Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-29 / 56. szám

szági bányavárosok a királyné tulajdonát képezvén, a királyné volt itt az egyházak kegyura is. Ily értelemben lehetett Cordatus a királyné papja. De hogy a királynénak udvari lelkésze lett volna: erre nézve semmi kétségtelen forrást nem ismerek. A Fraknói és Zoványi által neki ily minőségben tulajdonított szereplés lehetetlenségét már fentebb kimutattam. Ahhoz még hozzá adhatom, hogy a királyné udvari papja, vagy csak budai pap lett volna is: semmiesetre sem hallgatják ezt el az őt akkor bizonyára ismerő Szálkái, Campegio és Guidoto, sőt alkalmilag megemlíti Luther is. Már pedig Szálkái felőle egyszerűen annyit mond, hogy »Cunradum presbytorum*; Campegius többet tud ugyan, mondván: »Uno dessi« (t. i. az elfogott két lutheránus pap közül) é stato a posta a Yittenberga a odire quel non profeta et venira mo'ito ene instrnto et erudito per assentare questi populi (Mon Vat. i. h. 224. 1.); végre Guidoto 1525. május 29-ik jelentésében igy említi: »uno priosto di S. Maria* : azonban kétségtelen, hogy legalább a két utóbbi, kik a királynéval épen nem rokonszenveztek, nem hallgatják el a Cordatus egykori udvari papságát, sőt felemlítik a királyné hátrányára. Másfelől Luther is tenne róla említést, és pedig a Cordatus előnyére, ama szép ajánló levelében, melyet Melachtonnal és Bugenhagennel együtt adott a Cordatus részére 1540. október 12-dikén (1. De Wette i. m. V. 310. 1. Corp. Ref. III. 2027. 1.) és melyben szól Cordatus magyarországi fogságáról is, de arról nem, hogy a királyné papja vagy csak budai pap lett volna is, hanem e helyett ennyit mond: »in Pannónia, cum in quadam Ecclesia modeste, pie et legitima vocatione iustus doceret evangelium, tyrannici Episcopi eum in carcerem incluserunt«. Egyetlen első rangú forrás, melyre Fraknói is támaszkodik, látszik amellett szólani, hogy ő Mária udvari papja lett volna s ez Luthernek Cordatushoz 1528. március 6-án intézett levele. (De Wette i. m. III. k. 288. 1.) E levél egy részét kénytelen vagyok ide iktatni: »Charissirne Cordate, rediisse te ex Austria iamdudum cognovi et spe et promissione Reginae tuae in valle morari: porro divinavi, nunquam futurum esse, ut revoceris a Regina: proinde si tibi grave aut incommodum est istuc morari, mailem te differre, sed maturare vei ad me, vei quo liberet accessurum. Nam si Reginae aliquando libuerit te vocare denuo apud nos ac in valle reperire poterit* etc. E levélben a •»revoceris« szó alkalmaztatván, ugy lehetne azt értelmezni, hogy »visszahívásról« tétetik említés, már pedig visszahívni csak azt lehet valahova, aki már volt ott, ahova visszahívják. De a »revocare« ige annyit is tesz, hogy: > ismét hivni«, »még egyszer hivni« vagyis egy jelentésű az alább előforduló, »denuo vocare« kifejezéssel, mely esetben a szöveg értelme az, hogy a királyné hívta magához Cordatust, illetőleg megígérte, hogy majd udvarába veszi s ez most a végleges hivást várja Joachimsthalban (in valle). Cordatusról megjegyezhetem azt is, hogy ő nem magyarországi születésü volt, mint Révész Imre felvette (M. tört. tár II. 216. 