött mint paedagogus. Sárospataki főiskolánkban Lorántffy Zsuzsánna meghívására 1650—1654-ig tanárkodott, mint a magyar nemzeti nevelés első apostola. Itt irta világhírű »0rbis pictus«-át is. Dr. Keller első sorban Kun Bertalan püspök figyelmét hívta fel az ügyre, mint a kinek kerületében működött Comenius; de irt, ugy látszik, a többi püspököknek is. Szász Károly dunamelléki püspök, kit Keller szintén felkért a mozgalomhoz való csatlakozásra, f. hó 8-án szűkebb körű értekezletet hivott össze theol. akadémiánk tanári szobájába, hol a meghívottak (Papp K. lelkész, Szilassy Aladár és a theol. tanárok) készséggel kifejezték az ünnepélyhez való csatlakozásukat. Elhatároztatott, hogy március 27-én a Kálvintéri-templomban egyházi ünnepély tartatik Comenius emlékére, továbbá a theologiai és főgimnáziumi tanárok közreműködésével a főgimnáziumban iskolai ünnepély; a kerület nagykőrösi praeparandiája és kecskeméti, halasi, körösi főgimnáziumai felhivattak, hogy körükben hasonló ünnepélyeket tartsanak. — Ugy halljuk, hogy budapesti német ref. egyházunk, továbbá több ref. tanítóegylet is fog ünnepélyt rendezni a hires paedagogus emlékére. Sárospatakon s valószínű, hogy többi főiskolánkon is szintén megemlékeznek az első nemzeti paedagogusról. * Református tanügyünk kuszáltsága állandó panasz tárgya tanférfiaink körében. Különösen a középiskolaügy terén, melyre vonatkozólag az 1883-ik évi országos törvény óta valóságos fejetlenség uralkodik egyházunkban. Egyházi törvényünk szavai szerint összes tanügyünk gazdája az egyetemes konvent volna, melynek feladatává van téve, hogy »az összes összhangzatos fejlődését vezesse és irányozza*. Minthogy azonban ugyancsak az egyházi törvény a tantervek készítését, az iskolai rendtartás megállapítását, a tankönyvek approbatióját az egyházkerületek jogkörébe sorozza, tehát a tanügy összes szellemi vezetését voltaképen egészen az egyházkerületekre bizza: a konventnek tanügyünk összhangzatos fejlesztésére hozott határozatai csak irott malaszt maradnak, mert a kerületek, amikor tetszik s amint tetszik, egyszerűen tultehetik magukat a konvent megállapodásain. Érdekesen illusztrálja ezt az amabilis konfusiót Dóczi Imre debreczeni tanár a »Sárospataki Lapok« f. évi 4-ik számában. Elmondja pl., hogy a konvent 1883-ban egyetemes tanügyi bizottsága által megalkottatta a középiskolai tantervet, kimondta, hogy az »minden egyházkerületre és annak minden középiskolájára egyaránt kötelező és szabályozó«. És mégis alig volt egyházkerület, mely a konventi tantervet és rendtartást változatlanul elfogadta, ugy hogy az öt egyházkerületben ma is ötféle tanterv és rendtartás van érvényben. Elmondja az avatott cikkíró, hogy a konvent 1884-ben kezébe veszi a vallástani kézikönyvek ügyét, szakközege által (egyet, tanügyi bizottság) a tankönyvek approbatióját a konvent hatáskörébe akarja vonatni; de a tanügyi bizottság kijelenti, hogy az nem lehet,, mert a tankönyvügyet az egyházkerületek a maguk jogkörébe tartozónak tartják. Tanítanak tehát az öt egyházkerületben ötféle vallástani tankönyvek szerint. Végre idézi középiskolai tanügyünk ziláltságának legkiáltóbb jelét, a görög-pótló tanfolyam kérdésében elfoglalt kálvinista (!) álláspontot. Az 1890-iki XXX. t.-c. meghozatván, a tiszáninneni kerület megmaradt a görög nyelv kötelező tanítása mellett; a tiszántúli és dunántuli kerületek felállítják a görög-pótló tanfolyamot; a dunamelléki és erdélyi egyházkerületek a konventtől várják az elvi fontosságú kérdés eldöntését s az egyöntetű eljárás megjelölését. És mit tett a konvent ? Lanyha magatartásával szentesíti a középiskolai ügy ziláltságát, mikor elvben kimondja, hogy a görög nyelv továbbra is kötelezőleg tanítandó, de a jó békesség kedveért szentesíti a két kerület azon elhamarkodott intézkedését is, mely a görög-pótló tanfolyamokat már berendeztette Dunántul és Tiszántúl. Ilyen összhangzatos vezetés (!) bizony nem sok becsülést kelthet tanügyünk iránt másokban, nem sok bizalmat annak fejlődése iránt magunkban s egészen alkalmas arra, hogy intézeteinkben meglazuljon a prot. tanügyi érdeközösség s kialudjék még a törekvés is az iránt, hogy magunk teremtsünk iskolai közszellemet tanrendszerben, módszerben és tanügyünk egész berendezésében. E bajok tovább harapódzása ellen a derék Dóczi azt a gyógyszert ajánlja, hogy állítsunk igazi főhatóságot tanügyünk élére az egyetemes konventben, még pedig oly hatáskörrel, hogy annak alapján egységes tanterv, közös módszertani utasítások és egyöntetű rendtartás szerint vezethesse tanügyünket s valódi öszhangot hozhasson létre tanintézeteinkben. Csak igy lehet határozott színe és jellege tanügyünknek, melynek most a szegénység és a fogyatékosság képezi legjellemzőbb közös vonását. De hogy a konvent jó vezérlő és kormányzó tanügyi főhatóság lehessen, állítsunk mellé az egyetemes tanügyi bizottságban oly szaktestületet, melyben a tanügy minden ága megtalálja kellő képviseletét, hogy hagy legyen az a reformátusok országos közoktatási tanácsa. — Nagyon bölcs és nagyon időszerű a tanács, méltó, sőt szükséges, hogy »bevétessék* a törvényhozó atyák által! * Szíves kérelem. »Pázmány Péter polémiája« cimü tanulmányhoz megvételre kérem: Pázmány »Hodegusá«nak bármelyik kiadását; Alvinczi Péter »Itinerarium catholicum« és »Színes 5 levelekre való rendszerint való felelet«, végül pedig: Zvonarics—Nagy »Pázmány P. pironsági* cimü művét. Természetesen csak teljes példányokra reflektálhatok, Szíves ajánlatokat kérek Eperjesre. Dr. Szlávik Mátyás theol. tanár. ADAKOZÁS. A prot. országos árvaházra: a gombai reform, egyház ó-évi perselypénze Kiss Benő lelkész által 3 frt 80 kr. — A somorjai ág. hitv. ev. egyház adománya Bittér Károly lelkész által 2 frt. — A 4-dik számban kimutatott adományok hozzászámításával a jelen közlés összege: 33 frt 97 kr. Kiadóhivatal. Károli alapra: az . ercsi-i gyülekezet adománya 1891. nov. 29-iki emlékünnep alkalmával 1 frt; dr. Károlyi Gyula ur ajándéka 1 frt (Mindkét adomány Liptai Imre r. h. lelkész által.) — Az aderjási ref. egyház gyűjtése