1.), de nem is németországi, mint Zoványi kiigazítja, hanem Morvából való, mivel Weiszkirchen Temes megyén kívül még Morvában van. Igazolja az ő morvái származását Luther is, midőn fentebb idézett ajánló levelében austriainak mondja. (Testamur hunc honestum virum Cunradum Cordatum, Anstriacum Doctorem Theologiae etc.) Morva ugyanis ez időben már az »Öesterreich«-hoz tartozott. Mindössze ennyi az, mit Cordatusnak magyarországi szerepléséről tudok, de igen valószínűnek tartom, hogy az ő kéziratában hátrahagyott »Ursach warum Ungarn zerstört ist und jetzt Oesterreich bekrieget wird.« (Zwickau, 1529. 8-rét) cimü művét ismernők, igen sok érdekes uj dolgot tudhatnánk meg felőle, valamint a reformáció első terjedéséről s terjesztőiről is. Budapest, 1892. november 9-én. Pokoly József, ev. reform, segédlelkéez. IRODALOM. ** Gyakorlati bibliamagyarázatok. Garzó Gyula, gyomai hitbuzgó lelkésztársunknak ez előnyösen ismert lelkészi szakfolyóirata kettős füzetben jelent meg, mely az előfizetők szeptember—decemberi illetménye. Két szerzőtől 23 magyarázat van benne. Hatot Barla Szabó Károly, alsó-segesdi ref. lelkész irt Márk evangéliumának vége (XIV.—XVI. rész) felett; tizenhét Könyves Tóth Kálmán tollából való, ki az Apostolok Cselekedeteit magyarázza (II.—IV. rész). Felfogásuk, magyarázati módjuk ismeretes. — A folyóirat a jövő évben 13-ik évfolyamába lép, és nemcsak előfizetési felhívása mondja, de tartalma is igazolja, hogy a szerkesztő mindent elkövet arra nézve, hogy a vállalat benső értéke folyvást emelkedjék. ** A Pallas Nagy Lexikona. A 4-ik és 5-ik füzetet kaptuk e nagyszabású vallalatból, melyet dr. Bokor József szerkeszt. Agrippa—Alaptalaj címszók közötti gazdag anyag van feldolgozva benne. Teljesen megbízható és magyaros feldolgozás. Elsőrendű nemzeti mű, irodalmunknak büszkesége. Erős papir, szép nyomás, tiszta képek, sikerült műmellékletek. Díszére válik a Pallas-nyomdának. A 4-ik füzetet Afrika hegy- és vízrajzi térképe s az Aggteleki barlang képe, az 5-iket az amerikai népfajok színnyomatu képe s az alagút-építés illusztrációja díszítik. — Előfizetési ára kötetenként 6 frt, füzetenként 30 kr. Az előfizetési díjak a Pallas-nyomdába küldendők (Budapest, Kecskeméti-utca 6. sz.). Tehetősebb magánosok és testületek, intézetek könyvtáraiból ily kiváló munkának nem szabad hiányoznia. ** Hazafias könyvtár cím alatt életrevaló ifjúsági irodalmi vállalat indult meg Pozsonyban, Gaal Mózes szerkesztésében, Stampfel Károly kiadásában. Eddig két füzetet láttunk belőle s mindkettőről csak jót Írhatunk. Az 1. sz. Szondi két apródja ismert történetét beszéli el vonzó előadásban, magyaros stylusban. A 2. sz. Zoárd jóslata címet visel, tárgyát az ősmagyar történetből veszi, a honfoglaló Árpád hadi vitézségét ismerteti. Mindkettőt maga a szerkesztő, Gaal Mózes irta. A csinos nyomású, képekkel díszített, kemény kötésű füzeteknek ára" 25 kr., kaphatók Stampfel Károly könyvkereskedésében Pozsonyban és Budapesten. ** Emlékkönyv a máramaros-szigeti ev. ref. egyház 1892. szeptember 11-én tartott templomfelavatási ünnepélyéről. Összeállította Szikszay Zoltán, ev. ref. lelkész. M.-sziget, 1892. Berger Miksa könyvnyomdája. Ára 60 kr., a tiszta jövedelem a templomépítési költségek fedezésére fordíttatik. — A 96 lapra terjedő füzet első helyen a